A szakértők szerint a korom, a metán és az ózon a következő évtizedekben olyan hatással lesz a sarkvidéki éghajlatra, amilyennel a huszadik században a szén-dioxid volt: tovább gyorsítja a felmelegedést, amelynek üteme az északi-sarki régióban egyébként is a világátlag kétszerese. A három szennyezőanyag hatását csak az utóbbi időben kezdték vizsgálni a sarkkutatók.
Az első becslések szerint légköri koncentrációjuk csökkentésével a következő két évtizedben "nagyobb eredményt lehetne elérni, mint a legfőbb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátásának mérséklésével". A metán az olajkitermelés és a mezőgazdaság mellékterméke, az ózon ipari szennyezőanyag, koromforrás pedig egyaránt lehet régi gyárkémény, erdőtűz és a világon jelenleg is milliószámra működő fa- vagy széntüzelésű kályha, konyhai tűzhely. A három anyag élettartama rövidebb, mint a szén-dioxidé, így kibocsátásuk radikális csökkentésével fékezni lehet a térség éghajlatának melegedését, és időt lehet nyerni a szén-dioxid-kibocsátás problémájának megoldásához.
A koromszennyezés önmagát erősítő folyamatot indít. Az anyag feketére festi a jeget, amely ezért több napsugarat nyel el, így gyorsabban olvad. A jégolvadással párhuzamosan erősödik a napsugárzás hatása, mert a sugarak nem verődnek vissza, hanem melegítik a levegőt és a tengervizet, emiatt pedig még több jég tűnik el. A jégtakaró zsugorodási rátája tavaly minden korábbit felülmúlt, és az olvadást sokak szerint már nem lehet megállítani.
"A tengeri jég esetében valószínűleg túl vagyunk azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút" - mondta Pam Anderson, a klímapolitikai központ (CPC) nemzetközi kutatóintézet munkatársa. Szerinte jóval 2050 előtt jégmentes lehet a nyár a sarkvidéken. Az ENSZ klímaváltozást kutató bizottságának (IPCC) tavalyi jelentése ezt a század végére jósolja. A gyors sarkvidéki éghajlatváltozás nem csupán a térség problémája - mondta a norvég kongresszusi küldöttség vezetője.
"A kutatók még csak most ismerték fel a korom, a metán és a troposzférában koncentrálódó ózon jelentőségét. Tudományos mélyfúrásokat kell végezni, hogy megtaláljuk, miként lehetne megtisztítani tőlük a levegőt. Ez kell ahhoz, hogy lassuljon az Észak-sark felmelegedése, ami az egész világot veszélyezteti" - vélekedett Hanne Bjurstrom.
Becslések szerint több mint 60 méterrel emelkedne a világtengerek vízszintje, ha az összes szárazföldi jég elolvadna az Antarktiszon és Grönlandon.
.jpg)
