Tudta-e?
Hogy mi a Colosseum? A Colosseum hatalmas amphitheatrum Rómában. Hajdan 50.000 néző fért el benne. A nagyszabású épületet Vespasianus császár idejében kezdték építeni sportversenyek céljára, és kb. i.e. 80-ban Titus uralkodása idejében fejezték be. Az amphiteátrum négyemeletes volt, s mind a négy emelet más - görögöktől átvett - építészeti stílusban készült: dór, ión, korinthoszi és vegyes stílusban.

42. szám - 2008. június 9.

6. rész

Fogazatos ötletelés: a program

Egy valós gépészmérnöki újítás (innováció) fizimiskája, a „hasznos javaslat” csoportjából, és körülötte: a MODELL

1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész

4.5.) A DÖNTÉS: (fejezet folytatása, az előző 5. részből: Fókusz 41. szám, 2008.06.02.)
… Ha nem is a földön hever a megoldás, de előttünk, a „Fókuszban” leközölt „Ifjúsági Bolyai Pályázat” –ban:

http://www.fokusz.info/index.php?cid=1277750475&sid=1568912702

Igen. Mert: a jelenségek sokasodását megfékezni nem kurrens és nem is mindig lehetséges a mai „felgyorsult” világban, ahol csak jönnek, érkeznek, szaporodnak, tolakodnak, … . A rászánt időt bővíteni, tágítani, ahogyan Einstein fogalmazta meg, úgyszintén nem kurrens, fokozatos lemaradást eredményez, idővel. Ajánlatos tehát, összetettből minél gyorsabban dönteni, de PONTOSSAN. Ehhez pedig nélkülözhetetlenül ismerni kell a jelenséget (ha természetit, ha fogalmit). Leírásához szolgálhat a klasszikus szöveges forma (verbális modell), folyamatábra, gráfok logikai modellje, de legpontosabb a MATEMATIKA nyelvezetű MODELL.

Ki elolvasta a pályázatot, most számadást tehet, miért is kell a környezetünkből felismerni és modellezni a legkülönbözőbb jelenségeket, ha lehetséges akár matematikai modellt felállításával. Mert ez lehetővé tenné a számítógép bevetését, mind hatékony munkaeszközt, pontosságával és nem utolsósorban gyorsaságával. Számára érthető nyelvezeten, kódsorokban (programba) foglalni a jelenség folyamatábrájának paramétereit (mutatószámait) és ez által VEZETHETŐVÉ tenni (úgy is mondják irányíthatóvá: termelést, egészségházat, boltot, autót, repülőt, motorkerékpárt, stb.) = gyors, összetett, pontos döntések sorozata = A LEGJOBB DÖNTÉS!

Nyomatékosítom állításomat: van, aki még nem próbálta ki a „Need for Speed” autós „játékot”? Esetleg az „IL-2 Sturmovik 1946” WWII szimulátort? Piacértékűek, szórakozásra használatuk lehetséges, de ez harmadrendű a lehetőségek sorrendjében. A másik oldalról szemlélve, az alkotó oldalról, tisztára matematikai modellek = szimulátorok. Ezért is kerülöm a „játék” szót (lásd: „Szülőházam fölött dobbanó szível” 2. rész, 1. lábjegyzékét:

http://www.fokusz.info/index.php?cid=1752456410&sid=1238007176&lista=1 ).

Létrehozásuk egyáltalán nem volt játék. Igen hasonlóan a megemlített pályázathoz képest, csak terebélyesebb és igen összetett jelenségek modellezésével jöttek létre (például: keréktapadások, széllökések, felhajtóerő a sebesség és szögállások függvényében, stb.), bár (!?) „szabad a vásár”. Ki nem álmodozott volna arról, hogy egyszer „ír egy játékot”?
Ilyen egyszerű. Csoportos – egyéni csapatmunka. Sosem késő elgondolkodni azon, vajon csak fogyasztók leszünk, „ha nagyok leszünk”, vagy először alkotók (és vállalkozók), és majd csak ezt követően fogyasztók.

A pozitívan előrehaladó erős közösségé váláshoz, szerves részeként hozzá tartozik, hogy kiélhessük szakmaiságunkat és … ezt alapszerűen serkentő környezeti értékelés kövesse (Integral Support System = ISS = Átfogó Támogató Rendszer = Integralna Sistemska Podrška).

Csak a véletlenen múlik, talán, hogy az újvidéki Műszaki Egyetem egyik intézetét az IIS rövidítés illeti meg (Institut Industrijskih Sistema = Ipari Rendszerek Intézete = Institute Industrial Systems = IIS), ahol ezt tanítottak velünk az „Ipari rendszerek irányítása” (= Upravljanje Proizvodnim Sistemima) tantárgyban.


Fotó 9. :
A Műszaki Egyetem intézetének bejárata, az újvidéki egyetem campus-ában


4.6.) A PROGRAM: Legegyszerűbben megismerhető a program, ha egymásutánban végigpásztázva az alprogramok kódsorain mutatom be eredeti formájában, kísérő rövidebb-hosszabb magyarázattal, megjegyzéssel.

4.6.1.) BEVEZETŐ: A kutatások és az algoritmus alapján a forráskódokat elsőnek egy legendán, a saját Commodore C=64 –en írtam meg, Basic v2.0 programnyelvet használva alapul, amelyre rátelepítettem a grafikus kiegészítő programcsomagot, a Simon’s Basic –et. Így rendelkezésemre állt „teljes” 30Kbyt.


