A kommunikáció elsajátításának jelentősége

A társadalomban élő ember számára az egyik legfontosabb képesség, hogy közölheti másokkal a mondanivalóját – írja a svéd Karl Erik Rosengren Kommunikáció című könyvében. Általános érvényű igazságnak számít, hogy világunkban a kommunikáció az egyik legnagyobb gyakorlati jelentőségű tudományág. Az embernek ismernie kell a kommunikáció működésének módozatait, megvalósulásának különféle lehetőségeit és azokat a mechanizmusokat, amelyek által hatást fejt ki az emberekre. Ennek igen jó felsőfokú tankönyve Osman Péter szerint a svédországi Lund egyetem kommunikációprofesszorának, Rosengrennek a műve. A könyv külön érdeme, hogy kiváló példaként szolgál egy-egy témának a következetes elemzésére, valamint azoknak az ismereteknek egymásra épülő felsorakoztatására, amelyek reá vonatkoznak.

Üzenetei segítségével az ember a saját céljainak és érdekeinek megfelelően befolyásolhatja a többi embert, méghozzá úgy, hogy az üzenete minél pontosabban és éppen azt közvetítse, amit mondani akart vele, valamint hogy másoknak az üzeneteit is képes legyen fogadni és megfelelően értelmezni. Mindez szervezetek, intézmények, vállalatok számára is nélkülözhetetlen dolognak bizonyul. Bármi legyen is a küldetésük, a feladatuk, a tevékenységük, ahhoz, hogy teljesítsék őket, számos vonatkozásban is szükség van az eredményes kommunikációra. Ennek érdekében a szervezet, az intézmény vagy a vállalat üzeneteket vált a társadalomnak, illetve a gazdaságnak bizonyos szereplőivel, továbbá azokkal a személyekkel, akik az intézményrendszer bizonyos részeihez tartoznak.
Kevés kivételtől eltekintve a legtöbben nincsenek tisztában a kommunikációnak egyik legfontosabb alapszabályával, gyakran még azok sem, akik hivatásosan foglalkoznak vele, pedig a kommunikáció működését illetően a legkritikusabb dologról van szó. Ez az alapszabály azt mondja, hogy a kommunikációval elért hatást tekintve sohasem az számít, hogy mit akarunk mondani, hanem az, hogy a másik fél ténylegesen mit olvas ki belőle, hogyan fordítja le a maga számára az üzenetet. Ugyanilyen fontos, hogy a címzett az üzenetet ne önmagában értelmezze, hanem mindazzal összefüggésben, amit rólunk tud, vagy tudni vél, valamint amit az üzenet környezetéből, különösen pedig a magatartásunkból és az előtte ismert történetünkből hozzáilleszt. Ha ezek az utóbbiak gyanakvásra adnak okot, az üzenet könnyen hitelét vesztheti. Mindezeket és még számos egyéb tényezőt, szempontot figyelembe véve kell megvalósítanunk a kommunikációnkat, ha azt akarjuk, hogy jól szolgáljon bennünket.

A kommunikáció eszközeit csak az tudja hatékonyan használni, aki ezt a használatot nagyon tudatosan és módszeresen megtanulta. A kommunikációkészség ugyanis nem ösztönös képesség, amely velünk születik. Az intelligenciánk is csak annyiban segít bennünket, hogy gyorsabban értjük meg a kommunikáció működési módját, ismerjük fel a pontos kifejezésmód jelentőségét, könnyebben, gyorsabban, alaposabban sajátítjuk el eszközeinek használatát, és jobban tudjuk elemezni a hozzánk érkező üzeneteket.
A dologban a legrosszabb az, hogy a legtöbbünk mindezt csak a saját kommunikációs kudarcainak a hatására ismeri fel. Ha a másik ember nem úgy reagál, ahogyan vártuk, ennek okát keresve jöhetünk rá arra, hogy voltaképpen rosszul kezeltük a kommunikáció eszközeit. Azt, hogy még a hivatásosok között is milyen sokan nem értenek a kommunikációs eszközök megfelelő használatához, a különféle közéleti, tájékoztató, szórakoztató és egyéb műsorokban, reklámokban előforduló példák tömege nagyon is meggyőzően. bizonyítja.