Iskolai tanulmányait korán abbahagyva egy vándorcirkuszhoz csapódott. Jelentkezett Bruno úrnál, a cirkuszigazgatónál, hogy artista szeretne lenni. 3 hónap légtornászat, segédkezés után azonban beállított édesanyja a sátorba, s hazaparancsolja. Azonban ő maradt, s légtornásszá vált. Vecsésen baleset érte, egy próba során kötelek nélkül leesett a magasból. A fővárosi Korányi-klinikára szállították, s csodával határos módon túlélte a zuhanást. Élete akkor vett más irányt, amikor az Üllői úti kocsmák valamelyikében megismerkedik Balicsi (Grawatsch) Tivadarral, akinek kiönti szomorú élettörténetét, s aki ráveszi, álljon be vele színésznek. Rákosi Szidi magántanodájába jelentkezett, ám a meghallgatásra még mindig mankóval kellett beállítania a balesete miatt. Táncoskomikus szeretett volna lenni, de mankói miatt ez ironikus hátteret adott szavainak. Végül mégis színész lett, s végzős társai között ott találjuk Vaszary Piroskát és Halmay Tibort. Később a városligeti Műszínkörben kezdett dolgozni. 9 évig sínylődött itt, napjait a nélkülözés, a pénztelenség jellemezte. Egyetlen vigasza ekkor a színfalak mögötti zongora volt, ahová saját szórakoztatására ült le az előadások után. Az igazgató felfigyelt erre, s műsorra tűzte játékát. Az előadásokon az autodidakta zeneszerző saját szerzeményeivel rukkolt elő, egyre több nézőt csábítva a Műszínkör épületébe. Ismertté vált az arra járók körében, de a nagyközönség számára még mindig névtelen volt. Részint a hanglemezek betiltása miatt (mivel a győztes hatalmak ezeket betiltották akkortájt Magyarországon) részint, mert a rádió akkor még kevesek kiváltsága volt. Így hírneve élőzenében terjedt a színházlátogatók között.
Első, országosan ismert dala az 1925-ben komponált "Még egy éjszaka..." című nóta. Ezzel betört a köztudatba, a dal tizenhatezer példányban kelt el. A siker annak volt köszönhető, hogy lassan újra legálissá vált a hanglemezgyártás, így négy felvétel is készült a darabból. Pestet mégis egy másik dala, a "Ki volt az az asszony, akinek a szíve” kezdetű dala hódította meg. Az alsóbb társadalmi osztály, a cselédek, cipőpucolók, konflis-kocsisok között úgy terjedt, mint a pestis. Mégis a nagy sikerek között úgy döntött, hogy elhagyja a színházat. Csárdákba szegődött zongoristának. Egy ilyen előadáson figyelt fel rá Nádor József, a kis termete miatt "kis Seress" néven ismert fiatal tehetségre. Szárnyai alá vette, beajánlotta a Dohány utcai Kulacs vendéglőbe. Itt teljesen más életet tudott élni, mint azelőtt, rendes fizetésén lakást vett Pesten s egy télikabátot.
Seress Rezső: Pesti utca (1933)
Van egy utca
Ahova én sírni járok
Ne tudja meg senki azt, hogy kire várok
Van egy utca
Ott van az én boldogságom temetője
Könnyvirágok hulljatok a hideg kőre
Van egy utca
Pesti utca, csupa átok
Csöndes éjjel mégis mindig
Arra járok
Ott van az én boldogságom virágtalan temetője
Könnyes szemmel borulok a hideg kőre
Az 1923-1933 közötti tíz esztendő során írt több mint negyven dalszöveget mások zenéire, és vagy hatvan saját szerzeményt - meséli 1933-ban a "Délibáb" újság hasábjain. (1933. 25. szám) Nádor Jóska, zeneszerző kollégája és felfedezője többször is úgy konferálja fel őt, mint a "zeneszerzés kistermetű nagymesterét". Népszerű dalai a "Csillogó hópehely", "Gyerünk, Bodri kutyám", "Talán egy perc, talán egy óra", "Nem az a fontos, az ember hány éves...", "Szeressük egymást, gyerekek", "Egyszer fent és egyszer lent a kerék", de gyakorta dúdolják a "Pesti uccán" kezdetű dalát is.
1933-ban operettet ír "Szerelem az egész vonalon" címmel, amelynek mind a szövegét, mind pedig a zenéjét Seress Rezső szerzi, ám sosem kerül színre. Az operettszínpadokon a bejáratott szerzőkkel foglalkoznak a direktorok, folyvást elutasítják operettjét, annak ellenére is, hogy kollégái mindegyike remeknek tartja az operettet. A szakmai elismertség hiánya is hozzájárul talán ehhez a fajta kudarchoz. "Sajnos, ma az a helyzet, hogy a zeneszerzőnek mind a színháznál, mind a filmnél vállalkozónak kell lenni, aki azon kívül, hogy darabot ad, még pénzt is kell befektetnie az előadásba. Szegény ember vagyok, nincsenek ezreseim, mit tehetek?" - kérdi Seress Rezső a "Gong" 1935. június 15-ei számában a vele készült riport kapcsán. Az operett sorsáról azonban mára már mit sem tudni, merre lappanghat a kézirat, megvan-e egyáltalán? Lehet, hogy a világhírűvé lett Seress Rezső eddig ismeretlen zenés darabja hetven-nyolcvan esztendő múltán arathatna egy újabb nemzetközi sikert?
Seress Rezső: Csillogó hópehely (1928)
Elhagyottan bolyongok a téli éjszakában
Halkan hull a fehér hópehely
Maga pedig ott lakik egy palotában
Oda nem mehet soha el...
Csak messziről nézhetem magát
És amikor leborul a hideg téli alkony
Elküldöm a szívem sóhaját
Csillogó hópehely, szállj az ablakára
Mondd meg azt, hogy nagyon szeretem
Csillogó hópehely, december virága
Így még nem szerettem sohasem
Sohasem szerettem ilyen forrón vágyva
Így még sohasem lángolt a szívem
Csillogó hópehely szállj az ablakára
Mondd meg azt, hogy nagyon szeretem
Elhagyottan bolyongok a téli éjszakában
Elhagyottan árván, egyedül
Magát pedig asszonyom a fényes palotában
Hazug boldogság veszi körül
Ó de hányszor járok arra, könnyező szemekkel
Hogy egy percre láthassam magát
Szívszorongva, bánatosan forró szerelemmel
Küldöm el a szívem sóhaját.
Csillogó hópehely, szállj az ablakára
Mondd meg azt, hogy nagyon szeretem
Csillogó hópehely, december virága
Így még nem szerettem sohasem
Sohasem szerettem ilyen forrón vágyva
Így még sohasem lángolt a szívem
Csillogó hópehely szállj az ablakára
Mondd meg azt, hogy nagyon szeretem
Pestet is eléri a munkanélküliség szele, diplomások seprik az utcákat, mivel nem tudnak végzettségükhöz méltó állást találni. A pénz elértéktelenedett, munkahelyek mentek tönkre. A hangosfilmek megjelenésével a mozi-zongoristák, akik a háttérzenét szolgáltatták a némafilmek alatt munkanélkülivé váltak, ezért Seress is szorongott. Ezt, hogy megélhetése ilyen időkben kardélen táncol még az sem tudta elhalványítani, hogy Pest legszebb asszonya,
Jászonyiné Helénke otthagyta érte gazdag katonatiszt férjét, s felesége lett. Témái még inkább sötét színt kaptak, ahogy őt is egyre jobban hatásuk alá kerítik az elkeseredett gondolatok.
..."Eszembe jutott Seress, a tehetséges slágerszerző. Én írtam le először fővárosi lapban a nevét, nyolc évvel azelőtt, amikor még a vurstliban volt zenész. Elhatároztam, neki adom az én szerelmes dalomat... Megmutattam a verset - mondja Jávor László visszaemlékezésében.
- Szép, szép - mondja Seress Rezső, a kiskocsma zongoristája - de ez nem lesz sláger, mert vers. De szívesen megpróbálom, ha nekem adod...
- Ha az elhelyezését vállalod, megzenésítheted.
- Bízz, csak mindent rám" - mondja fölényesen Seress.
A zenésítés azonban lassan készül. Jávor türelmetlenkedik. Egyik éjszaka aztán a Fórum kávéház telefonosa jelenti, hogy "Seress már háromszor keresett. Rohantam a kocsmába. Rezső előadta a Szomorú vasárnapot. A dalnak vége volt, de a szép muzsika tovább zengett bennem... a monoton melódia mesterkélten egyszerű C-moll hármas hangzatának változatai tökéletesen simultak versem hangulatához. Szeretettel gondoltam Seressre, erre a zenei gyógykovácsra, aki a maga művészetének területén ösztönös tehetségével, bugylibicskával hályogot operál." (Részlet-montázs Jávor László: Szomorú vasárnap című, 1937-ben megjelent könyvéből.)
Elkészül tehát a nóta. Egy Arányi Kornél nevű, zeneakadémiát végzett fiatalember öt pengőért lekottázza azt fütty után, merthogy Seress nem ismeri a kottát, és élete során sohasem tanul meg kottát olvasni.
Majd egy kottamásolóval a Lovag utca 18.-ból kinyomtatták a költségeket megosztva. A paksamétát Jávor rögtön a Csárdás kiadóhoz vitte. Az első hetekben semmi érdeklődés nem volt irányában. Seress ezt újabb kudarcként élte meg, s új dalokkal kezdett foglalkozni. Korábbi dalsikerei ellenére a nem keresett szerzők közé kerül. Úgy érezte, minden hiába. Elkeseredettségéből a Délibáb egy híre űzte ki, mely közölte, hogy Kalmár Pál, a kor neves énekese repertoárába helyezte a Szomorú vasárnapot. A zeneszerző azonban nem örülhetett a hírnek, mert lassan kezdtek elérni hozzá a hírek. Szőts Ernő, a rádió igazgatója meghalt, s a dal bemutatója elmaradt. A kudarcból aztán aggódás lett, ahogy bemondták, hogy
öngyilkosságot követett el egy cseléd, s a lúgkövet ivott lány teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Seress nem érti, hogy került a kotta a lány kezébe. Az ügy tovább bonyolódik, amikor egy hét múlva Lédig László pénzügyminiszter tanácsos egy taxiban fejbelőtte magát, s búcsúlevele mellett a Szomorú vasárnapot találják. A megzavarodott szerző ekkor ünnepelte 35. születésnapját. 1935. november 7-én a
8 Órai Újság támadást indított a dal és a szövege ellen, „Gyilkos sláger”nek nevezi, s csak megcsonkítva közölte.
Seress Rezsővel interjú készült a történtekkel kapcsolatban. Az interjú úgy állította be, mintha Seress műve lett volna a szöveg is. Költő barátját ez végképp elkeserítette. Svájci, olasz, francia, német újságok vegyesen cikkeztek a "Szomorú vasárnap”-ról.A világmédia már „öngyilkos himnusznak” nevezte. Átterjedt a hangulat az öreg kontinensről Amerikába is, ahol a The New York Times már arról számolt be, hogy Budapesten tömegek ugrottak a Dunába a dal hatása miatt. Az egész iróniája, hogy Magyarországon még ekkor alig volt híre a Seress-Jávor műnek. Így amikor egy francia úr Pesten ezt a számot kérte, a zongorista nem tudott mit kezdeni a kuncsaftjával. Végül kiderül, hogy melyik műről van szó, s nemcsak meghallgatta az úr, hanem magával vitte a kottát a párizsi Olimpia színpadára. A bemutatót követve Seress világhírűvé vált, a nagyvilág megismerte a szerzőt is.
Szomorú vasárnap
Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával.
Álmokat kergető vasárnap délelőtt,
Bánatom hintaja nélküled visszajött.
Azóta szomorú mindig a vasárnap,
Könny csak az italom, kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap kedvesem gyere el,
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár virág és - koporsó.
Virágos fák alatt utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap.
(Seress Rezső dala, Jávor László szövegével)
"…a világhírű Ray Ventura adja elő Párizsban. Mielőtt a dalt játszani kezdenék, a zenekar vezetője bekonferálja a pesti nótát. Pontos statisztikát olvas fel arról, hogy melyik városban hányan és milyen halálnemmel dobták el életüket a bánatos nóta hatása alatt. A konferálás után játszani kezdik a dalt. Amikor először kerül sor a refrénre, feláll a dobos, revolvert ránt elő zsebéből, és főbe lövi magát. A riasztópisztoly durranása példátlan hatást vált ki a közönségből. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrja magát a pisztonos. A szaxofonos számára méregpoharat hoz a pincér. Lassan-lassan kipusztul az egész zenekar, és már csak a prímás játssza egyedül a "Szomorú vasárnap"-ot. Az ő hegedülése sem tart örökké, mert egyszerre csak kötelet eresztenek le a kávéház mennyezetéről. A hurokba Ray Ventura bedugja a fejét – és ezzel az "öngyilkossággal" végződik a "Szomorú vasárnap" előadása Párizsban."
Németországban Adolf Hitler került hatalomra, s hamarosan Magyarországon is zsidótörvények lépnek életbe az állami hivatalokban betöltött szerepükről. A dala miatt elkeseredett Seresst egy este hazafelé menet az újonnan megjelent nemzetszocialisták megverték. A dolgok előrehaladtával már származása miatt fellépésekre sem kérték fel. Munkanélkülivé vált. Ez ismét egy csapás volt a számára, hogy megvetett létére már eltartani se tudta magát. Nemsokára megérkezett a behívója, függetlenül attól, hogy már megtért-e. A nagykátai Honvéd Kiegészítő Parancsnokságon kellett jelentkeznie katonának. Végül fegyver helyett kapát kapott árokásásra, s front helyett az aknásított mezőket ellenőriztették vele. Édesanyját deportálták, egy haláltáborban halt meg. Fél veséjét egy német tiszt szétrúgja, miközben szolgálatot teljesített. Majd egy elegáns magasabb tiszt lépett ki egy fekete Mercédeszből. Saját kezűleg akart véget vetni Seress életének, mondta társainak. Ezzel szemben azonban ruhát adott neki, s rejtegetni kezdte. Mint kiderült, járt egyszer Pesten, mikor a Szomorú Vasárnapot játszotta, s felismerte a többi munkaszolgálatos között. Hírneve mentette meg a háborúból, s a tiszt egy „H.W.” monogramos cigarettatárcát adott neki emlékbe.
Seress Rezső: Meghalt a szeretet!
Vége a világnak, vége a reménynek
Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek.
Emberek vérétől piros a tarka rét.
Halottak fekszenek az úton szerteszét.
Még egyszer elmondom csendben az imámat:
"Uram, az emberek gyarlók és hibáznak..."
Vége a világnak!
Hazatérve feleségét, Helént egy másik férfi karjaiban találta. Hitvese ekkor elhagyta. A háborúban megviselt, s lelkileg összetört Seress azonban belenyugodott a helyzetbe. Később felesége megszakította szeretőjével a kapcsolatot. A zeneszerző megbocsátott neki, s attól kezdve soha többet nem esett köztük erről szó. Anyagilag is megsanyargatva napról napra élt. Amerikában az IRWING Trust Banknál 370 000 dollár volt befagyasztva a számára, várva, hogy eljöjjön érte, mert Magyarország akkori politikai helyzetében az átutalás nem volt lehetséges. Azonban a művész csak egy óceán távolságából nézhette a vagyont, mert pénze nem volt az útra, hogy felvegye. Egyébként is megálmodta, hogy zuhanásban leli halálát, s tériszonya is volt. Saját számait nem játszhatta, mert azok feketelistára kerültek. Az ok a Horthy-féle polgári Magyarország népszerű kiszolgálása volt.
Ő mégis játszott, s lassan visszatért oda, ahonnan kezdte. Este, lámpaoltás után csak magának zongorázgatott. Ekkorra már semmije se volt. Se barátai, pénze, boldogsága, hallgatója, minden ami addig erőt adott neki a nehéz időkben elmúlt, s a feleségével is megromlott a kapcsolata. Később napjai beszűkültek, már játszani sem volt miért, csak zenét hallgatott, s számolta a napokat. 79 éves korában levetette magát lakása erkélyéből. Felesége nem sokkal utánahalt.
"Én egy ideig egy házban laktam Seress Rezsővel, épp az alatta lévő emeleten. Emlékszem, mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta, mindennap, pontosan kettőtől hatig, egyik feldolgozást a másik után.” – Presser Gábor
Szomorú vasárnap, Gloomy Sunday, Einsamer Sontag: a „magyar öngyilkos dal” az egész világot bejárta. Kottái és lemezei több mint száz nyelven jelentek meg, többek közt még izlandiul, kínaiul, szuahéliul és eszperantóul is. A dal születése óta szinte évente dolgozták fel híresebbnél híresebb előadók világszerte. Seressnek a jogdíjakból közel négyszázezer dollárja gyűlt össze.
A híres dalt azóta elénekelte többszáz kiemelkedő előadó, többek közt Artie Shaw, Sarah Vaughan, Louis Armstrong, Bing Crosby, Frank Sinatra, Paul Robson, Billie Holiday, Ray Charles (I'm All Yours-Baby!), Genesis, Lydia Lunch, Christian Death, Serge Gainsbourg, Sarah McLachlan, Sinéad O'Connor, Björk, Heather Nova, Sarah Brightman, Marianne Faithfull, Venetian Snares, Diamanda Galás.
|
.jpg)
