- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy az emberi testben keringő vér körülbelül egy perc alatt tesz meg egy teljes kört?
66. szám - 2008. november 24.
ÉrdekességVicces Nobel-díjakA citrom Nobel-díjat a tudományos élet azon szereplőinek ítéli oda a szakmai zsűri, akik felesleges vagy inkább vicces, de elgondolkodtató témákat dolgoznak fel.
|
||||||||||||||||||||||||||||
Vicces Nobel-díjak A nagyon jó tudósok közül a legfelső elitet a Nobel-díjasok alkotják. Ők a bajnokok a zsenik versenypályáján. A világ közvéleménye a győzteseket ünnepel, és eszébe sem jut, milyen ragyogó koponyák maradhattak megkoronázatlanul. Az Annals of Improbable Research című tudományos vicclap ennek az igazságtalanságnak az orvoslására alapította meg az IgNobel-díjat. A név szellemes angol szójáték, a Nobel és az angol ignoble – semmirevaló vagy aljas szavakból született. A díj alapítói eredetileg úgy fogalmaztak, hogy a nyertesek eredményeit "nem lehet, vagy nem kellene megismételni" Világszerte népszerű az IgNobel évkönyv Az IgNobel-díjat a tudományos élet azon szereplőinek ítéli oda a szakmai zsűri, akik oktalan, felesleges vagy inkább vicces, de elgondolkodtató témákat dolgoznak fel. A Harvard Egyetemen tartott díjátadó ceremónián a papírtrombiták nyitánya után a kutatások citromdíját valódi Nobel-díjasok nyújtják át. Ezt nem minden díjazott méltányolja, és megtörténik, hogy a kitüntetettek egy része távolmaradásával tiltakozik a bohózat ellen. A „komolytalan Nobel-díjat” ugyanis valódi tudósok kapják, akik eredetileg nagyon is fontosnak gondolták a kutatásaikat. A díjra felterjesztettek nem mindnyájan értik a viccet, és egyeseknek az a véleménye, hogy komolyan vett kutatásaikat teszik nevetségessé. Ez év októberében megtartott tizennyolcadik díjkiosztó mottója a humort helyezte előtérbe, és a következőképp fogalmazták meg: "ami az embert először megnevetteti, majd elgondolkodtatja”. Magyar IgNobel-díjasok Eddig három magyar kutató kapott IgNobel-díjat: Teller Ede, Gál József és Tóth Ágota. 1991 Az első magyar diadal Teller Ede atomfizikus nevéhez fűződik. A második világháború éveiben Amerika atombomba kifejlesztési programján dolgozott, és a segítségével létrehozott atombombát Japán felett vetették be. Az általa kifejlesztett hidrogénbombát 1952-ben robbantották fel a Marshall-szigeteken, és a kísérlet "teljes sikerrel" végződött: Elugelab szigete eltűnt a Föld színéről. Később ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi rendszert. Teller Ede, a H-bomba atyja Ellentétben több egykori munkatársával, akik ellenezték az atomfegyvereket, Teller Ede következetesen támogatta a nukleáris energia mind hadi, mind békés felhasználását. Teller a béke-IgNobelt még az eredeti mottó szellemében, miszerint a „nem kellene megismételni” életművéért kapta. A felkonferálás a következőként hangzott el: „Az 1991-es béke IgNobel-díjat az életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését, Teller Ede kapja”. 2005 A második magyar IgNobel-díjat a folyadéktan területén elért vizsgálódásáért Gál József, az ELTE fizikus doktora a Brémai Egyetemen kutató kollégáival karöltve nyerte el a pingvinek ürítési sajátságainak tanulmányozása során elért kimagasló eredményeiért. Egy részlet a tanulmányból: „1 db pingvin, 1 db bélsarat, 1 db ürítési folyamat alatt 40 cm-re lövell farától, nem kevesebb, mint 60 kilopaszkál nyomást kifejtve mindeközben. Külön figyelemre méltó pontja a kutatásnak, hogy e nyomás-adat éppen négyszerese az emberi fajra jellemzőnek, vagyis bár kétségkívül az ember a teremtés csúcsa, azért fölénye nem teljesen általános.” 2008 Harmadik magyarként 2008-ban Tóth Ágota szegedi kémikus kapott IgNobel-díjat. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének docense és japán kollégái azt modellezték, hogy a nyálkagombák milyen útkereső módszerrel találják fel magukat a labirintusban. A disszertációnak gyakorlati haszna is lehet, például vasúthálózatok tervezésénél, így kissé kilóg a többi IgNobel-díjas közül. Van itt valaki, aki nyert a labirintus játékban? Tóth Ágota és kollégái egy labirintus alakzatban kivágott fóliát tettek a nyálkagombákra (Physarum polycephalum), majd megvilágították. A labirintus két pontjába tápanyagot raktak. Idővel egy fonalas szerkezet alakul ki, melynek a tápanyagforrástól távolabbi, a zsákutcákban levő részei elvékonyultak és eltűntek, míg a tápanyagforrások közti utak közül a legrövidebb megerősödtek és fennmaradtak. Végül csak az a fonal marad meg, amely a legtöbb tápanyaghoz jut. Ez az út húzódik keresztül a labirintuson, egyúttal megadva a legrövidebb két pont közötti távolságot. Kiragadott világökörségek
A nyeremény A „Bolond Nobelt” nem pénzzel honorálják. A díjazottak a Harvardon műanyag zacskóba csomagolt semmiségeket kapnak. A fődíj egy sárga műanyag kacsa, de lehet cigarettacsikk, filteres tea, vagy egy tekercs ragasztószalag is. A nyerteseknek a szállást és az útiköltséget is a saját zsebükből kell fizetniük. Mindenesetre a ceremónia jó buli, és a díjazottak nemzetközi hírnévre tesznek szert. A fődíj ez a műanyag szobrocska Akiket közelebbről érdekelnek az agyatlan felfedezések a következő linken találhatnak olvasnivalót: http://improbable.com/ . Bocs, de csak angolul…. |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata