A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék családjához (Cucurbitaceae) tartozik. Afrikából érkezett hozzánk, ahol ma is van többféle. Értékes vízforrás a sivatagos tájon élő emberek és állatok számára.
Melegigényes, fagyérzékeny növény, az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. A középkötött humuszban gazdag talajokat kedveli, öntözés nélkül is termeszthető. Rendkívül erős, fejlett gyökérrendszerrel rendelkezik, az 1-3 méter hosszú gyökerek, addig kúsznak a földben, ameddig vizet nem találnak. Fajtától függően a hajtások 1-3 méterre nőnek meg. Egylaki növény, ugyanazon a növényen hím- és nővirágok is fejlődnek. A megtermékenyítését méhek és rovarok végzik. A mag csírázóképességét 6-8 évig is megtartja, ezer mag tömege 20-150g.
Az étkezési célra termesztett dinnyének több mint 500 fajtája van: a gömbölyű formától a hosszúkásig, a fehér húsútól a piros húsúig, az egyszínű héjútól a csíkosig. Vannak keserű és savanyú változatai, amelyek nem jutottak el Európába. Súlyuk általában 4-10 kg között mozog.
Meleg, száraz nyarakon ehetjük a legédesebb dinnyéket. A görögdinnye az a táplálék, amelynek több mint kilencven százaléka víz. Gyógyhatását éppen ez a tulajdonsága idézi elő. Ahhoz képest, hogy ennyi vizet tartalmaz, azt hihetjük, hogy csak átfut a beleinken, majd kiürül. De nem nyomtalanul fut át. A legnagyobb tisztító akciót a vesékben végzi, a vérből távozik a savtartalom, pozitívan befolyásolja az emésztést, és serkenti a belek ürülését is. Szinte átmossa a szervezetet és felüdíti.
Kalóriatartalma alacsony 29 kcal/100 g: 0,5g fehérjét, 0,2 g zsírt, és 6,5-8,5 g szénhidrátot tartalmaz. Gazdag A-, B1-, B2-, B5-, B6- és C -vitaminban, káliumban, kalciumban, magnéziumban, de figyelemreméltó a vas, foszfor, szelén és cink tartalma is. Tápértéke nem éppen megkapó, de ha azt számítjuk, hogy görögdinnyéből nemcsak tíz dkg-ot fogyasztunk, hanem sokkal többet, a szervezetünkbe jutó ásványianyag-tartalom több mint képzeljük. Ha a nyári melegben görögdinnyét fogyasztunk, a lehető legjobbat tesszük szervezetünkkel. Minden megvan benne, amire a szervezetnek szüksége van a hőségben. Hozzájárul az izzadással veszített víz és ásványi sók pótlásához.
A görögdinnyében található likopinnak betegségmegelőző szerepet tulajdonítanak számos daganatos megbetegedés, többek közt a prosztatarák kialakulásában. A népi gyógyászat a görögdinnye magjából készített teát alkalmazza kezelésre, mégpedig vesebajra és cukorbajra, húgyúti szerként tartják számon, vizelethajtó hatást tulajdonítanak neki.
Érdekesség: A japán tudósok kifejlesztették a kocka alakú dinnyét, amely nem gurul el, és több dinnye is elfér kis helyen. Ezek a dinnyék még igen drágák, és különlegességnek számítanak a kerek dinnyéhez képest, akár hatszorosa is lehet az ára. A dinnyéket egy kocka alakú vízzel töltött dobozban növesztik, így kapja különleges kocka formáját.
.jpg)
