Tíz éve, amikor megtalálták, két elmélet kapott szárnyra. Az egyik szerint hamisítvány, a másik szerint földönkívüli lény mumifikálódott teteme. Egyik sem igaz. A legmodernebb DNS-vizsgálatoknak vetették alá a mintát, és az kimutatta, hogy a 15 cm magas kis lény ember volt – sőt, azt is, hogy haláláig 6-8 évet élt!
Garry Nolan, a Stanfordi Orvosi Egyetem mikrobiológus-immunológus professzora elmondta:
“Most a kutatóbizottság próbálja a deformitás okának feltárni. Egyáltalán nincs egyetértés abban, hogyan magyarázhatnánk meg a csontok korát, de mégis: minden nukleotid, amit csak láttam, emberi. Még alig tudtam magát a teljes analízist megnézni, de semmi kiugró nincs benne, ami ‘nem ember‘-t sikoltana.”
Nolan és a kollégái 2012 őszén kezdték a múmiát megvizsgálni nagyfelbontású képekkel, röntgennel, számítógépes tomográfiás vizsgálatokkal és DNS-szekvencia-vizsgálattal. Azt akarták megtudni, hogy valami rendkívül ritka rendellenesség állhat-e a megdöbbentő lelet mögött – a legnagyobb megmagyarázatlan rejtélyek ezek voltak: a lehetetlen mérete mellett 12 borda helyett csak 10 volt neki, 6-8 évet élt ebben az állapotban, mielőtt meghalt volna (bár mérete egy alulfejlett, korán és halva született magzatéra emlékeztet), és hogy emberi származású, vagy valamilyen dél-amerikai főemlős szülte.
A koponyája is furcsa, deformált – arcának középső része és állkapcsa alulfejlett. Az ún. magasfej-szindróma jeleit mutatja az egész fej. A genom elemzése alapján a lény ember volt, bár génjeinek 9%-a nem felelt meg emberi géneknek, ami viszont akár olyan okok miatt is történhetett, mint a genom degradálódása, a laboratóriumi előkészítés vagy elégtelen adatmennyiség.
A csapat átvizsgálta a mitokondriális DNS-ét is, azaz azt a DNS-t, amely a sejtek energia-készítő üzemében található és amit mindenki az anyjától örököl. A mitokondriális DNS-ekben található ún. allélgyakoriság alapján kimutatták, hogy a törpe-ember az Atacama őslakosaitól származott, egész pontosan a B2 haplotípus-csoportból. (A haplotípus egy olyan ősi eredetű DNS-szelet, ami generációkon át ugyanaz marad, és így több embercsoport összeköthető vele egy közös ős kimutatásával. A B2 haplotípus itt Dél-Amerika nyugati partjának népességét takarja.)
A mitokondriális DNS allélek adatai arra mutatnak, hogy a vizsgált alany anyja egy őshonos chilei volt. A kutatók a deformitást okozó mutációk nyomában vannak, és bár azt sem tudják pontosan, hogy milyen idősek a csontok, azt mondják, megtalálása előtt minimum néhány évtizeddel már halott volt a kis ember. A törpenövés mutációinak a nyomát sem találták a testben, hagenetikai alapú állapotról beszélünk, akkor az analízis jelen állapotában Nolan szerint még nem látható. És ha meg is találnák ezeket a mutációkat – semmit nem magyaráznának meg a múmiával kapcsolatban: a kutatók megegyeznek abban, hogy semmiféle olyan törpenövés vagy mutációforma nem ismert jelenleg, ami ilyen torzulás okozna – az meg, hogy túlélhető legyen, ki van zárva.
Ez nem az első eset, hogy valódi, de hátborzongatóan idegenszerű holttestek kerülnek a tudomány kezébe. Egy ezer éves mexikói temetőben például szándékosan eltorzított koponyájú gyerekcsontvázakat találtak – bizonyítva, hogy a koponya direkt módosítása bevett gyakorlat volt egy évezrede Közép-Amerikában.
.jpg)