Ábra 21. :
C=64 Simon’s Basic induló képernyője


Higgyék el, ma ez nevetséges RAM memória mennyiség, de teleírni ezt értelmes kódsorsokkal ma sem egyszerű. Sok. Talán itt lehet érzékelni a Software házak és csapatok óriási munkáját. Köztudott, a mai számítógépeknél a nagy memória igény a true color grafikától ered, reálidős filmszerű kivetítéssel. Ide sorakoznak az óriási adattárak és jelenség MODELLEK kezeléseinek igényei is. Például, a felsorolt „könyvmennyiségeket” (lásd 3. rész, h. pontját) már a MS Office táblázatkezelő Excel program sem tudja zökkenőmentesen lekezelni! „Csak” 65 536(sor) x 256(oszlop) = 16 777 216 adat cellahely lett előrelátva benne. Az adatok arányos elosztódásnál, ami most nem a „mi” esetünk, elegendő is lenne. A fő korlát a csak maximálisan 65 536 sor használata! Erre még visszatérünk, a C=64 -et követően.

Természetesen, eszem ágába sem jutott manapság Commodore C=64 komputeren kódolgatni. Erre a PC konfiguráció kitűnően megfelel, a WinVICE-1.22 emulátor (utánzó) programmal. Letölthető (download) ingyenesen a következő nett címen:

http://www.viceteam.org/#download

Megjegyzés: Összehasonlításként, ma 2008–ban, 600 euróért mesegépet lehet vásárolni, duplamagos processzorral, akár lézeres b/w (fekete/fehér) nyomtatóval. 1985-ben a Commodor alapgép + szalagolvasó + floppy író/olvasó + mátrix 9 tűs indigószalagos A4 formátumú nyomtató = 2100 DEM ≈ 1050 EU. Gyakornoki fizetésem javarésze ráment. És, ennek a visszatekintésnek nem a múlt a célja, hanem a jelen és a jövő. Tehát: a mai lehetőségek többszörösek az akkoriaknak, ezért valóban érdemes csatlakozni projektekhez és pályázatokon, diákversenyeken részt venni. Megengedhetik maguknak sok esetben, a „még nem jövedelmező”, de tudásukat gyarapító diákok is, odahaza és az iskolákban.

4.6.2.) KÓDSOROK: Természetesen, az alkotó munka hevében, egyből a program „lelkét – központi hurkokat” (6.) kezdtem kialakítani kódsoraimmal, amely körül fokozatosan tovább építgettem a különböző programrészeket, interfaceket, lehetővé téve ezzel mások számára is a kezelhetőséget. Így alakultak ki, végül is, a kódsorok következő egység részei = alprogramok, amelyeket immár módszertanosan sorakoztathatok fel:


Ábra 22a. :
Bejelentkező képernyő, és …


1.) Bejelentkező képernyő: eredetiben BEMUTATKOZÁS
2.) Kezdő paraméterek meghatározása: PARAMÁTER – KEZDŐÉRTÉKEK
3.) A számítás INPUT/ENTER dialógusai (K0, e1, e2, n): ADATBEVITEL
4.) Váltófogaskerék-készletek kiválasztása: FOGASKERÉK KÉSZLETEK
5.) ELŐSZÁMÍTÁSOK
6.) SZÁMÍTÁS MAG – KERNAL
7.) Célzó alprogram 1. : RENDSZER/4 TM-ML
8.) Célzó alprogram 2. : RENDSZER/8 M6-M7-M8-M9
9.) Képernyőre: EREDMÉNY –NRM – ALPROGRAM
10.) Nyomtatóra: EREDMÉNYEK – PRINT
11.) Fogazatok számtárai (lásd 4.): DATA (D) – ADATTÁR ALPROGRAM
12.) Rövid segéd rutinok, melyek a kódsorok próba futtatása közben belső információt nyújtottak

Következik:

4.6.2.1.) BEMUTATKOZÁS: (lásd 22a. és 22b. ábrákat) A 10. és 49. kódsorok között összefoglalva, képernyőkinézetével magáért beszél.


Ábra 22b. :
… a kódsorai, Simon’s Basic program-kódokban


4.6.2.2.) PARAMÁTER – KEZDŐÉRTÉKEK: (lásd 22b. ábrát) Az 50. és 99. kódsorok között összefoglalva, tartalmazza a színbeállítás számértékeit (60. kódsor) és azoknak a paramétereknek kezdőértékeit, amelyek nélkül a program hibásan futna (80. kódsor).
Megjegyzésem: Egy sorszámos kódsor maximálisan nyolcvan (80) karaktert foglalhat magában, beleértve a szóközöket is (space – hosszú billentyű). Ez két sorban fér el a 40x25 –ös C=64 karakterképernyőjén. Onnan erednek, egyes 40 karakternél hosszabb soroknál, az átnyúlások.

4.6.2.3.) ADATBEVITEL:
(lásd 23a. és 23b. ábrákat) A 100. és 159. , valamint a 250. és 299. kódsorok között.

4.6.2.4.) FOGASKERÉK KÉSZLETEK: (lásd 23a. és 23b. ábrákat) A 160. és 220. kódsorok között.

4.6.2.5.) ELŐSZÁMÍTÁSOK: (lásd 23a. és 23b. ábrákat) A 300. és 390. kódsorok között, meghatároztassuk vele a Kmax és Kmin értékeit; beleesik e a keresett Ko átfogó tartományukba?


Ábra 23a. :
INPUT interface dialógusszerű képernyője, és…



Ábra 23b. :
…kódsorai,magában foglalva a VÁLTÓKÉSZLET kiválasztását és az ÉLŐSZÁMÍTÁSOKAT Kmax és Kmin

Ezzel a programot megfuttattuk (RUN). Elkezdte számláló ciklusaival kutatni a kért K0 eredményt, a PA (n=29) váltófogaskerék készletből. DOLGOZOM.

…Folytatása következik…

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor