Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor – Setétpatak

A tíznapos tábor célja a magyarságtudat fejlesztése, közös kulturális értékek megismerése, az összetartozás érzésének kialakítása. A tábort idén immár kilencedik alkalommal szervezte meg a fennállásának 15. évét ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. A táborban mintegy 40 diák és tanár vett részt Felvidékről, a Vajdaságból, Veszprém megyéből és az erdélyi, szórványtelepülésnek számító Déváról (Hunyad megye).


Az idei táborozók a Setétpatak panziónál.

Előzmények

2006-ban diákjaim második alkalommal vettek részt Újvidéken a GENIUS versenyen, a tehetséges diákok vajdasági szintű nagyszabású seregszemléjén. A díjkiosztón tették fel nekünk, felkészítő tanároknak a kérdést: lenne-e valaki, aki elvállalja, hogy négy díjnyertes diákot elvisz Háromszékre egy nyári táborba? Elvállaltam, azzal, hogy a négyből kettő a saját diákom legyen. Autómmal nem keveset, közel 700 km-t kellett vezetem. Az út fele alföldi embernek szemet kápráztatóan gyönyörű tájakon visz keresztül. Annak is van egy különös varázsa, hogy ennyi utazás után az ember megérkezik Románia szívébe, és ott ugyanúgy, mint itt a Tisza mentén, 80-90%-os magyar többségű kisvárosokban sétálhat. A tavalyi kirándulásunk nagyszerűen sikerült, óriási élményt jelentett mindannyiunk számára.


Sepsiszentgyörgy, Magyarkanizsa testvérvárosa – a mai Románia közepén










Az idei, immár ötödik GENIUS versenyre nem tudtam elkísérni diákjaimat, mert a terminus egybeesett a gépésztechnikusok országos szakmai versenyével, melyet Trstenikben rendeztek meg, és egy másik diákcsapatot oda kellett elvinnem. Mindkét versenyen jól szerepeltünk. Június elején kaptam a felkérést a GENIUS szervezőitől, hogy idén is vigyem el a diákokat a Kárpát-medencei Anyanyelvi Táborba Setétpatakra. Elvállaltam.

A csapat

Az idei anyanyelvi táborban az V. GENIUS diákverseny következő nyertesei vettek részt:
· Hallgató Boglárka, Feketics (Dositelj Obradović Gimnázium, Bácstopolya). Szakdolgozatának címe: Diákokról diákszemmel, avagy egy osztály szerkezete. Témakör: pszichológia, szociológia. Mentor: Luhović Tímea
· Dér Ágnes és Angyal Anikó, Csantavér (Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka). Szakdolgozatuk címe: Csantavér a babonák árnyékában. Témakör: kultúrtörténet. Mentoruk: Mátyus János
· Juhász Tamás, Horgos (Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, Magyarkanizsa). Szakdolgozatának címe: Értékmegőrzés CAD-del – Tisztaszoba. Témakör: gépészet, műszaki ágazatok. Mentor: Tóth Béla



A vajdasági diákok, Ági, Tomi, Bogi, Anikó, és a sofőr, Tóth Béla Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum kapujában

A nagy utazás (2007. júl. 7. – Szombat)

Személyautóval Horgos – Zenta (itt csatlakozott hozzánk a három diáklány) – Kikinda (közöljük, hogy mennyit mutatott a kilométeróra: 75 km) – Zsombolya (110 km) – Temesvár (155 km) – Arad (210 km) – Lipa (240 km) – Déva (310 km) – Nagyszeben (430 km) – Fogaras (500 km) – Brassó (575 km) –Sepsiszentgyörgy (610 km) –Setétpatak (650 km).



Erre jártunk: kék az oda, a zöld a visszautat jelzi.

Kora reggel, nagyon álmosan, és nagyon lelkesen indultunk neki ennek a nagyon hosszú útnak. Átrobogunk Észak-Bánáton, Kikindán sikerült kicsit eltévednünk, majd jött a határ. A vízumkényszernek egyetlen előnyét tapasztaljuk: nem volt senki rajtunk kívül. Megjelenésünkkel mi is csak felbosszantottuk a munkától nagyon elszokott, heverésző határrendőreinket. Pár perc után azért csak akadt egy közöttük, aki unottan magához intett, és pecsételt, majd intett, hogy húzzunk tovább. Húztunk. A román oldalon 5 perc alatt végeztünk, megnézték a vízumokat és a tábori meghívó levelet, majd jó utat kívántak. Tavaly itt félórás volt belépésnél a „macera”, ennek nyoma sem maradt. Meglátszik, hogy „ők már Európa”!
Temesvár, Románia második legnagyobb városa. Az ipari negyede egy év alatt 2 km-rel lett nagyobb! Itt szembesülhet az ember azzal, mit is jelent a dinamikus fejlődés - és mi miből maradunk ki.

A Solymosi vár

Arad felé kerültünk, mert tavaly hazafelé kinéztem magamnak a Solymosi várat. Akkor nem tudtam rávenni fáradt utasaimat egy kis hegymászásra – idén nem volt választásuk, mászniuk kellett! Már negyedik órája vezettem, egy óra aktív pihenőt rendeltem el.
A várat a XIII. században építették. 1440-1446 között Hunyadi János az alapoktól építteti újra a várat. Az erős falazatú vár pajzsként szolgált Erdély vajdájának, Hunyadi Jánosnak a törökök ellen vívott hadjáratainak idején. 1514-ben a román és magyar felkelők Dózsa György vezetésével megostromolják. Rövid ellenállás után a vár helyőrsége fellázad, és a lázadókhoz csatlakozik. 1541-ben, amikor Erdély független fejedelemséggé válik, Solymos János Zsigmond herceg rezidenciája lett. Ebben az időben a várat megerősítették, megszépítették a reneszánsz jegyeiben, és egyidejűleg hozzáépítették a külső bástyákat.
A XVIII. században mindjobban veszített katonai fontosságából, majd kiüresítették, és enyészetnek indult.



A Solymosi vár „meghódítása” (kb. 130 méter magas dombon van). Gyorsan ment.

A várat három oldalról a hegyen körülfutó sánc övezte. A nyugati oldalon a felvonóhíd hármas pillére s a külső bástya alapzata még jól fölismerhetők. A hatszögletű várudvaron még három csonka torony emelkedik, s az egykori termek és szobák helyei is jól látszanak.



Méltóságteljesen emelkedik a Maros völgye fölé a hegy, amire épült a vár. Fentről rálátni a kanyargó folyóra. A várból csodálatos kilátás tárul az Aradi síkságra. A Maros folyó látképe lenyűgöző.

Bővebben a várról:
http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10027/ch18s08.html
(Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben)
Képek és további információk megtalálhatók még itt is:
http://www.arad-bekes.ro/podgorie_hu.html

Déva
Déva félúton van. Déván meg kell állni, Déván nem szabad csak úgy továbbhajtani, mert Dévához érzelmi kötődésem van. Még egyetemista koromban, 1982-ben láttam a Pesti Színház előadásában a Kőműves Kelemen rockballadát. Akkor igen nagy hatással volt rám. A mai napig egyik kedvenc dalom Szörényi Leventétől A hitetlenség átka.
Ez lett útmutatóm az életben:
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg.phtml?szk=5054



A dévai vár. Tavaly felmentem, megnéztem a falakat, még állnak.

Az út második fele

Az út hátralévő részén sajnáltam csak igazán, hogy én vagyok a sofőr. Legszívesebben bámészkodtam volna, és ha lehet, egyszerre balra és jobbra is. Áthaladunk Nagyszebenen, Európa 2007-es kulturális fővárosán. A dél-erdélyi város német neve Hermannstadt. A város vonzereje többek között a környező táj szépségében rejlik, amelyhez a város építészeti öröksége adja páratlan varázsát középkori utcáival és árkádjaival. A város széléhez közeledve ugyanazt tapasztalom, mint Temesvárott, a hihetetlen lendületet, amivel a város fejlődik.



Nagyszeben - csak az autóból szemlélődtünk

Fogaras felé útjavítások hátráltatják az utazást. De nem afféle taknyolás, foltozás, mint nálunk! Hosszú szakaszokon tövig felszedik a régi útfelét, és szélesebb, teljesen új utat építenek. A forgalom a maradék oldalon bonyolódik, szemaforok irányítják a haladást. Bukunk legalább két órát!
Brassó, Szentgyörgy … Setétpatak - éjjel 11, mire megérkezünk.

Setétpatak

(Útmutató a következő évi utazóknak)
Setétpatak egy erdővidéki panzió Mikóújfalu és Barót között, közel Uzonkafürdőhöz.



Az utolsó 8-10 km

Sepsiszentgyörgytől a harmadik falu Mikóújfalu. Mikóújfalunál a településtáblánál (Micfalau) már lassítani kell, mert egy pár méterre egy tábla mutat Barót (Baraolt) felé, ott kell letérni az útról. Nem sokkal utána vasúti kereszteződés, majd a kanyarban egy tábla, melyen egy nyíl mutat a Hatod Fogadó felé jobbra, arra kell az utat folytatni. Innen még vagy 8 kilométerre van a Hatod Fogadó, az uzonkafürdői leágazásban. Innen további 200 méterre van a setétpataki tábor. A Setétpatak fogadót nem jelzi egyetlen tábla sem, de megtalálni egyszerű: a Hatod Fogadótól lassan kell haladni, és figyelni az első letérőt balra. Ez egy kis erdei út, és ha az ember éjszaka érkezik, a sötétben alig látszik. Az útra betérve már meglátni a panziót (legalábbis nappal).



A panzió érkezési oldala


Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke és Kozma Csaba táborvezető
























A tábor fontosságát Ördög-Gyárfás Lajos abban látja, hogy a középiskolás diákok megismerik egymást, szokásaikat, egymás vidékét, hagyományait, és nem utolsó sorban megtudják, mit jelent Erdély, megismerik történetét és irodalmát, s ezáltal mindannyian a Kárpát-medencei együttgondolkodás részeseivé válnak.
11.00 óra – Néprajzi tájak Erdélyben, Erdély néprajzi sokszínűsége – Pozsony Ferenc előadása
16.00 óra – Erdővidéki kitekintő – Demeter László előadása
Demeter László szerkeszti a http://www.erdovidek.ro/kezdolap.php honlapot, érdemes megnézni!



Erdővidék bemutatása

Pozsony Ferenc néprajzkutatótól a regöléstől a locsolkodásig az erdélyi naptári szokásokat ismerhették meg a táborozók. Demeter László történész a székelyek eredetéről tartott előadást, és Erdővidéket mutatta be.
Röviden az előadás tartalma: A székelység a 13. század végéig vette véglegesen birtokba a ma Székelyföldnek nevezett területet, feladata a keleti határ őrzése, megvédendő az országot a tatárok és egyéb, kelet felől fenyegető népek támadásaitól. Ennek fejében a székelyek a középkor folyamán nemesi kiváltságokkal rendelkeztek, külön rendi nemzetet alkottak.

A történelmi székely székek:
· Udvarhelyszék (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek),
· Csíkszék (benne Gyergyó és Kászon fiúszékek),
· Háromszék (benne Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék és Miklósvár fiúszék)
· Marosszék (központja Marosvásárhely),
· Aranyosszék (Torda és Nagyenyed között, Felvinc központtal).


Székelyföld térképe






















Székelyföld népessége ~1 100 000 fő, amely Kovászna, Hargita és Maros megye össznépességét teszi ki. A lakosság etnikai összetétele a következő: ~60% magyar, 35,0% román és 5% roma.

Július 9. - Hétfő
10.00 óra – Irodalom a Kárpát-medencében – Pomogáts Béla előadása
14.00 óra – Kézműves foglalkozások a Guzsalyas Játszóházzal

Pomogáts Béla 1934-ben született Budapesten. Az irodalomtudomány doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Literatúra főszerkesztője, az Anyanyelvi Konferencia elnöke. 1995-2001 között a Magyar Írószövetség elnöke.
A huszadik századi magyar irodalommal, és ezen belül az erdélyi irodalom kérdéseivel foglalkozik. Az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. 1968 óta publikál, eddig 44 műve jelent meg, pl. Felelősség Erdélyért (Nemzetpolitikai jegyzetek 3 kötetben)
A találkozást Pomogáts Béla így írja le naplójában: http://www.felvidek.ma/modules.php?name=News&file=print&sid=11992
„Az én nyaram most már hosszú évek óta nagyrészt azzal telik (családom nem mindig örül ennek), hogy, akár valami „vándortanító”, bejárom a Kárpát-medence kulturális találkozóit és tanácskozásait. … Setétpatak valóban a világ végén található: az Erdővidék közepén, Baróttól vagy tizenöt kilométerre, egy árnyas völgyben futó „setét” patak partján. Ott rendezte meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak elkeresztelt diák-összejövetelt. Az anyanyelvünk gondozásával foglalkozó szövetség igen nemes ügyet szolgál: tudományos konferenciáival, előadás-sorozataival, kiadványaival. A setétpataki táborban ezúttal a Székelyföldről, erdélyi magyar szórványtelepülésekről, Vajdaságból, a felvidéki Párkány környékéről és a magyarországi Veszprém megyéből fogadtak középiskolásokat. Előadásokat Ördög-Gyárfás Lajos, Pozsony Ferenc, Demeter László, Hlavaty Izabella, Lázár Prezsmer Endre, Tapodi Zsuzsa, Zsigmond Győző tartott, magam egy egész délelőttön át Kós Károly munkásságát próbáltam megvilágítani. Kézműves foglalkozásokat a sepsiszentgyörgyi Guzsalyos Játszóház munkatársai vezettek, minden este bemutatkozott a vendégek egy csapata, ottjártamkor a magyarkanizsaiak: nagyszerű számítógépes előadással.”



Pomogáts Béla a táborozókkal

Július 10. - Kedd
8.30 óra – Kirándulás: Csíkszereda – Munkácsy-kiállítás, városnézés, Csíksomlyó (10.00–12.30), Gyilkostó, Békási-szoros (14,00-18,00)

Május 5 – július 15. között volt megtekinthető a Munkácsy-kiállítás a csíkszeredai
Csíki Székely Múzeumban, amely a Mikó-várban működik. A csíkszeredai kiállításon 46 Munkácsy festmény volt látható, közel 60 ezren látogatták meg – mi is ott voltunk. Tárlatvezetővel gépészmérnök létemre még én is tudtam élvezni!


Ásító inas – a festmény aszfalt alapozású. Hogy mik vannak?!































Az aszfalt (más néven bitumen) barnásfekete tónusa jól kiemeli a ráfestett színeket, és sokáig nedvesen maradó anyaga olajos fényt ad a festéknek. Mivel azonban soha nem szárad meg teljesen, és melegedésnél mindig újra felolvad, állandó mozgásban van, idővel magába szívja és elfeketíti a színeket, és ráfolyhat a fölötte levő olajfestékre is. Munkácsy legelső képeinél még nem ismerte az aszfalt alattomos természetét, így nagyon sok képén használta. Ezek most szép lassan elsötétülnek, elfeketednek. A folyamat lassítható, de megállíthatatlan.

A Gyilkostó kb. 30 km-re található Gyergyószentmiklóstól. A tó környéke és a Békási szoros a Székelyföld természeti szépségeinek legszebbike.
A tó 1837-ben hegycsuszamlással keletkezett, amikor a sziklaomlás elzárta a Békás- és a Vereskő-patak útját. A tó 983 m magasan fekszik, legnagyobb mélysége 10 m.
A völgy mélyén élő fenyőfák törzseit jól konzerválta a tó vas­oxidos vize, így azok teteje még ma is a víz felszíne fölé emelkedik. A Gyilkostó hatalmas hegyek közt, rendkívül vadregényes környezetben fekszik.



A csónakok mögött látszanak a fenyőcsonkok a Gyilkostóban.

A tóból a Békás-patak folyik ki, nagy dübörgéssel rohan végig a Békási-szoroson, csodaszép vízeséseket képezve. A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb, legmonumentálisabb szurdokvölgye. A szurdokvölgy 5 km hosszú. A szorost 200-300 méter magas sziklák szegélyezik, magas falat alkotva a Békás-patak körül. Az Oltárkő (1154 m magasságban van) a Békás-szoros, az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. A Békás-szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.


Békás-szoros






































A köveken két fiatal dévai tanárnő.

A szoros legvadabb, és egyben legszebb része az ún. "Pokol", ahol a patak hatalmas kövek között zubog.

Szép képes ismertető itt látható:
http://www.sovidek.ro/gyergyo.htm

Este meglepetés várt ránk. A táborvezetők tortával köszöntötték azt a három táborlakót, akik a tábor ideje alatt ünnepelték születésnapjukat. Nagyszerű is az, amikor a születésnapján negyvenen köszöntik fel az embert.


Tomi az érkezés napján töltötte be a 18-at!


























(folytatjuk)