Tudta-e?
...hogy a vér az artériákban másodpercenként 50 cm-t tesz meg, míg a hajszálerekben csupán néhány millimétert?

76. szám - 2010. február 1.

Állatvilág

Hogyan számoljuk ki?

A napokban ünnepelte születésnapját Chanel, a világ legöregebbnek mondott kutyája. A kis tacskó 21 éves, amit a születésnapjáról beszámoló lapok egyike 120, másika 147 emberi évre saccolt. De vajon mi az igazság?

Érthető emberi tulajdonság, hogy – a könnyebb megértést elősegítendő – mindent szeretnénk magunkhoz, a mi mércénkhez viszonyítani. A betöltött évek száma sokat elmond egy emberről, az életkorhoz rengeteg fizikai vagy pszichológiai tulajdonságot kapcsolhatunk. De mi van akkor, ha házi kedvenceink lelki állapotát szeretnénk koruk alapján megismerni? Működik-e ugyanez? Nyilvánvalóan nem, valami fordító kulcsra van szükségünk.

Tudósok szerint egy kutya korát áttenni emberi életkorra, és ehhez egyetlen, minden ebre érvényes formulát találni, messze áll az egzakt tudománytól. A többség, ha egy kutya fejlettségi szintjét szeretné megbecsülni, az egy emberi év hét kutyaévnek felel meg - formulát használja, ami azonban egy tévhit. A Slate szerint ez a fajta átszámítás a 60-as években jött divatba az Egyesült Államokban, és a matematikai példatárakban való megjelenése (a szorzás gyerekközeli illusztrálására) csak hozzájárult terjedéséhez. Ma már világszerte ismerik és használják a híradásokban is, ha egy kutya “életkorát” kell szemléltetni.

A Slate magyazin szerint sokkal jobb az AVMA (American Veterinary Medical Association) képlete, amely legalább a kutyák korai fejlődésének gyorsaságát figyelembe veszi. Eszerint egy közepes testméretű kutyánál az első év 15 emberi évnek, a második 9 emberi évnek felel meg, az ezt követő években pedig minden év 5 emberi évet jelent.

A Snopes egy hasonló képletet közöl, szintén megjegyezve, hogy az állatok mérete befolyásolhatja a számokat. Az ő összegző táblázatukban 1 naptári év egy kutyánál 15, kettő 24, négy 32, hét 45, tíz 56, tizenöt 76, húsz pedig 98 emberi évet jelent. (Közlik a macska adatokat is: 1 – 15, 2 – 24, 5 – 36, 7 – 45, 12 – 64, 15 – 76, 18 – 88, 21 – 100).

Ezek a képletek már kicsit jobbak, de csupán a közepes méretű kutyákra érvényesek. A számítási mód azonban az állat méretétől is függ. A nagyobb testű kutyák ugyanis rövidebb ideig élnek a kisebbekhez képest. Hogy miért, a Wall Street Journal által megkérdezett szakértő szerint még a tudósok számára is rejtély, hiszen különböző fajok között éppen ennek fordítottja figyelhető meg. A weben található egy-két életkorkonverter, ami a testsúlyt is figyelembe veszi, egy itt, egy meg itt.

A formulának ráadásul – kapcsolódva az emberek és kutyák várható élettartamának növekedéséhez – változnia is kellett az idők folyamán. A teljesség igénye nélkül megemlítendő még pár dolog, ami a kutyák átlagéletkorát a méreten és fajtán kívül befolyásolhatja: táplálkozás, ivartalanítás, a gazda gondossága.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor