Fertőz a kecsketej?

Augusztus végén röppent fel a hír, hogy a szomszédos Magyarországon, az Epidemiológiai Központ vérmintákon végzett elemzése igazolta a zalai orvosok gyanúját: kullancsvírus betegítette meg a megyei kórházban fekvő pácienseket. A kórházban a betegek alapos kikérdezése során kiderült, hogy valamennyien fogyasztottak nyers kecsketejet, így meg lehetett találni a közös pontot és a kór feltételezhető forrását.


A kecsketej fogyasztása egyre népszerűbb













Mi történt Zalában?

Augusztus végén a zalaegerszegi kórházba folyamatosan érkeztek agyhártyagyulladásban szenvedő betegek. A kór tünetei: hányás, magas láz, rossz közérzet. Szövődmények esetén bénulások, elsősorban a nyak bénulása, és ezt követően életveszélyes állapot alakul ki, ami halállal is végződhet. A hasonló tünetekre panaszkodó betegekről, kiderült, hogy kecsketejtől fertőződtek meg. A hatóságok a kecskefarmot lezárták, vizsgálatokat rendeltek el. A tulajdonos és felesége is megbetegedett, kórházba került. Szorgalmas munkával szerzett jó híre egyetlen kullancscsípés miatt odaveszhet.
Csak a kecsketej veszélyes?

A tej: élet, erő, egészség - tartja a szólás, amelyben sok igazság van, hiszen fehérje, kalcium, ásvány-, és vitamintartalma igen értékes, és a gyermekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen táplálék. A tej és tejtermékek fogyasztása széles körben elterjedt, és könnyű emészthetősége, és alacsony energiaértéke miatt a népélelmezés és a korszerű táplálkozás lényeges eszköze lett. Belőle százféle tejtermék készül. Ezek minőségét a tejet szolgáltató állat egészségi állapota, valamint a tejkezelés szakszerűsége határozza meg.


A tej: „Élet, erő egészség”…















Mindemellett nem mindenki szereti a tejet. A tehéntej a felnőtt lakosság 1-2%-ban emésztési zavarokat és allergiát vált ki, a kecsketejre valamivel kevesebben érzékenyek.
A nem megfelelően hőkezelt tej, a teljesen egészséges, a tejet szerető embereket is megbetegítheti, ha fertőzést hordozó, vagy beteg állattól ered. Nemcsak nyers kecsketej terjesztheti az agyhártyagyulladás vírusát, a fertőzött tehén teje is veszélyes lehet. Mégis gyakoribb a kecskék fertőzöttsége, mert az erdőszéleken legelésző kecskéket életmódjuk miatt a teheneknél valamivel gyakrabban "támadják" meg a kullancsok. A kullancs ugyanis elsősorban az erdős, bőséges aljnövényzetű területeket kedveli, a tehenek nyílt legelőin hamar kiszárad és elpusztul. A fertőzött kullancs csípése az állatoknál tünetmentesen lezajló fertőzést vált ki, de a tejjel az emberi szervezetbe kerülve kiválthatja az encephalitis klinikai tüneteit.

Forralás után biztonságos a fogyasztás

A nyerstej és a hőkezeletlen tej felhasználásával készülő tejtermékek, pl. a sajtok, túrók fogyasztása nem először okoz megbetegedéseket. Az állatról emberre terjedő fertőző betegségek, úgynevezett zoonózisok között számos olyan akad, amely a tej közvetítésével terjed. Sajnálatos tévhit, melyet egyes természetgyógyászok is terjesztenek, hogy csakis a nyers tehéntej vagy kecsketej az, mely teljes értékű táplálék és csak a forralatlan tej segít az egészség megőrzésében, a betegségek kivédésében. Ez a szemlélet minden tudományos alapot nélkülöz, és veszélyezteti az emberek egészségét.


A nyerstej fogyasztása veszélyes












A kórokozók egy része, pl. a kullancsencephalitis, a veszettség vírusa vagy a brucellózist, liszteriózist és a tuberkulózist okozó baktérium a fertőzött és gyakran tünetmentes állatból jut át a tejbe, és betegséget okoz. Más esetekben a nyerstej, mely kiváló táptalaja a mikroorganizmusoknak, a fejés, a szállítás, tárolás során szennyeződik veszélyes kórokozókkal. A fertőzések megelőzésének legegyszerűbb és leghatásosabb módja a nyers tej forralása, vagy pasztőrözése, mely a tejben meglévő vagy oda bekerülő vírusokat, baktériumokat biztonsággal elpusztítja.

Élelmiszerbiztonság

Ma már senki nem vitatja, hogy az élelmiszer legfontosabb jellemzője a biztonság, vagyis az, hogy az élelmiszer az alaptermék-előállítás, feldolgozás, tárolás, forgalomba hozatal egyes fázisaiban, de a teljes folyamatban sem veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét. Ezért történt meg hazánkban is az elmúlt évek során a mezőgazdasági udvarok bejegyzése és a tejelő állatok megjelölése. A termelő regisztrálása után, az állatorvosi szolgálat helyszíni szemlét végez, és elvégzi az állatok egészségügyi vizsgálatát. Ha a gazdaság az állategészségügyi, élelmiszerhigiéniai előírásoknak megfelel, és a tejelő állatok gümőkórtól és brucellózistól is mentesek, kiadja az egy évig érvényes hatósági állatorvosi igazolást, melyet az árusítás helyén kell tartani. Csak ilyen engedéllyel adható át a tej a tejgyárnak, vagy árulható tej és tejtermék a piacon. A termelők a piacon, vásárcsarnokban kizárólag erre a célra kijelölt helyen és módon árusíthatnak. A tejet és terméket a környezeti szennyeződéstől tiszta, fehér ruhával történő letakarással kell védeni, vagy zárt üvegszekrényben kell tárolni. Az árusítónak tiszta fehér ruházatot, fejkendőt vagy sapkát kell viselnie.

A tej a korszerű táplálkozás része















Nyers tej, illetve annak felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítésekor a „Nyers tej, forralás után fogyasztható” jelölést fel kell tüntetni! Nyers tejet közétkeztetés céljából értékesíteni nem lehet! A kereskedelemben kapható tejipari termékek hőkezelt, pasztőrözött tejből készülnek, ezért fertőzésveszélyt nem jelentenek.

Legendás ital a tej

Sokféle tej létezik a világon. A tejelő négylábúak világdobogójának első helyén a tehén, másodikon a bivaly áll, és a harmadikon a kecske és a juh osztozik. Délkelet-Ázsiában a teve tejét is megisszák, Nepálban, pedig a jaktej a kedvenc, a perui indiánok lámatejet fogyasztanak.

Magyar őseink lótejet ittak és a XI–XIII. században juhtej feldolgozásával kezdték meg a tejgazdálkodást. Hazánkban ma a lótej egyáltalán nem tartozik az emberi táplálékok sorába, a juhtejet viszont valamilyen formában feldolgozzák, túrót, sajtféleségeket, kiváló birkatarhót készítenek belőle.

Kleopátra szamártejben fürdött















A tej a legendák szerint a világtörténelem alakulására is nagy hatással volt. Jupitert a római mitológia főistenét egy kecske, Neptun - a tengerek királyának fiát kanca, a Rómát alapító Romulust és Rémust farkas teje táplálta. Az ősi Egyiptom mesés szépségű királynője, Kleopátra és a rettegett Néró császár felesége, Poppea is simogató szamártejes fürdővel ápolta bőrét.