Talán az európai egyesülési folyamatnak is szerepe lehet abban, hogy az utóbbi időben divattá vált az európai nemzetek körében - tévéműsorral egybekötött szavazás útján - történelmi múltjuk nagyjainak "toplistázása". A sort 2002-ben, a BBC szervezésében Nagy-Britannia kezdte, melynek polgárai a háborús miniszterelnököt, Winston Churchillt választották a történelem legnagyobb britjének. Az első száz jelöltet véletlenszerűen állították össze a szerkesztők, ezek közül pedig országos szavazással választották ki a legnépszerűbb tízet.
Az angolok, a németek és a hollandok után a franciák is összeállították történelmi nagyjaik toplistáját, és rögtön meg is lepődtek rajta.
"Le plus grand français de tous les temps" (minden idők legnagyobb franciája)
Már az eredeti, százas lista is okozott néhány meglepetést a nemzeti önképükre és demokratikus hagyományukra oly büszke franciáknak. Az "égalité" (egyenlőség) hazájában ugyanis mindössze 10 nőnek sikerült beverekednie magát a Top 100-ba - igaz ugyan, hogy közülük kettő,
Edith Piaf sanzonénekesnő és - az amúgy lengyel származású – kétszeres Nobel-díjas fizikus
Marie Curie, a plutónium és a rádium felfedezője, rögtön a Top 10-ben kötött ki (egyébként mindmáig ő az egyetlen nő, akit a leghíresebb franciák temetkezési helyén, a Panthenon-ban temettek el). A százas listának majdnem egyharmadát (32 személy) kortárs, élő személyek tették ki.
Maguk a franciák is meghökkentek két komikus előkelő helyén, hiszen egyik sem tartozik a francia színész-panteon első vonalába.
Bourvil (eredeti nevén André Zacharie Raimbourg) a múlt század 50-es, 60-as éveiben a francia komédiáinak jellegzetes alakja volt és ma is népszerű ugyan, de vitathatatlanul akadnak nála kiemelkedőbb francia színészek. A másik komikus, aki felkerült a top 10-be: a kövérkés
Coluche (eredeti nevén Michel Colucci) a maga idején népszerű sztárja volt az egyszerű poénokra épülő hasraesős, tortadobálós burleszkfilmeknek, de nagy népszerűségre tett szert azzal is, hogy ingyenkonyha-hálózatot létesített a hajléktalanoknak.
Nem került tehát a Top 10-be néhány sokkal ismertebb - és jelentősebb - színész:
Louis de Funes (17),
Jean Gabin (18),
Jean-Paul Belmondo (38),
Catherine Deneuve (97) és
Gérard Dépardieu (99) sem.
Lássuk a további furcsaságokat is!
Napóleon, egy évszázad legrettegettebb franciája, Európa leigázója a 16. helyen végzett. Az egyetlen politikus, aki befért a Top 10-be,
Charles de Gaulle tábornok, az Ötödik Köztársaság első elnöke volt. Kortárs politikus mindössze a 42. helyig vitte,
Jacques Chirac, egykori köztársasági elnök személyében. Néhány jelentősebb történelmi személy a következő helyezéseket kapta:
Nagy Károly frank király, a Német-római Birodalom első császára a 22. lett,
François Mitterrand volt köztársasági elnök a 24., J
eanne d'Arc, a szentté avatott Orléans-i Szűz a 31.,
XIV. Lajos, a Napkirály az 50., míg
Robespierre jakobinus vezér, a forradalom egyik véreskezű vezetője a 72. helyezést érte el.
A legelőkelőbb helyen végzett francia sportoló - az egyébként algériai származású -
Zinedine Zidane lett (21), míg a következő a szintén focista
Michel Platini (41) lett. Még így is jócskán megelőzték például a világhírű festőművész
Pierre-Auguste Renoirt (77) és
Jean-Paul Sartre-t, a Nobel-díjas írót (96).
Egyetlen élő személy volt a francia Top 10-ben
A Top 10-be egyetlen, akkor még élő személy került be: az idén január 22-én tüdőgyulldásban elhunyt 95 éves
Pierre abbé, a jezsuita szerzetes, aki évtizedek óta rengeteget dolgozott a hajléktalanokért. Péter atya, polgári néven Henri Grouès életét kizárólag a koldusokkal és nyomorban élőkkel kapcsolatos karitatív tevékenységnek szentelte. Ő volt az Emmaüs humanitárius szervezet alapítója. A nagyszakállú, derekán kötéllel összefogott, durva posztó csuhát viselő, bakancsos pap gyorsan kivívta magának a „legendás hős” és az „igaz” jelzőket. Rendkívül népszerű volt, évek óta a közvélemény kutatások élmezőnyében foglalt helyet. Pierre abbé 2004-ben megkapta Franciaország legmagasabb kitüntetését, a Becsületrend Nagykeresztjét. Munkásságát XI. Pius pápa óta minden pápa kiemelkedőnek értékelte, mindegyik fogadta őt, II. János Pál négy ízben is. Legendáját számos „csoda” is gazdagítja, mivel több zűrös helyzetből is épségben került ki. Fiatal korában gyakran betegeskedett, tüdőbeteg volt, azonban meggyógyult. A háború alatt, amikor embereket menekített át Svájcba, mély szakadékba zuhant. Az 50-es években, Indiában túlélt egy repülőgép-szerencsétlenséget, amikor gépe hajtómű nélkül hajtott végre kényszerleszállást. 1963-ban hajótörést élt túl Argentínában: körülötte 80 ember veszett oda, ő azonban egy farönkbe kapaszkodva megmenekült. Egyik könyve 2006-ban magyarul is megjelent Istenem... miért? címmel, a pannonhalmi Bencés Kiadó gondozásában.
