A Fordson traktor

A Ford híres T-modellje talán az autós történelem legismertebb példánya. Az első T-modell - Galamb József, Farkas Jenő és Childe Harold Wills másfél évi munkája eredményeképpen - pontosan 100 évvel ezelőtt, 1908. augusztus 12-én készült el a detroiti szerelőcsarnokban. Ekkor vette kezdetét a fekete színű, fényszórókkal ellátott, négyüléses autócsoda sikertörténete. A T-modell rövid időn belül slágercikké vált, manapság is óriási a rajongók tábora, világszerte találkozókat szerveznek, a százéves évfordulóra pedig hatalmas rendezvénysorozat vette kezdetét az Egyesült Államokban.



A T-modellt mindenki ismeri, viszont Galamb József, illetve Farkas Jenő zseniális magyar feltalálók nevéhez fűződik még egy jármű kivitelezése, melynek kevesen ismerik történetét, de nyugodtan állítható, hogy ugyanakkora szerepet játszott a gépjárműipar fejlődésében mint a T-modell.

A T-modellt piacra dobása után néhány évvel eredeti rendeltetésétől eltérő célokra is kezdték használni. A találékony farmerek például szántottak vele, a rászerelt szíjtárcsával pedig cséplő- és darálógépeket hajtottak. Innen jött az ötlet Henry Fordnak egy mezőgazdasági munkákra alkalmas jármű kifejlesztésére. Az akkor kapható otromba, hatalmas méretű mezőgazdasági traktorok helyett kisebb, könnyebben kezelhető modellt kívánt megvalósítani.



A T-modell sikerére alapozva - melyet Ford elsősorban azzal tudott elérni, hogy a termelésben először is munkamegosztást vezetett be, néhány év múlva pedig ő alkalmazta először a futószalagos tömeggyártást. Így költségei jelentősen csökkentek, a termelékenység óriásit ugrott, ezáltal pedig sorra sikerült lekörözni a versenytársakat. A mezőgazdaság egyre fokozottabb gépesítése, majd az első világháború kitörése, amikor is a munkaképes férfiak jelentős tömegeit sorozták be, nagy lendületet adott a megbízható, lehetőleg olcsó és strapabíró erőgépek, a traktorok fejlesztésének, amelyek kezelése akár a nők számára sem jelenthetett megoldhatatlan feladatot. E célra Henry Ford egy új vállalatot hozott létre Ford & Son néven, és az erőgép kifejlesztését Galamb József és Farkas Jenőre bízta.



1915-től a gyár Fordson névre kereszelt traktor tervein dolgozott. Az új jármű mintapéldányát a mérnökök mindössze egy hónap alatt elkészítették, jórészt a gyártott autótípusok alkatrészeinek felhasználásával. A próba - Henry Ford farmján - sikerült, és egy külön erre a célra létesített műhelyben hamarosan hozzá is fogtak a gyártáshoz.

A Fordson traktortípusok nehéz terepviszonyok között is megállták helyüket, és igen nagy népszerűségnek örvendtek Európában is. Magyarországon az 1920-as évek végén a teljes traktorállománynak csaknem a fele, a világon harmada volt Fordson márkájú.



A traktor nagyszerűsége az egyszerűségében rejlett. Háromsebességes kéziváltót kapott melynek a kivezető tengelye egyből a differenciálműbe nyúlt. Az alváz T alakú volt, melynek szára magában foglalta a váltót, keresztben pedig a differenciál, és a féltengelyek kaptak helyet.

Az első futómű egy csapszegre volt középen felfüggesztve. A kerekek gumi nélküli küllős acélkerekek voltak, hátul óriási karmokkal. Egyszerű, tolórudas kormányszerkezettel, és a hátsó tengelyre ható fékszerkezettel gyártották. Soros, négyhengeres motorral látták el, a végsebessége elérte a 15 km/h-t, ami ezekkel a szerkezeti elemekkel halálközeli élményt biztosított. Eközben a motor elérte a maximális, 220 f/m fordulatszámot.



A hűtésről a nyitott motorház, és egy nagy hűtő gondoskodott. Hajtóanyag a petróleum volt, majd bemelegítésként kurblival lehetett beindítani a járgányt. Az akkor mezőgazdasági gépépítési trendnek (ha lehet ilyenről beszélni akkoriban) megfelelően kényelmetlen, lassú, ugyanakkor elnyűhetetlen, végtelenül egyszerű szerkezetű, könnyen szerelhető, kiváló terepjáró képességű, és a nagy darabszámú gyártás miatt olcsó géphez jutott, aki ilyet vett akkoriban.

Tartósságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a veterán traktor találkozókra érkező Fordson traktorok restaurálás előtt is szinte kivétel nélkül dolgoztak, 70-80 évvel a gyártásuk után.