Nyelési nehézségek

A nyelés akarattal befolyásolható, de attól függetlenül is működő reflex, amelyet az vált ki, hogy a falatot a nyelv a hátsó garatfalhoz érinti. Ettől a gégefedő záródik, a légzést egy pillanatra meggátolja, s a falat előbb a garatba, majd a nyelőcsőbe kerül. A garattól kezdve a falat továbbítása akarattal már nem befolyásolható, azt a nyelőcső izomzata féregszerű mozgása (perisztaltika) révén továbbítja a gyomor irányába. A falat a nyelőcső-gyomor határán egy szűkületen halad át – ez a gyomorszáj körkörös záróizma, a cardia, amely a falat megérkezéskor elernyed, majd ismét záródik.

Nehéz falat

A nehezített nyelés vagy dysphagia olyan – sokszor fájdalmas és nyugtalanító – érzés, amelyet a beteg az étel vagy a folyadék gyomorba jutása alatt tapasztal. Az érintettek úgy írják le ezt az érzést, mintha a lenyelt falat elakadt volna a torkukban, illetve a mellkasukban és ott szorító, szúró érzést kelt, nemegyszer komoly félelemérzéssel kísérve.

Mi állhat a háttérben?

Dysphagia akkor fordul elő, ha a nyelés folyamatának bármely fázisában probléma adódik. Az e mögött álló tényezők két nagy csoportba sorolhatók:
- Garat eredetű dysphagia: Akkor alakul ki, ha stroke (agyi értörténés, szélütés) vagy valamilyen izom beidegzési zavara miatt a torok izmai nem képesek megfelelően működni, ellazulnak, megnehezítve az ételnek a szájüregből a torokba történő továbbítását. Így, ha a beteg nyeléssel próbálkozik, közben csuklás vagy köhögés következhet be, esetleg a falat útját tévesztve lefelé a légcsőbe vagy felfelé az orrüregbe kerül.
- Nyelőcső eredetű dysphagia: A nehezített nyelés leggyakoribb formája, mellkasi nyomásérzést, illetve fájdalmat okozhat. Ez mögött a legtöbb esetben gyomorszáj-szűkület vagy a nyelőcső alsó szakaszának szűkülete áll. Mindkét lehetőség szoros összefüggésben állhat a reflux betegséggel (savas visszafolyás a gyomorból).

Nehézített nyelés és reflux betegség

Mint említettem, a dysphagia sokszor a reflux betegség egyik szövődményeként jelenik meg. Hosszú időn át tartó reflux betegség esetén ugyanis a nyelőcsőbe feljutó savas gyomortartalom a nyelőcső nyálkahártyáját állandóan irritálva gyulladás kialakulásához vezethet. A nyelőcső-nyálkahártya károsodásának következményeként – mint általában minden sebgyógyulási folyamatban – hegek alakulnak ki. A hegesedés pedig a nyelőcső szűkületét okozhatja. Ilyenkor legelőször a szilárd étel fogyasztása okoz gondot, majd a folyamat súlyosbodásával a folyadékfogyasztás is akadályba ütközik.

Hosszabb ideje fennálló tünetek = rákveszély

Az enyhe vagy csak időnként jelentkező nyelési nehézség rendszerint nem jelent komoly betegséget, de ha tartósan fennáll, súlyos betegségek, például nyelőcsőrák jele is lehet. Ezért ha valaki rendszeresen nyelési nehézséget tapasztal, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia.

A dysphagia diagnózisának megállapításánál a betegek alapos kikérdezése és fizikális vizsgálata után általában szükség van műszeres vizsgálatok elvégzésére, hogy kiderüljön, mi áll a hátterében. Ezek a következők:
- Endoszkópia: Egy vékony, hajlékony csőszerű optikai eszközt a garaton keresztül levezetve belülről tudják vizsgálni a nyelőcső nyálkahártyáját, az esetleges gyulladást, hegeket és szűkületeket illetve a gyanús helyekből biopszia (mintavétel) történhet, amely később a pontos szövettani diagnózist teszi lehetővé.
- Nyelőcső manometriás vizsgálat: Egy olyan kis csövet vezetnek a nyelőcsőbe, amely összeköttetésben áll egy nyomásmérő készülékkel. Ezzel mérik a nyelés alatt bekövetkező izom-összehúzódásokat, ami közvetve utal a működési elégtelenségre.

Kezelés

A reflux betegséggel összefüggő nyelési nehézség esetén savtermelést csökkentő gyógyszerek szedése javasolt a sav maró hatása okozta károsodás megelőzésére. Első helyen az ún. protonpumpa-gátló gyógyszerek szerepelnek, mint pl. a Lanzul, a Controloc vagy az Omeprol. Komolyabb probléma esetén a beszűkült nyelőcső tágítására van szükség. A nyelőcsőtágítást olyan endoszkóppal végzik, amelynek végére egy kis felfújható ballon van felszerelve. Ha ez sem vezet eredményre, akkor végső megoldásként műtéti beavatkozás szükséges.