- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Bölcs mint a bagoly - szokták mondani, pedig a bagoly a madarak világában bizony butácskának számít mert a legokosabb madarak a hollók és a varjúk. Feltehetően a bagolyról azért gondolták, hogy bölcs, mert a madarak közül az ő szemük állása hasonlít legjobban az emberéhez – vélekednek a zoológusok.
37. szám - 2008. május 5.
ŰrkutatásSETI – Földön kívüli intelligenciák kereséseVajon létezik-e élet a Földön kívül? Vannak-e értelmes lények más égitesteken? A csillagászat egyik legizgalmasabb kérdése ez.
|
A heliocentrikus világnézet propagálásával Kopernikusz és társai forradalmasították a világról alkotott korábbi elképzeléseket. Az ember detronizálása, a természet fölötti egyeduralmának megkérdőjelezése a középkorban bűnnek számított. Galileit meghurcolták, Giordano Brunot 1600-ban megégették, mert kitartóan hirdette, hogy végtelen számú lakott világ létezik. A tudomány fejlődésével később megjelent a modern csillagászat, mely bebizonyította, hogy nem a Föld a világ közepe, de a Nap sem, hanem a hatalmas Univerzumban csak jelentéktelen színfolt jelentenek. Mégis, csak itt a Földön voltak meg azok a feltételek, melyek lehetővé tették az élet kialakulását, hasonló példát idáig sehol máshol nem találtunk. Ebből következik, hogy értelmes lények nyomaira sem bukkantunk. Nicolaus Kopernicus (1473-1543) Giordano Bruno (1548-1600) Az emberek képzeletét gyakran megragadja az a gondolat, hogy talán mégsem vagyunk egyedül, más égitesteken is vannak élőlények, esetleg intelligens társakat is találhatunk. A tudományos fantasztikus irodalom, a filmművészet sokat foglalkozott ezzel a témával. Sajnos, a tudományos eredmények azt mutatják, hogy közeli és távoli környezetünkben nincsenek meg azok a feltételek, melyek az élet kialakulásához kedvező körülményeket tennének lehetővé. Viszont a tudomány is fejlődik, új eredmények születnek, és megesik, hogy korábbi nézeteinket módosítani kell. A Mars bolygó kutatása pl. ma már ott tart, hogy az egyik létfontosságú anyagnak, a víznek a jelenléte egyre inkább bebizonyosodik. A hatalmas Univerzumban sokmilliárd csillag van, bolygórendszerekből is rengeteg lehetséges. Szinte lehetetlennek tűnik, hogy ne akadna olyan égitest, melyen a földi viszonyokhoz hasonló körülmények ne lennének. Remény van tehát arra, hogy a Földön kívül az élőlények, esetleg intelligens lények nyomára bukkanjunk – bár az is igaz, hogy ennek az esélye nagyon kicsi. SETI A SETI egy angol mozaikszó. Jelentése: Searching for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz Földön kívüli intelligenciák keresése. Olyan programok gyűjtőneve ez, melyek értelmes lények nyomait keresik a világűrben. Elsősorban a fénysebességgel terjedő elektromágneses hullámok hoznak híreket, alapvető információkat számunkra a világűrből. Az ilyen sugarak színképét, illetve spektrumát lehet tanulmányozni, és következtetéseket levonni a távoli sugárforrások állapotáról, alapvető fizikai és kémiai jellemzőiről. Amennyiben nem szokványos, azaz nem természetes eredetű nyomokat találnánk a spektrumban, gyaníthatnánk, hogy értelmes lények beavatkozására bukkantunk. Annak ellenére, hogy az elektromágneses sugárzás eddig még nem hozott biztos jeleket értelmes lényekkel kapcsolatban, nem kell feladni a reményt. Egyre tökéletesebb műszerekkel dolgozhatunk, elméleti síkon és az adatfeldolgozás terén is rohamos a fejlődés. Amennyiben valóban vannak értelmes lények az Univerzumban, tevékenységükre előbb-utóbb felfigyelünk. Ideális az lenne, ha sikerülne a kapcsolatfelvétel, bár ennek térbeli és időbeli korlátjai vannak. Amikor távolról jövő fénysugarak érkeznek hozzánk, valójában a múltat látjuk, hiszen a fénysugár évezredeken, évmilliókon keresztül utazott, míg ideért. Azóta a fényforrás elmozdult, esetleg már meg is semmisült. Giordano Bruno-emlékdíj Az amerikai SETI League, a Földön kívüli civilizációk utáni tudományos kutatásokat összefogó szervezet évente kiosztja a Giordano Bruno-emlékdíjat. Donald Tarter amerikai szociológus és SETI-kutató 1995. február 17-én, Bruno halálának évfordulóján javasolta ezt a díjat, mely elismeri a Földön kívüli értelmes lények kutatásával kapcsolatos eredményeket, és további tevékenységekre serkent. Az idei évi kitüntetett Almár Iván magyarországi űrkutató, csillagász, aki több évtizede foglakozik ezzel a témakörrel. Többek között a Földön kívüli intelligencia felfedezésének bejelentésekor annak valóságos jelentőségét jellemezni képes skála kidolgozásában vett részt. Vizsgálja, hogy egy idegen civilizáció számára mennyire észlelhető a Földről kisugárzott jel mesterséges jellege. Ezzel kapcsolatban állította fel az úgynevezett San Marino-skálát, melyet a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia állandó SETI-kutatócsoportja 2007-ben fogadta el. A Giordano Bruno-emlékdíj Almár Iván |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata