Holott az 50 év felettiek közül minden másodiknál következik be élete során valamilyen csontritkulással összefüggő csonttörés.
Dr. Ethel S. Siris, a New York-i Columbia Egyetem Egészségügyi Központjának endokrinológus professzora, a tanulmány társszerzője elmondta: „A csontritkulással szembeni figyelem nőtt mostanában, de nemcsak Amerikában, máshol a világban sem értik meg a nők az üzenetet, vagy mert nem jut el hozzájuk a megfelelő formában, vagy mert nem akarják tudni. Pedig a csípő vagy a csigolyák törése nagyon komoly dolog, és manapság már vannak olyan tényezők, életmódbeli váltások és gyógyszerek, amelyekkel csökkenthető a kockázat.”
Siris és munkatársai hétfőn adták elő eredményeiket az Amerikai Csont és Ásványianyag Kutatók kongresszusán Montrealban. A Nemzeti Oszteoporózis Alapítvány szerint az Egyesült Államokban 8 millió nő és 2 millió férfi szenved csontritkulásban, amelyet a csontszövet leépülése és a csontsűrűség csökkenése jellemez - írja a MediPress.
A típusos csontritkulásos törések előfordulási helye a csípő, a gerinc és a csukló, és egy törés után nagyobb valószínűséggel következik be egy újabb. Fokozott kockázattal kell számolniuk az idősebb nőknek, akinek a családjában előfordult csontritkulás, a soványabbaknak, azoknak, akiknek már törött valaha csontjuk, a dohányosoknak és a nagyivóknak és azoknak, akiknek relatíve alacsonyabb a nemihormon (ösztrogén ill. tesztoszteron)-szintje. Megelőzésképpen a megfelelő kalcium- és D-vitaminbevitelt, a testmozgást, a dohányzás és az alkoholfogyasztás elkerülését ajánlják, illetve egyes esetekben a gyógyszeres kezelést.
A kutatásba világszerte összesen 60 ezer, otthonában élő, 55 évesnél idősebb nőt vontak be az Egyesült Államokban, Kanadában, számos európai országban és Ausztráliában, akik a kezdetet megelőző két évben legalább egyszer felkeresték háziorvosukat. Kicsivel több, mint 11 ezer nő szenvedett közülük csontritkulásban. Egy kérdőívet kellett kitölteni a résztvevőknek a testi, szellemi állapotukra, illetve a gyógyult csonttöréseikre vonatkozóan. Az eredmények szerint a csontritkulással diagnosztizált nők 55 százaléka nem hitt abban, hogy fokozott kockázatnak van kitéve a csonttörések szempontjából.
Dr. Mone Zaidi, a New York-i Mount Sinai Egyetem Orvosi Kara Csontprogramjának vezetője szerint 55 éves kor körül minden nőnek elkezd csökkenni a csonttömege, így ekkor nagyon oda kell figyelni mind a páciensnek, mind az orvosnak.