Mozgást jelentő igéinkről

Eperjes Károly anekdotája szerint boldogult Hegedűs Géza író mondogatta hajdan a Színművészeti Főiskolán tanítványainak, hogy a miénk a világ leggazdagabb nyelve. Magyarra ugyanis a világirodalom bármely műve lefordítható hibátlanul, olykor az eredetit fölülmúló szépséggel, legyen az rímes, időmértékes, alliteráló, képzettársítós szabad vers, vagy költői próza: Homérosz, Petrarca, James Joyce, Marcel Proust, Jerzy Andrzejewski, ashaninka, szuahéli és japán költemény, stb. Ámde a mi irodalmunk más nyelvekre alig ültethető át, mivel a mi képi gazdagságunk, játékosságunk, szavaink zenéje és a jelentésárnyalatok sokasága elvész ott, ahol az ilyesminek szűkebb a tere.
Emlegetett példája szerint a magyar a helyváltoztatásra kb. 36 igét tud, az utána következő leggazdagabb európai, az olasz, csak 26-ot. E számok meglehetősen kicsinyek az olasz esetében is; egy anekdotán nem lehet pontos adatokat számon kérni, legföljebb az általuk jelzett arányokat. Hanem közben a számoknak utána lehet járni. Annyi bizonyos, hogy a magyarban sokkal több az említett csoport igéinek száma, s természetesen állandóan gyarapszik, gondoljunk pl. az újkeletű kolbászol>tekereg>csavarog szavunkra. Tökéletes képisége azonnal érthetővé teszi!
Erről cseréltünk eszmét barátok közt, mire Varga Csaba megküldte nekem az alábbi versezetet, amelyben hetvenkilenc ilyen igét számoltam össze.

Gyimóthy Gábor:
Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet -- és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér…
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol" elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog,

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz --
Itt kóvályog, itt ténfereg…
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet!

Firenze 1984. X. 12.

Forrás: Transsylvania 40. évf. 2. szám.
MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

Nosza, elkezdtem gyűjteni a helyváltoztatást jelentő igéket. Azért nem csak a haladással kapcsolatosakat, mert nem sikerült pontos határvonalat húzni. Munka közben azonnal jelentkeztek kifejezések is, pl.: ebrúdra kerül, útilaput köt a talpára, útnak ered, stb. melyek ugyancsak helyváltoztatást jelentenek, a távozik értelme nem azonos az angolosan távozikkal.

A helyváltoztatást jelentő szavaink a mozgást jelentőknek szűkebb köre, hiszen kimaradnak azok, amelyeket helyben maradva végez a cselekvő: rezeg, hajlik, inog, stb. Természetesen mint mindig, mindenütt, akadnak határesetek. Pl.: omlik, ledől – a jelenség inkább helyben történik, ám a részek, a törmelékek helyet változtatnak. Aki lefekszik, leseggel, annak is elmozdul a talpa. Hosszas töprengés után bevettem őket. Bekerültek olyanok is, amelyek másmilyen célú cselekvést jelentenek, ámde föltétlenül helyváltoztatással járnak: terel, csatába száll, fedezéket keres, stb.

Alighogy nekifogtam a számolásnak, az alapigék máris tömegesen sereglettek. Többségük a helyváltoztatás módját is megadta: száguld, baktat, biceg, siet, kacsázik, kúszik, továbbá a hangulatát: evickél, totyog, sompolyog, lófrál; célját: üldöz, tömegbe verődik, cipel, kivonul, elhurcol, kerget, vagy hangokat társított a mozgáshoz, besüvít, csoszog, csühög. Számos olyan is akad, amelyik rögtön minősítést is ad: betolja a pofáját, elbitangol, tilosban jár, elhúzza a belét, beszemtelenkedik. Számos igénknek több jelentése is van – pl.: kilép: siet, lépéssel mér, elhagyja a szobát. Az átvitt értelműeket mellőztem, pl.: belép a pártba, kergeti a boldogságot, hajszolja a pénzt, pórul jár, kitér a hitéből, stb.

Ráadásul egy-kettőre galléron ragadják őket az igekötők, Szentkatolnai Bálint Gábor pontosabb szavával, az igeirányítók, melyek vezetik őket, értelmet adván a bennük rejlő mozgásnak. Számos nyelv nem, v. alig ismeri őket. Hatásukra igéink új meg új jelentéseket öltenek: kirohan, berohan, elrohan, rárohan, stb. Az igeirányítók ráadásul a különféle egyéb értelmű igéket – tör, vág, lóg, lát, szel, stb. – képesek átvarázsolni helyváltoztatást jelentővé: kitör, elévág, meglóg, ellátogat, átszel. Még a kifejezetten röghöz kötő áll, ül, fekszik igéket is mozgásra kényszerítik: „Az áruló átáll az ellenséghez; kiáll a sorból, beáll közéjük.” Az ülő képviselő sem marad a fenekén, ha átül a másik párt padsoraiba. A fekvő beteg is mozgásba lendül, ha befekszik a kórházba, vagy álltából lefekszik. Aki veszteg marad, az nem mocorog, ám aki lemarad, az szalad ugyan, de lassabban az elöl rohanónál. Ez fölveti a helyváltoztatás viszonylagosságát: mihez képes marad le, lassít, fékez, hajrázik, torpan meg, stb. Környezetéhez, vagy eddig mozgásához képest az ilyennek is megváltozik a helye, éppen e cselekvés következtében.

Az elé-elő az eléjön – előjön alakokban csak tájnyelvi módosulatnak látszik, ám egész más, ha versenytársának elévág – a futó, és elővág – a kardvívó. Nem ugyanaz az eléáll – valakinek, és az előáll – pl. a fogat.

A határozók is jeles mozgatók: állva hagyta a mezőnyt, odébb áll. A ragozás is hasonló hatású: más igékből vagy névszókból varázsol helyváltoztatókat, lásd pl.: a föl-ver-g-ő-dik, hát-rál, közel-edik,meg-egy-ezik, von-ul, stb. szavakat.

A ragozás – ragok, jelek, képzők ragasztgatása – csudálatos árnyalatok kikeverésének művésze: a vízben úszó süllyed, a sárban caplató süpped, és nem fordítva. Vagy: bújik és bujdosik és bujkál, továbbá: hajt, hajszol, hajkurászik, meg: hord és hordoz, továbbá: oldalaz és oldalog és ólálkodik – majdnem ugyanaz, de mégsem. Az is a toldalékolás varázslata, hogy helyben forog ugyan, ami pereg/pörög, de az érett búzaszem pereg/pörög, a táncos a szoba közepére penderül, s nem pöndörül, a labda meg a hálóba perdül.

Ver igénk mozgással jár, de helyváltoztatással nem, ám a verekszik, az el- és átvergődik viszont igen.

Ver igénk mozgással jár, de helyváltoztatással nem, ám a verekszik, az el- és átvergődik viszont igen.

Nyelvünk különleges tündérnépsége, az ikerszavak hada itt is csapatostul tüsténkedik: térül-fordul, kerül-fordul, esik-kel, kúszik-mászik.

A csak hangulati hangsúllyal bíró igeirányítósok – pl.: leereszkedik, aláereszkedik – közül az egyiket mellőztem. Kihagytam azokat az igéket is, amelyek a helyváltoztatást valamilyen gépezethez kapcsolják, pl.: autózik, bicajozik, kocsikázik, kerekezik, űrhajózik, odarog (szekér oldalazva halad) stb. Bevettem viszont azokat, amelyek gépmozgásból kerültek át emberibe: „a csapat nagyobb sebességre kapcsolt,” „sebességet váltott”, gázt adott, fékezett, stb. Nem mellőztem a lovaglást, és általában a természettel kapcsolatos helyváltoztatókat, hiszen ezek a gyalogos mozgásra is vonatkoznak: elpatázik, nyargal, kocog, üget stb. Pl.: „lovagolok szilaj nádparipán”(Petőfi). Továbbá: a szánkózás aligha, de a szánkázás történhet szánkó nélkül, mondjuk, hason, továbbá evezni kézzel is lehet. Fakutyázni azonban fakutya nélkül lehetetlen, tehát kimaradt a szógyűjteményből.

Lehetőleg kerültem az idegen szavakat, de bevettem a régen meggyökeresedetteket, s az olyanokat, melyeknek nincsen honi megfelelője, pl.: disszidál, randalíroz, korzózik.

A szószedetben akad néhány szólás és kifejezés is, valamint helyváltoztatásra nógató, mivel az ilyen fölszólítások rendszerint a mozgás velejárói: hegyibe! Huj, huj, hajrá! Iszkiri! Sipirc!

A csapat létszáma – 2007. szeptember 3-án – 1.125! Egyelőre – ha nem gyűjtjük őket tovább. De gyűjtjük, mert sokan küldenek szavakat, például Varga Csaba, Maleczki József itthonról, vagy éppen Kutas László Angliából és Ottó Péter Németországból. A gyűjtemény bárki által, bármikor, házilag is bővíthető…

Szójegyzék

Alábújik, Alábukik, Aláhull, Alámászik, Alámerészkedik, Alászáll, aláveti magát Állva hagyja a mezőnyt, Andalog, Angolosan távozik, Aprózza a lépteit, Árad, Áramlik, Araszol, Átáll, A távozás hímes mezejére lép, Átbucskázik, Átbújik, Átbukik, Átbükken – átlép, (székely) Átcsap, átcsap, Átevez, Átevickél, Átfúrja magát – a tömegen Átgázol, Áthajszol, Áthajt, Áthalad, áthámozza magát, áthatol, Áthullik áthúzódik, Átjut, Átkarol – hadműveletben, Átkel, Átkerget, Átkerül – a túloldalra, Átkeveredik – a másik oldalra, Átkúszik, Átlábal, Átlép, Átlibeg, Átnéz – a szomszédba, Átoson, Átpréseli magát, Átrándul, Átruccan, Átsuhan, Átsuttyan, Átszáll, Átszel, Átszivárog, Átszüremlik, Áttelepül, Áttér, Átterel, Átteszi székhelyét, Áttör, Átutazik, Átül, Átvág, Átvágja magát Átvergődik, Átveti magát Átvetődik Átvonul, Átzúdul, Baktat, Ballag, Bandukol, Barangol, Battyog, Beáll, Beállít, Bébecstelenkedik (székely) Be-bejár, Bebiceg, Bebújik, Becsap – az ellenség közé, Becselez, Becserkész, Becsúszik, Bedugja az orrát, Beérkezik, Beesik, Beférkőzik, Befordul, Befurakszik, Behatol, Behátrál, Behúzódik – a barlangjába, Beívelődik – a labda, Bejár, Bejut, Bekerít, Bekukkant, Belebújik, Belehúz, Belép, Belepottyan, Belezökken – a kerékvágásba Belibben, Beljebb kerül, Belóg – a moziba jegy nélkül, Belopózik, Bemerészkedik, Benéz – hozzá, Benyit, Beoson, Beóvakodik, Bepofátlankodik, Berobban, Beront, Besántikál, Besettenkedik, Besorol, Besurran, Besuttyan, Besündörög, Besüvít, Beszédül – valahova, Beszemtelenkedik, Beszivárog, Beszökik, Betelepül, Betér, Beteszi a lábát, Betolakszik, Betolat, Betolja a pofáját, Betoppan, Betotyog, Betör, Beül, Bevágtat, Bevándorol, Beveszi magát – az erdőbe, Bevezet, Bevonul, Bezúdul, Biceg, Bicereg, Billeg-ballag, Bitangol, Blattyog, Bocsátkozik, Bóklászik, Bolyong, Botladozik, Botorkál, Bucskázik, Bujdosik, Bújik, Bujkál, Bukdácsol, Bukfencezik, Bukik, Buzog, Cammog, Caplat, Cibál, Cigánykereket vet/hány, Cihelődik, Cikázik, Cipel, Cocókázik – ráérősen megy (székely) Csalámbozik – tekereg (Udvarhelyszék) Csalinkázik, Csámborog, Csángál, Csapong, Császkál, Csatangol, Csatározik, Csatázik, Csatlakozik, Csavarog, Csegel, csögöl – sántít (székely) Cselez, Cselleng, Cserkészik, Csetlik-botlik, Csipkedi magát, Csiszeg-csoszog, Csoportba verődik, Csoportosul, Csoszog, Csődül, Csöppen, Csörög – táncol, Csörtet, Csúszik, Csúszik-mászik, Csühög, Disszidál, Dobbant, Döcög, Dől, Dönget, Dübög, Dülöngél, Ebrúdra kerül, Egybegyűlik, Egybesereglik, Egyik lábad itt, a másik meg ott! Eláll, Elaraszol Elballag, Elbitangol, Elbujdosik, Elbújik, Elcsámborog, Elcsámpáz, Elcsángál, Elcsattog, Elcsavarog, Elcsúszik, Eldől, Eldübörög mellette, Eléáll, Elékerül, Elér – a Déli Sarkra, Elétoppan, Elévág, Elfog, Elfoglal, Elfordul, Elfut, Elfüstöl, Elgázol, Elgőzölög, Elhagy, Elhajt, Elhalad, Elhányódik (vhova) Elhasal, Elhengeredik, Elhessen Elhordja az irháját, Elhordja magát, Elhurcol, Elhúz, Elhúzódik, Elhúzza a belét, Elhúzza a csíkot Elhúzza az irháját, Elillan, Elinal, Eliszkol, Eljár, Eljön, Eljut, Elkalandozik, Elkap, Elkarikázik, Elkerget, Elkeveredik – a tömegben, Elkószál, Elkótorog, Elkotródik, Elkullog, Ellátogat, Ellép – a század előtt, Ellóg, Elmasírozik, Elmászik Elmenekül, Elmerül, Elnéz – látogat, Eloldalog, Eloroszkodik – ellopózik, Eloson, Előáll, Előbújik, Előbukkan, Előhoz, Előjön, Előkerül, Előlép, Előmerészkedik, Előrefut, Előremegy, Előrerúgtat, Előreszalad, Előretör, Előrukkol, Előterem, Előugrik, Elővágtat, Elővezet, Előz, Elpályázik, Elpárolog, Elpatázik, Elporzik, Elpucol, Elrabol, Elragad, Elrebben, Elrejtőzik, Elröppen, Elsodor, Elsompolyog, Elsöpör, Elsunnyog, Elsüllyed, Elsüvít, Elszabadul, Elszakad – a többitől, Elszáll, Elszállingózik, Elszállít, Elszédeleg, Elszégyenkedik, Elszéled, Elszelel, Elszivárog, Elszóródik, Elszökik, Elszuszog Eltakarodik, Eltaknyol, Eltáncol, Eltanyázik, Eltávozik, Eltér, Elterel, Elterül, Eltéved, Eltévelyedik, Eltirhul, Eltotyog, Eltűnik, Elutazik, Elül – mellőle, Elüt, Elűz, Elvágja az útját, Elvágódik, Elvágtat, Elválik – a többitől, Elvegyül – s sokaságban, Elvergődik, Elveszelődik, Elvetődik, Elvezet, Elviharzik, Elvisz, Elvonszol, Elvontat, Elvonul, Elzavar, Elzötyög, Elzúg, Emelkedik, Eregel – halad (székely) Ereszkedik, Érkezik Esik, Esik-kel, Evez, Evickél, Farkal – folyton a sarkában jár, Farol, Fartat – hátrál, Farvizez – más lendületével halad, Fedezéket keres, Fegyverbe száll, Fékez, Fel is út, le is út, Felhúzza a nyúlcipőt,

Félreáll, Félrehúz, Félrehúzódik, Félreugrik, Félrevonul, Feszeng, Fészkelődik, Ficánkol, Ficereg, Fickándozik Flangál, Fordul, Forgolódik, Forog, Fö pattan, Fölballag, Fölbucskázik, Fölbukik Fölbukkan, Fölbuzog, Fölemelkedik, Fölfejlődik, Fölfekszik, Fölgyorsul, Fölhatol, Fölhúzódik – a hegyre, Följön, Fölkapaszkodik, Fölkerekedik, Fölküzdi magát, Föllép, Fölmászik, Fölmegy, Fölmenekül – a fára, Fölmerül, Fölrándul, Fölrebben, Fölrohan, Fölröppen, Fölserken, Fölszalad, Fölszáll, Fölszívódik, Fölszökik, Föltakar – a sorban, Föltápászkodik, Föltérdel, Föltör, Föltűnik, Fölugrik, Fölül, Fölvergődik, Fölvetődik, Fölvisz, Fölvonul, Fölzárkózik, Furakszik, Fut, Futamodik Futkározik, Futkorászik, Futkos, Futóra vesz, Futóra! Fülön csíp, Gázol, Gázt ad, Gólyafos a levegőben, Gördít, Grasszál, Gurít, Gurul, Gyalogol, Gyorsít, Gyorsul, Gyülekezik Gyűlik, Gyüszmékel, Hadba vonul, Hadra kel, Hág – hegyet, Hajkurászik, Hajóra száll, Hajrá! Hajrázik, Hajsz! Hajszol, Hajt, Halad, Hancúrozik, Hanyatt esik, Hanyatt-homlok menekül, Hányja-veti magát, Hánykolódik, Harcba száll, Hármasugrik, Hasít, Hasra esik, Határjárást végez, Hatol, Hátrál, Hazajön, Hazakerül, Hazakísér, Házal, Hazamegy, Hazaszalad, Hazatalál, Hazatér, Hazaugrik, Házhoz szállít, Házról-házra jár, Hegyibe! Helyet cserél, Helyet foglal, Helyét keresi, Helyezkedik, Helyre rak, Helyre tesz, Hemzseg, Hengerbucskázik, Hengeredik, Hentereg, Hess! Hord, Hordoz, Hoz, Hozzá bújik, Hőköl, Hömpölyög, Huj, huj, hajrá! Hullámzik, Hurcibál, Hurcol, Huss! Húzatja magát, Húzódzkodik, Húz-von, Húzza a csíkot/belét, Hűlt helye maradt, Igazítja a lépteit – vkihez, Igazodik, Igyekszik – v.hová, Illan, Illeg-billeg, Imbolyog, Inal, Indiánszökdelést végez, Indul, Indulóban van, Ingázik, Iparkodik, Iramlik, Iramodik, Irányozza lépteit, Irányt vesz, Ireg-forog, Iszkiri! Iszkol, Itt hagy, Izeg-mozog, Jár, Járdogál, Járja az útját, Járkál, Jár-kel, Jön, Jön-megy, Jövöget, Kacsázik, Kajtat, Kalandozik, Kalézol, Kámforrá válik, Kanyarodik, Kaptat, Karélyoz, Kászálódik, Kavarog, Keblére borul, Kecel, Kecmereg, Kecskebucskázik, Kelekólál, Kepeszt, Kerekedik – egy fekete felhő, Kereket old, Kereng – dervis, Keresztez – utat, Keresztülvág, Kerget, Kergetőzik, Kering, Keringőzik, Kerít, Kerül, Kerül-fordul, Kerülget, Kever, Kevereg, Kever-kavar, Kézbesít, Kiadták az útját, Kiakolbólítódik, Kiáll – a sorból, Kiárad, Kibuggyan, Kibújik, Kicsap, Kicselez, Kievickél, Kifarol, Kifut, Kígyózik, kihatol, Kihátrál, Kijár, Kijön, Kijut, Kikászálódik, Kikecmereg, Kikerül, Kikeveredik – valahonnan, Kiköt, Kilábal, Kilép 1. – vhonnan, Kilép 2.– siet, Kilép 3.– a távolságot, Kilibben, Kilibeg, Kilincsel, Kilopózik, Kilő – a futók közül, Kilökődik, Kilövell, Kimenekül, Kipenderül, Kipottyan, Kirándul, Kirobban, Kirohan, Kiront, Kiröppen, Kiruccan, Kirukkol Kísér, Kisírül, Kisurran, Kiszédül, Kiszorul, Kiszökik, Kitámolyog, Kitáncol, Kitántorog, Kitelepül, Kitér, Kiteszik a szűrét, Kitör, Kiugrik, Kiül, Kiűz, Kivág – a sorból, Kivágódik – eléd, Kivágtat, Kivándorol, Kivergődik, Kivetődik, Kivezet, Kivonszol, Kivonul, Kizökken – a kerékvágásból, Kizúdul, Kizsuppolódik, Kóborol, Kocog, Kódorog, Kolbászol, Kóricál, Korzózik, Koslat, Kószál, Koszrog, Kótorog, Kotródik, Kóvályog, Köd előtte, köd mögötte! Köddé válik, Költözik, Körbejár, Köröz, Körüljár, Körülszimatol, Körülvesz, Körülzsong Követ, Követségbe megy, Közéjük veti magát, Közeledik, Közelít, Kujtorog, Kullog, Kúszik, Kúszik-mászik, Kutyagol, Különválik, Lábal, Lábatlankodik, Lábra kap Lábra kel Lábra szökken Lassít, Látogat, Lebeg, Lebocsátkozik, Leborul, Lebucskázik, Lebukik, Lecsap, Leér – a völgybe, Leereszkedik, Lefekszik, Legázol, Legyeskedik, Lehagy, Lehatol, Lehull, Lehuppan, Lejár – a völgybe, Lejt – táncol, Lekopik, Lelécel, Lelép, Lemarad, Lemerül, Lendül, Leng, Lép, Lepattan, Lépcsőzik, Lépeget, Lepereg, Lépést igazít, Lépést vált, Lepotyog, Lepottyan, Léptet, Lerándul – vidékre, Lerohan, Lesiklik, Leszakad – az élen futóktól, Leszáll, Leszóródik, Letérdel, Letol – az útról, Letottyan, Leül, Leveti magát, Lézeng, Lezúdul, Lezuhan, Libben, Libeg, Libeg-lobog, Libickel, libbent – sántít (székely) Líg-lóg – csavarog, Lódul, Lófrál, Lóg, Lohol, Lopakodik, Lopódzkodik, Lopózik, Lót-fut, Lovagol, Lődörög, Lötyög, Magasugrik, Magával ránt, Masíroz, Mászik,

Mászkál, Megfarol, Megfordul, Megfutamodik, Meghátrál, Megiramodik, Megjelenik a színen, Megjelenik, Megközelít, Meglátogat, Meglép – szökik, Meglóg, Megmászik, Megmenekül, Megmoccan, Megnyújtja lépteit, Megpattan, Megrohan, Megszáll, Megszökik, Megtántorodik, Megtér Megtorpan, Megugrik Megy, Megyeget, Megy-mendegél, Melléül, Mendegél, Menekül, Menetel, Menti a bőrét, Menti az irháját, Merül, Moccan, Mocorog, Mozdul, Mögéáll, Mögékerül, Nagyobb fokozatra kapcsol, Nekiered Nekifut, Nekiindul, Nekimegy, Nekiront, Nekirúgtat, Nekiszalad, Nekitámad, Nekiugrik, Nekivág, Nekiveselkedik, Nekizúdul, Nosza! Nyakába veszi a várost, Nyargal, Nyoma vész, Nyomába szegődik, Nyomában jár, Nyomakodik, Nyomás! Nyomul, Nyüzsög, Odadülöngél Odafárad, Odalép, Odébbáll, Olajra lép, Ólálkodik, Oldalaz, Oldalog, Omlik-bomlik, Orra bukik, Orra esik, Oson, Ostromol, Oszlik – a tömeg, Ott hagy csapot-papot, Ott hagy, Ott hagyta, mint Szt. Pál az oláhokat, Ott terem, Ődöng, Őgyeleg, Örvénylik, Összebújik, Összebútoroz – összeköltözik, Összecsap - vkivel, Összedől, Összegyűlik, Összejár, Összejön, Összerogy, Összeront – a két sereg, Összeroskad,, Összesereglik, Összeterelődik, Összeverődik, Özönlik, Parádézik, Partra száll, Patakzik, Pattan – nyeregbe, Pattog, Penderül, Perdül – hálóba a labda, Pereg – a mag, Picsába! Pitteg-pattog, Porondra lép, Poroszkál, Portyázik, Potyázik – jegy nélkül utazik, Potyog, Pottyan, Pörög, Pörög-forog, Pucol, Rá, rá, hajrá! Ráborul, Ráereszkedik, Ráfordul – a mellékútra, Ráfut – az előtte haladóra, Ráhajt, Ráhuppan, Rájár, Rajtaüt, Rajtol, Rajzik, Rakodik, Rálép a gázra, Rálép, Randalírozik, Ráomlik, Rárajtol – valamire, Rárohan, Ráront, Rászabadul, Rászáll, Rátapad – követi, Rátér, Rátérdel, Rátör, Ráül, Ráveti magát, Rávetődik, Ráz – táncol, Rázúdul, Rebben, Repes, Repeszt, Repülőrajtot vesz, Ringbe száll, Ritmust vált, Ró – utat, Robbantja a társaságot, Robog, Rogyadozik, Rohamoz, Rohamra indul, Rohan, Rohangál, Rop, Röpül, Rugaszkodik, Rúgja a port, Sántikál, Sarkára hág, Saslengést végez, Sebbel-lobbal, Sebességet vált, Seggre esik, Sereg – a sergő=körhinta, Sereglik, Serénykedik, Serken, Sertepertél, Sétafikál, Sétál, Settenkedik, Siet, Siklik, Sipirc! Sireg-sürög, Sírül, Sitty! Sittyen-suttyan, Slattyog, Sodródik, Somfordál, Sompolyog, Sorakozik, Sorba