Tiszavirág

„Temető a Tisza, mikor kivirágzik,
Millió kis lepke habja között játszik.
Egy sem él sokáig, míg számolok százig,
Temető a Tisza, mikor kivirágzik.”
(Magyar népdal)

E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokat, a kérészeket, már az ókorban Arisztotelész, Ephemeronnak, azaz „egynapinak” nevezte, mert ennek a rovarnak mindössze egyetlen napja van, hogy párt találjon, szaporodjon, és a nap végén meghaljon.


Palingenia longicauda-tiszavirág

A ritka látványosság "főszereplője" a tiszavirág, latinul Palingenia longicauda, egy kérészfaj, amelynek egyedei napjainkban már csak a Tisza alföldi szakaszán figyelhetők meg.

A Tisza az utolsó oázisok egyike, amelynek medrében még mindig fejlődnek kérészek



















A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Egyedszámának megfogyatkozását elsősorban az antropológiai hatások okozták, pl. a folyószabályozások, meder-átalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme és a folyók szennyezése.

Az utolsó tánc

A 3-5 centiméter hosszú állatkák nászát hosszú lárvaélet előzi meg. A lárvák a folyó agyagos aljzatban élnek és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. Mikor a lárvák befejezik a növekedést, egy szélcsendes júniusi napon estefelé beindul a rajzás.

A kérész lárvája 3 évig fejlődik

















Kezdetben, az előrajzás alkalmával csak százával repülnek a lenyűgöző szépségű rovarok. Ezek a hímek, amelyek az utolsó lárvastádiumot követően átvedlenek és nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek, és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás imágó életüket. Legtöbbször a halak, madarak áldozatai lesznek, és jóllakatva a ragadozókat megmentik sok-sok nőstény életét. Ezt követi a főrajzás.


A „tiszavirágzás” mindig naplementekor kezdődik

Ekkor a vízfelszín felett repülő milliónyi kérész, virágzóvá varázsolja a folyót, sűrű lesz tőlük a levegő. Ekkor csak egy dologgal, a párjuk keresésével törődnek, és nem is táplálkoznak. A megtermékenyített nőstények a víz felett repülnek és szórják a megtermékenyített petéket, melyekből újra lárvák lesznek.


A násztáncot a halál követi

A párzás után a kérészek rövidesen elpusztulnak. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi rovarral találkozhatunk.

Védett faj

Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Ez a rovar a legjobb vízminőség jelző, mert nem él meg szennyezett, oxigénhiányos vízben. Ha nem táncol júniusban, azt jelenti, hogy baj van a folyóval. Így nemcsak a folyó jelképe, hanem a vízminőség jelzője is. A kérészek számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.


Tiszavirágok

Ne feledjük: A tiszavirág védett rovarfaj. Az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos. Az illegális gyűjtés nem csak a kifejlett egyedeket érinti: sok helyen kiássák a fejlődő lárvákat, ez viszont károsítja a legfontosabb kérész-élőhelyeket.

A postai bélyegen is helyet kapott a tiszavirág