A 95 esztendős Pierre abbé egyedüli élő személyként került be a francia Top 10-be
A holland szavazás érdekes mozzanatai
A holland szavazásnál a voksok újraszámlálása (!) után
Orániai Vilmos herceg (a jelenlegi uralkodóház megalapítója) nyert meg – mindössze egy orrhosszal -
Pim Fortuyn, nem sokkal azelőtt (2002) meggyilkolt jobboldali politikus előtt. Az 54 éves korában áldozatul esett politikussal egy szélsőséges állatjogi aktivista végzett, akit feltehetően Pim Fortuyn szőrmeipart támogató kijelentései (!) háboríthattak fel.
A legnagyobb meglepetést a hollandok számára mégis az okozta, hogy
Anna Frankra nem lehetett szavazni, hiszen a holokauszt áldozatává vált lány nem volt holland állampolgár. A téma csakhamar szóba került a holland parlamentben is, és egy politikai-társadalmi vita után a holland politikusok végül mégis úgy döntöttek: Anna Frank posztumusz sem kap állampolgárságot!
Pim Fortuyn, a 2002-ben meggyilkolt szélsőjobboldali politikus lett a hollandok ezüstérmese
A brit „szupersztárok”
Az első helyen a britek máig is nemzeti hősének számító
Sir Winston Churchill kétszeres miniszterelnök, Nobel-díjas író és mindenekelőtt Hitler (egyik) legyőzője került.
Isambard K. Brunel – gondolom az ő neve egyikünknek sem mond semmit. Szerencsére az angoloknak, a hálás utókornak annál többet. Brunel a viktoriánus kor egyik legjelentősebb építőmérnöke volt. Az immár több mint 10 éve halott egykori walesi hercegnő,
Lady Diana a szavazatok alapján a dobogó harmadik fokára került.
Charles Darwin - természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója lett a negyedik, míg
William Shakespeare, a drámaírás egyik legnagyobb alakja az ötödik legnépszerűbb brit. Őket követte
Isaac Newton – a XVII. században élt fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista (!), a történelem egyik legnagyobb hatású tudósa.
I. Erzsébet királynő – a brit világbirodalom alapjainak megteremtője lett a hetedik.
John Lennon - a 20. század egyik legnagyobb hatású énekese, zeneszerzője, költője és a The Beatles gitárosa nyolcadik helyezést ért el. (
Paul McCartney a 19.,
George Harrison a 62. lett). Kilencedik lett
Horatio Nelson, a trafalgari győző. Az 1805-ben Lord Nelson admirális vezette angol flotta döntő győzelmet aratott a francia-spanyol Armada felett, amely biztosította Nagy-Britannia tengeri uralmát és egyúttal felszámolta Napóleon tengeri hódításainak terveit. A listazáró pedig
Oliver Cromwell - államférfi, katonai vezető, a polgárháború vezére lett, aki kivégeztette I. Károly királyt. A köztársaság elkötelezett híve azonban csakhamar beköltözött a királyi palotába és nagyobb kényurat játszott, mint előtte a legtöbb uralkodó. Végzete hamarosan utolérte: árulóként ő is vérpadon végezte. A történelmi tények alapján mondom ezt én, ám a britek többségének erről úgy néz ki, hogy sokkal jobb a véleménye, hiszen bejutott a Top 10-be!
John Lennon, a The Beatles gitárosa nyolcadik helyezést ért el a brit válogatásban
És a konzervatív németek?
Itt sokkal kevésbé akadtak meglepetések, mint az elsőző három nemzet esetében. Mondhatni, sokkal konzervatívabb légkör lengte körül az egész szavazást. Még, hogy holmi komikusok és énekesnők kerüljenek ebbe a válogatásba, a nőkről nem is beszélve! Ma élő személynek sem sikerült bejutnia ebbe a mezőnybe.
Mindezt figyelembe véve, számomra azért mégis akad egy nagy rácsodálkozás.
Marx Károlynak, a szocialista munkásmozgalom teoretikusának az előkelő helyezése. Világmegmentő ideái némethonban íme még ma is hallatlanul népszerűek, ugyanis egyenesen ezüstérmes lett a mezőnyben. Ekkora lenne a szocialista éra iránti nosztalgia a még mindig nehezen magára találó keleti országrészben?
Nos, akkor nézzük a famózus német listát: első helyezett, nyilván méltán,
Konrad Adenauer, a háború utáni Nyugat-Németország első kancellárja, a szuverenitás visszaállítója.
Albert Einstein, a relativitáselmélet megalkotója lett a bronzérmes. A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe az egyike a legismertebbeknek a világon. Bezzeg 1934-ben menekülnie kellett a náciak uralta Németországból!
A negyedik helyezett
Johann Sebastian Bach, a barokk korszak talán legnagyobb zeneszerzője lett, míg az ötödik legnépszerűbb helyet
Johann Wolfgang von Goethe költőfejedelem érdemelte ki.
Johannes Gutenberg, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás európai feltalálója lett a hetedik, akit a nagy egyházreformátor,
Luther Márton követett.
Willy Brandt – a II. világháború utáni korszak negyedik kancellárja szintén hiharcolta magának a neki megillető helyet. A szavazás szerint
Otto von Bismarck herceg, a Vaskancellár, Németország XIX. századi egyesítője szintén nagy népszerűségnek örvend a németek körében. A német Top 10-et a számunkra talán teljesen ismeretlen
Scholl-testvérek - Hans és Sophie zárják, akik a Fehér Rózsa náciellenes csoport vezetői voltak Münchenben, a háború idején.
A német szavazás eredményeként Konrad Adenauer kancellár, a második világháborút követően elveszett szuverenitás visszaállítója lett a legnépszerűbb