áll, Sórikál – ki- be járkál (székely) Söpör – elsöpör mellette, Söprés! – tünés innen! Spurizik, Suhan, Surran, Suttyan, Süllyed, Sündörög, Süpped, Sürög, Sürög-forog, Szaggat – száguld, Száguld, Szakad, Szalad, Szaladgál Száll, Szálldos, Szállingózik, Szállít, Szállong, Szaltózik, Szánkázik, Szaporáz, Szaporázza a lépteit, Szárnyal, Szédeleg, Szedelőzködik, Szedi a lábát, Szedi a sátorfáját, Szegődik – útitársul Szel, Széled, Szentül a nap – leszáll (székely), Szerterepül, Szétfut, Szétrebben, Szétszáll, Szétszéled, Szétszóródik, Szétugrik, Színre lép, Szomszédol, Szóródik, Szökdécsel, Szökell, Szökik, Szökken, Szöktet, Tágul – innen/onnan Tágulj innen! Takarodik, Takarodj! Talpal, Támad, Támolyog, Táncol, Tántorog, Tapad – az előtte futóra, Tápászkodik, Tapos, Tapotál – járkál (Erdély), Tart – valahová, Taszítódik, Távolodik, Távolugrik, Távozik, Téblábol, Tekereg, Ténfereg, Teng-leng, Tép – száguld, Tér, Térden csúszik, Terel, Terem – itt/ott, Téringet – terel (székely) Terjed, Terjeng, Térül-fordul, Tévelyeg, Tigrisbukfencezik, Tilosba téved, Tilosban jár, Tipeg, Tipeg-topog, Tipor, Tipródik, Tirhul, Tódul, Tolakszik, Tolat, Tolong, Tolul, Topog, Toporzékol, Toronyugrik, Torpan, Totyog, Továbbáll, Tovagördül, Tovarobog, Tovaszáll, Tömegbe verődik, Törekedik Törtet, Trappol, Túl jár Ungon-Berken, Túlfut, Túlhalad, Túlszalad, Túrázik, Tülekedik, Tünés! Türemkedik, Tüsténkedik Uccu neki, vesd el magad! Uccu! Udvarol, Ugra-bugrál, Ugrándozik, Ugrik, Ugrózik – ugróiskola, Usgyi! Úszik, Utána ered, Utat enged, Utat nyit, Utat vág, Utazik, Útilaput köt a talpára, Útja vmerre vezet, Útját állja, Útját szegi, Útnak indul, Utolér, Útra kel, Üget, Üldöz, Üldözőbe vesz, Űz, Vágtat, Változtatja a helyét, Vándorbotot vesz, Vándorol, Vánszorog, Verekszik, Vergődik, Veszi a kalapját, Vetődik, Vezet, Viháncol Visz, Visszacsap, Visszahoz, Visszahúzódik, Visszajut, Visszakanyarodik, Visszakapaszkodik, Visszakerget, Visszakozik, Visszapattan, Visszasomfordál, Visszaszállít, Visszatér, Visszavág, Visszavisz, Visszavonul, Vitorlázik – egy úr karján, Vonszol, Vontat, Vonul, Záporoz, Zarándokol, Zargat, Zavarog, Zibeg-zubog – víz a gáton, Zúdul, Zuhan, Zuhog, Zsizsikel,

Miért van ilyen tömérdek szó a magyarban – például a helyváltoztatásra? Egyebekre is persze: a rosszkedvre vagy százhúsz, a bolondságra legalább kétszáz, a beszélésre majd ötszáz és így tovább. Jókai Mór szerint szinte valamennyi igénk összefüggésbe hozható a közösüléssel. Nos, honnan a sok szó? Küldenek egyet Moszkvából vagy Washingtonból és rögtön betelepedési engedélyt kap? Ilyesmiről is tudunk, de szószedetünkben kerültük őket a lehetőség szerint, mert nem összehasonlítást végzünk, hanem anyanyelvünk benső természetén töprengünk.

Nos, a miértre kézenfekvő a válasz: a képek miatt. Nyelvünk idea-természete a fő szószaporító. A jelenségek száma, ha nem is végtelen, de roppant sok. Mind kép: látjuk például, amint valaki megy, a másik inkább mendegél, a harmadik csak megyeget, a negyedik peckesen menetel – a mászkálók sorának vége az Óperencián túl kanyarog, mert minden látvány hangulatokkal telített, megjelenik benne a mozgás oka-célja, sőt viszonyokra mutat, mert – mondjuk – üldözik a menekül-őt, aki iszkol és pucol és olajra lép és bőszen igyekszik kámforrá válni.

Az idea-természet a képiség. Ahány jelenség, annyi kép, legtöbbje mozgó képsor, melyek mihelyt megkapnak bennünket, mentenmegképlenek tudatunkban, ahol a gyökök és toldalékok ügyes kapcsolgatásával szavakat képzünk belőlük, s beszédünkbe vetítjük őket. Egyik másik képsor el-elmaradozik, idővel elhomályosul, szava is kikopik a használatból, mert már nincsen szekerünk, amely a domboldalon oldalt lefelé sodródva odarogna, ám közben új képet villant a világ, s máris képződik hozzá az új szó.

Amíg látásunkat el nem veszítjük, addig nyelvünk is virulni fog.