Műbarna kenyeret eszünk!

Az egészségesebbnek mondott barna kenyeret nagy előszeretettel vásárolják a polgárok, szinte roskadoznak a polcok az áruházakban és a pékségekben a számos készítménytől, így nyugodtan elmondható, hogy reneszánszát éli országunkban a barna kenyér.

Érdekes adat, hogy Magyarországon 1989-ben a lakosság hetente hat alkalommal fogyasztott fehér és egyszer barna kenyeret, ám mára ez az arány egyértelműen a barna kenyér irányába tolódott el. Nálunk is hasonló a helyzet, fokozatosan növekszik a kereslet a barna kenyerek iránt. A legelterjedtebb, és legtöbbet fogyasztott fehér kenyérrel szemben „egészségesebbnek” mondott barna kenyér a népszerűbb, az áruházak és a pékségek polcai tömve vannak az állítólagos barna kenyerektől. De sajnos itt szoktunk sokszor átverés áldozataivá válni! A barna kenyér sok esetben csak a színében barna, de ettől függetlenül fehér lisztből készül! Nemrég olyan hírek kerültek fókuszba, hogy Újvidéken több pékségben a barna kenyér összetétele nem felel meg az előírásoknak, sok helyen színezik a fehér kenyeret és mint barnát, drágábban árulják. De mitől lesz barna a fehér kenyér? A leleményes pékek tésztasötétítő színezéket használnak. A fehér liszthez adagolt malátaalapú színezékkel beállítják a tészta színét (a többi adalékkal a tömegét, állagát, tartósságát, héjszerkezetét stb.), így készül a műbarna vagy festett barna kenyér, ami semmivel sem hasznosabb és teljesebb értékű, mint a fehér. A valódi teljes őrlésű lisztből készült kenyerek mindig tömörebbek, sűrűbbek, és általában nem olyan látványosan magasak. Az ilyen kenyér metszetében jól látható a tészta szemcsés szerkezete, a sötétebb korpaszemcsék. Ha a barna kenyér gyanúsan könnyed, magas, laza a héja és metszete nagyon homogénen barna minden szemcsézettség nélkül, akkor alapos a gyanú, hogy festett kenyérrel állunk szemben.
A lakosság egyre több panasza miatt a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület nemrég bejelentette, hogy akciót indít a kenyérfajták kivizsgálására. Ez a lépés szeptember 18-ika és 21-ike között megrendezésre kerülő újvidéki kenyérfesztivál alatt esedékes. Goran Popović az egyesület elnöke szerint a székvárosi polgárok panaszai a legtöbb esetben a barna kenyér minőségére vonatkoznak, de nem egy esetben idegen tárgyakat találtak a kenyérben, mint pl. hajszálakat, forgácsot, sőt egérfarkat is találtak már a barna kenyérben.



A fogyasztók ezek után jogosan kételkedhetnek, hogy mely kenyeret vásárolják ezentúl, habár azt is ki kell emelni, hogy a fehér kenyérben is nemegyszer találtak idegen anyagokat, az előírt minőséget ez a kenyérfajta sem éri el minden esetben. Természetesen ez a gyártótól függ elsősorban, nem lehet általánosítani a dolgokat. Amíg a településeken két-három pékség működött a fogyasztók könnyen eldönthették hol vásárolják mindennapi kenyerüket. A székvárosban viszont az elmúlt néhány évben gombaszára nőttek a pékségek. A gazdasági szakemberek szerint az egyik legjövedelmezőbb üzletágról lévén szó hazánkban, így jelenleg több mint 350 pékség üzemel csak Újvidéken. A Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület akciójának célja többek között azon pékségek megjelölése, ahol minőséges termékeket árulnak, illetve kiszűrni azokat a helyeket, ahol kétes minőségű a pékárú. A barna kenyér összetételének kivizsgálását az élelmiszeripari termékek kivizsgálásával foglalkozó intézet végzi (Institut za prehrambene tehnologije), a pékségek egyelőre önkéntesen jelentkezhetnek a vizsgálatokra, miután bizonylatot kapnak, hogy termékeik megfelelnek az előírásoknak. Ezután az illetékes szakemberek bejárják a város pékségeit, ahol mintákat vesznek majd és elvégzik a kellő vizsgálatokat. Az elemzések után nyilvánosságra hozzák mely pékségeknél ajánlott vásárolni és hol nem.



Emina Popović a Szerbiai Fogyasztók Egyesületének elnöke egyik nyilatkozatában kiemelte, hogy nélkülözhetetlen az élelmiszerek biztonságára vonatkozó törvényrendelet meghozása, illetve a hazai normák egyeztetése az európai szabványokkal. Ameddig ezen intézkedések nem lépnek életbe a hazai piacon továbbra is kétes minőségű termékekkel kell számolni.
Utószóként egy tipp, hogyan lehet a legkönnyebben megkülönböztetni, hogy a megvásárolt kenyér igazi barna, vagy festett kenyér: egy szelet kenyeret tegyünk egy pohár tiszta vízbe és hagyjuk állni, amennyiben a víz elszíneződik festett kenyérről van szó.

A fehér kenyér (búzakenyér) kizárólag világos, hántolt búzalisztből, vízzel, élesztővel, sóval és engedélyezett adalékanyag felhasználásával készül. Tömege általában 250 g-mal osztható, de legalább 500 g. A fehér kenyér felülete fényes, cserepesedő, aranysárga, esetleg barnába hajló színű. A barna kenyér tönkölybúzából, vagy rozsból készül. Ha a rozsliszt tartalma meghaladja a 40%-ot, akkor valódi rozs kenyérről beszélünk. A tönkölybúzából készült kenyerek magas fehérje és ásványi anyag tartalommal rendelkeznek. A tönkölybúza zsírtartalma magasabb mint a hagyományos búzának, de ez jó hatással van az idegrendszerre. A tönkölybúza tehát optimális arányban tartalmazza a test és izmok számára felhasználható tápanyagok széles skáláját.