Ulrich Warnke professzor, a Saar-vidéki Egyetem munkatársa már három évtizede kutatja ezt a problémát és legújabb vizsgálatának eredményei is a korábbi véleményét támasztották alá. A kutató úgy vélte, hogy többek között az elektroszmog tehető felelőssé egyes méhrajok és verébpopulációk kipusztulásáért, valamint a vándormadarak viselkedésének megzavarásáért és megváltozásáért.
A mobil szolgáltatók ugyanakkor nem hajlandók elfogadni Warnke érvelését. A brit mobilszolgáltatókat tömörítő Mobile Operators Association szkeptikusan fogadta a bejelentést. A szervezet azzal érvelt, hogy egy amerikai kutatócsoport tagjai korábban azokon a területeken is a méhrajok pusztulását figyelték meg, ahol nincsenek is mobil adók és más elektromágneses sugárzást kibocsájtó berendezések, illetve vezetékek. A professzor ennek ellenére kitart álláspontja mellett, mivel szerinte még soha nem volt a Földön ilyen sűrűségű mesterséges mágneses, elektromos és elektromágneses mezőkből kialakult hálózat, amely az állatok által többek között tájékozódásra használt természetes információs rendszerek működését megzavarná.
Bolygónkon sok állatfaj használja a természetes elektromágneses mezőket a tájékozódáshoz, az idő megállapítására vagy az időjárásváltozás megérzésére. Az Egyesült Államokban és Európában a méhpopulációk számának csökkenése egyenes következménye a növekvő elektroszmognak.
Egy osztrák tanulmányból kiderült, hogy azok a méhészek, akiknek méhkasai a mobil adóktól 300 méternél nem nagyobb távolságra helyezkednek el, a populációik kétharmadánál folyamatos példányszám-csökkenést figyeltek meg. Ezt a jelenséget a tudósok korábban semmivel sem tudták megmagyarázni. Warnke rájött a megoldásra: a nagyfeszültségű vezetékek közelében élő méhek megzavarodnak a túl nagy elektromágneses sugárzástól és egymást, valamint a kicsinyeiket is megölik. Ezenkívül a mobiltelefonok frekvenciái megzavarják a méhek tájékozódását és ezért eltévednek, nem találnak haza a méhkasba.