Állat, növény, táj – földről, vízből, levegőből

– Még 1991-ben kezdtem járni a természetet. Egy barátom apja, Lukács Sándor, aktív ornitológus és természetfotós volt. Velük kezdtem kijárni. Előbb csak a madarakat megfigyelni, aztán később vettem egy kis orosz fényképezőgépet. Kezdetben az is érdekes volt, ha mint vadász a trófeát, hazavihettem egy-egy madárfészekről készített képet. Később aztán mindinkább a fényképezés felé fordult a figyelmem – mondja Kovács Szilárd természetfotós, aki azóta már filmez is. – De beírtam az Ökológiai Egyetemet is, ahol olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik részt vesznek különböző ökológiai projektumokban. És a Duna Televízión látottak hatására Erős Ervin barátommal készítettünk 20 kisfilmet, melyeket úgy lehetne meghatározni, mint reklámfilmeket a természetnek. A tévéállomásoknak térítésmentesen adjuk őket, hogy a két műsor közötti perceket hasznosan tölthessék ki, mivel ezek az 1–1,5 perces kisfilmek nemcsak szép képekből állnak, egy-egy állatról, növényről vagy tájról, hanem kis ökológiai üzenetük is van. Ezek az ún. üzenetek nem túl szájbarágóak, inkább arról szólnak, miért sérülékenyek a látottak, és hogyan tud egy laikus is segíteni a megóvásukban. És hogy legközelebb miért ne taposson el, mondjuk, egy békát akkor sem, ha éppen nem tűnik neki túl szépnek. Ezeket a kisfilmeket a holland és a norvég állam, valamint a Vajdasági Tartományi Oktatási Titkárság pénzelte. És úgy tűnik, nem volt hiába kidobott pénz. A SZRT 1. és 2. műsorán immár egy éve vetítik ezeket a kisfilmeket, és ez, ugye, nem semmi. Emellett egy olyan szerződést is aláírtunk: ha újabbakat készítünk, nem is kell újabb szerződést kötnünk, automatikusan sugározni fogják őket. Úgyhogy most már lassan a második projektumunkat csináljuk. Én közben beíratkoztam az Akadémián az operatőri szakra. A fotózást, persze, nem hagytam végleg abba, csak jelenleg a kamerával többet foglalkozok.

Vannak-e a természetfotózásnak különleges követelményei?

– Mint a fényképezés minden más ágának, ennek is megvannak a maga saját követelményei. A fényképezőgép és a nagy gyűjtőtávolságú lencsék mellett itt különböző csónakokra, lessátrakra, álcázóhálókra, csalogatókészülékekre gondolok. Ezek általában mind házi készítésűek, mert túl kicsi a piac arra, hogy ezzel gyárak foglalkozzanak. És emellett nagyon fontos a természet ismerete is. Nem azt mondom, hogy aki nem ismeri a természetet, nem tud jó természetfotót készíteni, de biztos, hogy sokkal többet fog üresben sétálni és összevissza kattogtatni.

– Jelenleg a Promo Art civil szervezetnek a Jegricskáról, erről a kis bácskai folyóról készítünk egy 25 perces filmet, immár majdnem egy éve. Ugyanis egy természetfilmnél nem lehet mindent úgy előretervezni, mint, mondjuk, egy játékfilmnél. Mi pl. azt terveztük, hogy felvesszük, hogyan vágnak léket a folyócskán a horgászok, de az nem fagyott be, úgyhogy alternatív megoldásokhoz kellett folyamodnunk. De jól haladunk a munkával, úgy gondoljuk, augusztus derekán befejezzük a forgatást, és ez a (szintén a norvég és holland állam által pénzelt) természetfilm nem mindennapi lesz. Tartalmaz majd felvételeket a földről, a vízből és a levegőből is.

– Senkit sem szeretnék kihagyni a felsorolásból, ezért csak a „kemény magot” említem név szerint. Ezek: Erős Ervin, Dušan Petrović, meg én.

Ervin, ha jól tudom, te nemcsak zenészként működsz közre.

– Igen, magam sem értem hogyan, de egymástól két teljesen különböző síkon tevékenykedek. Egyrészt a „piszkos anyagiakkal” foglalkozom, vagyis már régóta a Caritasnál dolgozok és pénzt szerzek nekik. Valahogy így jött létre a Promo Art is. Szilárd ötletéből közösen megírtuk a projektumot, aztán több-kevesebb sikerrel segítettem neki pénzt szerezni hozzá. Másrészt pedig, mivel a muzsika örök nagy szerelmem, az előző filmekhez hasonlóan, a Jegricska-filmhez is én fogom szerezni a zenét.

Mennyiben más dolog egy természetfilmhez komponálni, mint egyébként?

– A filmnek az alapötlete már eleve sugall egy inspirációt. Azonkívül a legtöbb forgatáson magam is ott vagyok, úgyhogy nagyjából már előre tudom, milyen képsorokból, milyen beállításokból áll össze, vagyis milyen képek vannak benne. Tehát már előre van egy elképzelésem a filmről, amiből aztán a képeket újranézve fokozatosan kialakul az igazi téma, amelynek hangulata összhangban van a film tervezett hangulatával. Ez ugyanúgy működik, mint amikor színdarabhoz írtam zenét. El kell kapni a mű hangulatát és a zenének alá kell támasztania, hitelesebbé kell azt tennie.

A hangszerelés hogyan történik?

– Ezt a munkát én végzem. Attól függően, hogy milyen zenét képzeltem el, esetleg alkalmanként stúdiózenészeket alkalmazok. De mivel több hangszeren játszom, igyekszem amit csak lehet, magam beprogramozni, illetve feljátszani.