Az IMF nem a GDP-adatok és a jelenlegi valutaárfolyamok, hanem a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján elvégzett számítások következtében jutott erre a következtetésre. A PPP azt méri, hogy hazai viszonylatban mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másikhoz képest, figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
A PPP-alapú összehasonlításban a kínai gazdaság volumene a 2011-es 11,2 ezer milliárd dollárról 2016-ra 19 ezer milliárdosra nő majd. Az amerikai gazdaság ugyanebben az időszakban lassabban növekszik majd és az idei 15,2 milliárd dolláros értékről öt év alatt a 18,8 milliárd dolláros szintet éri majd el. Kína részesedése a világgazdaságban 2016-ban 18, az Egyesült Államoké pedig "csak" 17,7 százalék lesz, ami amerikai szempontból történelmi mélypontot jelent majd.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok a 2012-ben megválasztandó elnökének kormányzása alatt veszíti el gazdasági világelsőségét. Brett Arends, a MarketWatch szakírója szerint 10 évvel ezelőtt az amerikai gazdaság még a háromszorosa volt a kínainak. "Tudtuk, hogy ez be fog következni, de az IMF most először adott meg konkrét dátumot arra, hogy mikor. A legtöbben nem készültek fel erre. Még csak nem is tudják, hogy ez ennyire közel van" - írta Arends, aki szerint a két ország bruttó hazai termékén (GDP) és a jelenlegi valutaárfolyamon számolva a helycsere még nincs ilyen közel. A szerző ezzel kapcsolatban ismételten azzal vádolta meg Kínát, hogy túlságosan alacsonyan tartja a jüan árfolyamát.
A japán gazdaság teljesítménye még történelmi csúcsformájában is csak a fele volt az amerikainak, a Szovjetunióé pedig az egyharmada.
Az IMF-előrejelzés az amerikai gazdaság számára kedvezőtlen időpontban került nyilvánosságra. Noha a munkaerőpiac a Wall Street 2008-as összeomlása után megélénkült, a munkanélküliség még mindig magas és Washington a gazdaságélénkítő programok és az államháztartási hiány csökkentésének kettős kényszerében vergődik.
.jpg)
