Tudta-e?
A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti.

29. szám - 2007. december 17.

Számítástechnika

A számítógép hűtése

A legtöbben azt szeretnénk, ha minél csendesebben működne a gépünk, legjobb lenne, ha nem is hallanánk
BAJI Zsolt

3
Ugyanakkor a komponenseknek szükségük van a megfelelő hűtésre, mivel a melegedés a gép instabilitásához, lassulásához, és végső soron meghibásodásához vezet. Hogyan lehet minél jobb szellőzést biztosítani a házban, hogy ez minél kevesebb zajjal járjon? Nem olyan egyszerű, azonban pár alapvető trükkel nagyon sokat segíthetünk a zajtalan működés érdekében.

Alapok

Ahhoz, hogy lehűthessük a házat és a belső alkatrészeket, a melegedéshez mérten megfelelő mennyiségű levegőt kell áramoltatnunk. A levegő áramlása azonban minden egyes esetben zajjal jár. De nem mindegy, hogy a zaj a hallható tartományban van-e, és azon belül is milyen erősségű.

Ha nagyobb hőmennyiséget kell elvezetnünk, a legegyszerűbb módszer, hogy gyorsítjuk a levegő áramlását. Ez azonban drasztikusan megnöveli a zajszintet (egy nagy sebességű ventillátor ”úgy zúghat, mint a rakéta”). A szellőzést ugyan megoldottuk, de a zaj idegesítő. Az olcsó megoldások azonban általában erre építenek, vagyis könnyebb megnövelni a ventillátorok fordulatszámát, mint más megoldások után nézni. Pedig ahhoz, hogy adott hőt leadjunk, nem csupán a légáramlás sebességének növelésével juthatunk el, hanem a hőleadó felület növelésével is. Sőt, ha növeljük a levegő áramlását biztosító légcsatorna méretét is, akkor lassabban áramoltatva a levegőt, ugyanolyan hatékonyságot érünk el. A probléma csupán az, hogy mennyi helyünk van. A levegő áramlását egy gépen belül a kábelek rengetege is akadályozza, jelentősen beszűkítve a légcsatornát, és rontva a hő leadását. Ezért is foglalkoztunk múlt heti cikkünkben a kábelek elrendezésének problémájával.

Ha halk, mégis megfelelően hűtött gépet szeretnénk, először is jól rendezzük el a kábeleket, igazgassuk úgy, hogy ne legyenek a levegő útjában. Az ATX házak kialakítása olyan, hogy a gép az előlapján húzza be a friss hideg levegőt, és a házon áthaladva a hátsó felén (részben a tápon keresztül) távolítja el a meleg levegőt. A levegő áramlását ventilátorokkal segíthetjük, gyorsíthatjuk (ventilátorok nélkül természetes úton is cserélődik a házban a levegő, de ez  nehézkes), és egyben további zaj forrása is. A csendes üzemmód végett fontos, hogy ne vásároljunk kis átmérőjű, gyors ventilátorokat, legjobb ha nagy 12-es méretű lassú ventilátorokkal mozgatjuk a levegőt, természetesen megfelelő méretű nyílásokon keresztül.

Tápegység

Az első ventilátor, amit mindenki észrevesz, az a számítógép tápegységén található. Az olcsó házakkal érkező megoldások, olcsóságukhoz mérten kis méretű ventilátort (általában 8 cm vagy kisebb) használnak, mely nagy sebességen forog. Tehát érdemes rögtön egy tápegységcserével kezdeni a légáramlás és a hangszint javítását. Vásároljunk megfelelő teljesítményű, nagy ventilátorral (12-14 centiméteressel, mely alacsony fordulatszámon működik) szerelt tápegységet. A jó táp nem csupán halkabb, hanem a szűrt feszültség is sokkal tisztább, minek következtében a rákapcsolt alkatrészek sem melegszenek oly mértékben. A legtöbb tápegységgyártó gyárt halk típusokat, melyek többsége akár a ventilátor fordulatszámát is képes szabályozni a hőmérséklet függvényében, így minimalizálva a hanghatást. Azon típusok, melyek 20dB alatti zajt generálnak már igen csendesnek tekinthetőek, a legjobbak 14-17dB zajt keltenek. Természetesen van ventilátor nélküli megoldás is, azonban ezek vagy hatalmas méretűek (nem férnek bele egy klasszikus házba), vagy kis teljesítményűek, az áruk pedig túl magas.

Alaplap (chipset) Processzor hűtése

A másik legnagyobb zajkeltő forrás maga a processzornak a hűtője. Habár meg kell hagyni, a mai modern processzorokkal érkező hűtők tűrhetőek (voltak processzorok, melyek gyári hűtői borzasztóan zúgtak), lehet rajtuk finomítani. Vásárolhatunk halkabb hűtőt, de a gyárinak a teljesítményét, pontosabban a zaját is javíthatjuk. Manapság minden alaplap képes kontrollálni a ventilátor fordulatszámát a processzor hőmérséklete alapján, e funkciót be kell kapcsolni. Ajánlott, hogy portalanítsuk ki a processzor hűtőjét és a ventilátort rajta, illetve ha megbolygattuk a hűtőt, akkor egy kis mennyiségű termo pasztával növeljük a processzor hőleadását a hűtőnknek. Ha valaki nagyon jó teljesítményű hűtést szeretne elérni, akkor nagyon finom smirglivel (a legfinomabbal ami kapható) tükör simára smirglizheti a felületét a hűtőnek azon a részen, ahol a processzor érintkezik a hűtőbordával, ugyanis minél tökéletesebb az illeszkedés, annál jobban átveszi a hőt a hűtőborda (a termo paszta is az illeszkedést igyekszik finomítani). Ezzel akár 1-2 fokkal csökkenthetjük a processzor hőmérsékletét. Fontos azonban, hogy a processzor működését is úgy állítsuk be, hogy az csak akkor működjön maximális teljesítményen, ha az tényleg szükséges (a modern processzorok mindegyike támogatja a dinamikus sebességcsökkentő eljárásokat), így csökkentve azok hőleadását, és a rajtuk lévő hűtő, azaz ventilátor fordulatszámát. Egyes lapok akár le is állítják a ventilátort, ha arra nincs szükség (elég hideg a processzor).
Sajnos egyes alaplapgyártók a spórolás elvét követve inkább ventilátort szerelnek a chipsetre, mint megfelelő méretű hűtőt, mely így további zajok forrása lehet. Tudnunk kell azonban hogy sok esetben nincs szükség a ventilátorra, beszerezhetünk passzív chipset hűtőket, melyeket probléma mentesen az alaplapra illeszthetünk. Sőt láttam egy-két megoldást arra, hogy régi processzorhűtőt rögzítettek a chipsetre, természetesen ventilátor nélkül, mely már képes volt elegendő hő leadására.

A proci ventilátorának fordulatszáma még egy módon csökkenthető, mégpedig úgy, hogy hűvös levegőt juttatunk a processzor hűtőjére, ugyanis a hűvösebb levegő több hőt tud elvonni, tehát alacsonyabb hőfokon tartja a processzorunkat, tehát lassulhat a ventilátor. Azonban az ATX házak ilyen szempontból nem jó elrendezésűek, a processzorhoz már félig átmelegedett levegő jut. Ezt csak úgy tudjuk javítani, ha a processzorhoz közvetlenül juttatjuk el a friss tiszta levegőt, amit úgy érhetünk el, ha a házon a processzor felett csinálunk lyukakat, és egy megfelelő csővel a friss levegőt közvetlenül a processzor ventilátorára juttatjuk. Otthoni eszközökkel is megoldhatjuk, nem kell megvásárolnunk a drága műanyag csövet, egy megfelelő kanalizációscsőből is kialakíthatjuk a levegő terelésére szolgáló csövet, mely ugyan olyan jól funkcionál.

A ház légáramai

Mindezen optimalizációk után fontos megoldanunk azt is, hogy a házban megfelelően áramoljon a levegő, melyet részben a kábelek elrendezésével segítünk, részben néhány plusz ventilátor beépítésével. Mivel a kábelek elrendezését már átvettük, maradt csupán a megfelelő ventilátorok beépítése, melyek biztosítják a levegő áramlásának irányát és sebességét. Mint már említettem minden ATX ház elölről kapja a friss hideg levegőt, és hátul távozik a meleg. A hátulsó meleg levegő távozása részben a tápegységen történik, azonban manapság ez már nem elegendő a hűtéshez, ezért ajánlott a hátsó lapra kisebb nagyobb segédventilátorok beépítése, mely a levegőt nyomja kifelé a házból. Vigyázzunk azonban, hogy ezek a ventilátorok a háznak megfelelő méretűek legyenek, és lassú fordulatszámon működjenek. Egy jó trükk a lassú fordulatszám elérésére, hogy a ventilátort nem a föld és a 12 volt közé kötjük be (fekete és sárga kábel), hanem az 5 és a 12 volt közé (piros és sárga kábel), mivel így a ventilátor csupán 7 volt feszültséget kap, ami a működéséhez elegendő, de lelassítja azt. Ne próbálkozzunk az 5 voltos feszültséggel, mert az nem elegendő a 12 voltos ventilátorok működtetéséhez, sok esetben nem képesek e feszültségen megindulni.
Ha megoldottuk a meleg levegő távozását a házból, már csak az a kérdés, hogy a hideg levegő megfelelően bejut-e a házba. Ezt is segíthetjük, ha a ház elejében elrejtünk és rögzítünk egy 12 centiméteres ventilátort, mely befelé fújja a levegőt (itt is vigyázzunk a lassú fordulatszámra). Ezzel a legjobb légáramlást tudjuk elérni a házban, minimális zaj mellett.
Persze a legtöbb esetben elegendő egy plusz ventilátor a házban (elől vagy hátul), azonban kísérletezéssel megállapíthatjuk mi az optimális számunkra, vagyis gépünk számára. Minden egyes ventilátor további zaj forrása, viszont ha azok megfelelően lassan forognak, akkor a kettő vagy több ventilátor is kevesebb zajt termel, mint ami zavarna bennünket. Természetesen vásároljunk jó minőségű csapágyas ventilátorokat, melyeknek alacsonyabb eleve a zajszintje.

Mi legyen a grafikuskártyával?

Sajnos a grafikuskártyákhoz nehéz halkabb hűtőt szerezni, a legtöbb amit tehetünk, hogy jó szellőzést biztosítunk a házban, hogy minél több friss levegőhöz jusson a grafikuskártya ventilátorára. Igyekezzünk olyan kártyát vásárolni, mely gyárilag halkabb hűtéssel rendelkezik.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor