- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a Kaliforniai Műegyetemen olyan beültethető műanyag szemlencsét találtak fel, amely egy bizonyos rezgésszámú ibolyántúli fény hatására megváltoztatja domborulatát, tehát az illetőnek olvasáshoz sem kell szemüveget felvennie?
73. szám - 2009. november 1.
ÉrdekességHányszor lehet félbehajtani egy papírlapot?Az a mondás járja, hogy egy papírlapot 5-nél többször nem lehet félbehajtani. Hogy mennyi a világrekord és mekkora lenne egy ötvenszer félbehajtott papírlap magassága? Kiderül.
|
A szemfüles hajtogatók szerint egy papírt nem lehet 5-nél többször félbehajtani, legyen az bármekkora is. A Discovery tudományos csatorna népszerű Mytbusters műsorában ki is próbálták egy focipályányi papírlappal (meg egy kis úthengeres segítséget igénybe véve), és 11-ig jutottak. (itt lehet megnézni a filmet) A világrekord 2002 óta 12 félbehajtás, beállítója Britney Gallivan, akinek teljesítményéről illetve a félbehajtás problematikájáról, képletéről külön Wikipédia oldal emlékezik meg. És hogy mi lenne, ha egy papírlapot ötvenszer félbe tudnánk hajtani? Malcolm Gladwell így ír erről Fordulópont című könyvében: „Adjunk valakinek egy nagy ív papírt és azt kérjük, hajtsa össze egyszer, aztán fogja ezt az összehajtott papírt, és még egyszer hajtsa össze, aztán még egyszer és még egyszer, egészen addig amíg ötvenszer el nem végezte a hajtás műveletét. Aztán megkérdezzük, mit gondol milyen magas lesz az összehajtogatott papír. A kérdésre a legtöbben úgy válaszolnak, hogy gondolatban összehajtják a papírt, és azt mondják, olyan vastag lenne, mint egy telefonkönyv, vagy ha elég merészek, azt mondják, olyan magas lenne, mint egy hűtőszekrény. Ám a valódi, a helyes válasz az, hogy körülbelül olyan magas lenne, mint a Föld-Nap távolság, és ha még egyszer összehajtanánk, kétszeres Föld-Nap távolságot kapnánk. Ez a példa a matematikában mértani sorozatként, avagy mértani haladványként ismeretes. … Az embernek elég nehéz ezt a fajta haladványt hétköznapi ésszel felfogni, mert az eredmény – a hatás – igen aránytalannak látszik a kiinduló ponthoz képest. A járványok hatásának felbecsülésében félre kell tennünk az arányosságnak, az ok-okozati viszonynak ezt a fogalmát. Fel kell készítenünk magunkat a lehetőségre, hogy néha kis eseményekből nagy változások lesznek, és néha ezek az események bizony nagyon gyorsan következnek be.” |
- Olvasóink ajánlata