A klímaváltozás járványokat hoz

Az előrejelzések szerint térségünk egyre nedvesebb és melegebb klímája olyan kórokozók megjelenését hozza magával, amelyek eddig csak Afrikában voltak fellelhetők. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azzal számol, hogy a fejlett országokban a globális felmelegedés miatt több millió ember kaphatja el a maláriát és a vírusos hasmenést. A fertőzött kullancsok elterjedése is nőtt az elmúlt évtizedekben, így az agyhártyagyulladás és a Lyme-kór előfordulása négyszeresére emelkedett. A szakértők megegyeznek abban, hogy a változó járványügyi szituáció miatt létfontosságú az egészségügyi és növényvédelmi szakemberek, az állatorvosok, valamint a lakosság figyelmének felhívása a tájainkon eddig ismeretlen járványok elterjedésére.

A halálos tizenkettő

A járványok az emberek és az állatok tömeges megbetegedését okozzák, és sokszor halálos kimenetelűek lehetnek A jószágokat megbetegítő járványok elsősorban gazdasági károkat okoznak, de a kórokozók közül jó néhány az emberek egészségére nézve is kockázatos, így a lakosság egészségügyi helyzetét közvetlenül is veszélyeztetik. Az Európában élő emberek, és az állatállomány szinte semmiféle ellenálló képességgel nem rendelkeznek az egzotikus fertőzésekkel szemben, ezért megjelenésük következménye és pusztításuk mértéke szinte megjósolhatatlan. A járványokat felügyelő kutatócsoport tizenkét betegséget nevezett meg, melyeknek fokozott terjedése várható a közeljövőben.

1. Babeziózis
A babeziózis a vörösvértestek fertőzése, melyet egy egysejtű élősködő okoz. A kórokozót a kullancs terjeszti, és képes az állatokat és az embert is megfertőzni. Az enyhébb telek kedveznek a kullancsok létszámnövekedésének, így a korábban csak szórványosan előforduló betegséget ezentúl komolyabban kell venni.

2. Lyme-kór
Kórokozója a Borrelia-baktérium, melyet szintén a kullancsok közvetítenek. A kullancsok egyébként kb. 300-féle betegséget terjesztenek, de szerencsére csak néhány veszélyes az emberre. A betegség hosszan elhúzódik, és visszatérő lázat, ízületgyulladást okoz. A kullancsok elterjedési területének nagyságát a klímaváltozás bizonyosan módosítani fogja, vagyis a Lyme-kór is új helyeken bukkan majd fel, az állati és emberi fertőzések pedig a jövőben várhatóan gyakoribbá válnak.



3. Paraziták
Parazitának vagy élősködőnek nevezzük azokat a szervezeteket, melyek egy másik faj - a gazdafaj - egyedeinek testében vagy testfelszínén élnek, és annak testéből táplálkoznak. A paraziták sok faja képes a vadon élő vagy háziasított állatokról az emberre, illetve az emberről az állatokra átterjedni. Számolni kell eddig ismeretlen paraziták és betegségeket közvetítő rovarok megjelenésével, ami a fertőzések számának növekedését vonja majd maga után.

4. Madárinfluenza
A madárinfluenza vírusa vadon élő állatokban, elsősorban vadmadarakban fordul elő. A jövőben feltételezhető influenza-világjárvány kialakulása komoly aggodalmat okoz az egészségügyi szakembereknek. A fertőzés vélhetően Ázsiából indul majd, hiszen ez a térség kiváló közeg az állatokra, illetve az emberekre is veszélyes vírustörzsek keveredéséhez. Egy új hibridvírus kialakulása esetében a járvány következményei is sokkal súlyosabbak lesznek, mint az eddigiek.

5. Kolera
A kolera, egy bakteriális fertőzés, amely igen súlyos egészségügyi probléma az elmaradott világ számos országában. A baktérium a bélcsatornában telepszik meg, hányást és hasmenést okoz, amely megfelelő kezelés nélkül súlyos kiszáradáshoz és akár halálhoz is vezethet. A kolera elterjedése nagyban függ a hőmérsékleti változásoktól, így a vizek hőmérsékletének emelkedése gyakran közvetlen kapcsolatba hozható a betegség megjelenésével.

Kolerabaktérium táptalajon
















6. Pestis
Ez a kór az emberiség történetében az egyik legveszélyesebb baktériumos betegség, amely a középkorban emberek tízmillióinak halálát okozta. A Yersinia pestis nevű baktérium, a fertőzött patkány bolhájának csípésével, vagy a bolha ürülékével jut be az emberi szervezetbe. A kórokozó még ma is létezik, főként az Afrikai, Ázsiai és az Amerikai kontinens egyes részein, de a betegség szerencsénkre antibiotikumokkal gyógyítható.

Az ember pestisét a fertőzött bolha terjeszti












A kutatók megfigyelték, hogy a bolhák 10°C felett válnak aktívvá, tehát meleg, fagymentes tavasz esetén korábban szaporodni kezdenek, mint hűvösebb időben. Ha a nyár meleg és csapadékos, a bolhapopuláció még tovább növekszik. A felmelegedés egyidejűleg hatással lesz a rágcsálók populációinak elterjedésére, ami a pestis és a többi, rágcsálóhoz köthető betegség eseteinek gyakoribbá válását vonhatja maga után.

Az állatok pestisét nem baktériumok, hanem vírusok okozzák, ezért a betegség antibiotikumokkal nem gyógyítható, ezért rendkívül veszélyes.

Az afrikai lópestis a szúnyogok által terjesztett betegség. A beteg állat a fertőzés után szörnyű kínok között, legtöbbször 24 órán belül elhullik. Az afrikai sertéspestis a házi sertés és a vaddisznó vérzésekkel járó megbetegedése, amely az esetek többségében az állat pusztulásához vezet. A betegség gyógyíthatatlan, és megelőzése nem ismerünk megoldást. Terjesztésében a vaddisznók és a kullancsok játszanak szerepet.

Az enyhülő klíma kedvez a vírushordozó ízeltlábú vérszívók áttelelésének, és a trópusi betegség állandósulásának a mérsékelt égöv alatt, ezért fokozott az afrikai pestisek behurcolásának a kockázata.

7. Rift-völgyi láz
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) a Rift-völgyi lázat okozó vírust azon kórokozók közé sorolja, amelyek gyors, széleskörű elterjedéssel fenyegethetnek. A fő fertőző forrást a szúnyogfélék, többek között a Szerbiában honos dalos szúnyogok jelentik, amelyek a háziállatok vérétől fertőződnek meg. A kórokozó nem kíméli sem az embert sem az állatokat. A vese- és májkárosodással és súlyos idegrendszeri tünetekkel járó fertőző betegség akár halállal is végződhet.

8. Sárgaláz - Dengue
A sárgaláz influenzaszerű tünetekkel, lázzal, súlyos májgyulladással és vérzésekkel járó vírusos megbetegedés, amely kizárólag Dél-Amerikában és Afrikában terjedt el. A sárgaláz vírusának közvetlen legyőzésére semmilyen különleges gyógyszer nem áll rendelkezésre, a kezelés célja a tünetek enyhítése és a szövődmények gyógyítása. A betegséget a szúnyogok terjesztik, éppen ezért erre a betegségre is érvényes a korábban már számos helyen említett folyamat, vagyis a klimatikus viszonyok megváltozása, amely elősegítheti a rovarok új területeken történő elterjedését.

A sárgaláz vírusa

9. Álomkór
Az álomkór mikroorganizmusát a cecelégy terjeszti és a szarvasmarhákra valamint az emberekre egyaránt baljóslatú betegség. Az egysejtű a szervezetbe jutva először a véráramban élősködik, később azonban bejuthat az agy- és a gerincvelői folyadékba, majd a központi idegrendszerbe is. A klímaváltozás közvetett és közvetlen hatásai a cecelégy populációk elterjedésével fokozhatják az álomkór terjedését.

10. Ebola
Az ebola súlyos vérzéssel és lázzal járó halálos trópusi kór. Nem ismert, hogy honnan ered a fertőzés, és nem létezik rá védőoltás sem. Többféle adatsor amellett szól, hogy a járványos esetek összefüggésbe hozhatóak az esős és a száraz évszakok szokatlan ütemű váltakozásaival. Feltételezhető, hogy a klímaváltozás hatására az ebola is újabb területeken és gyakrabban fog felbukkanni.

Afrikában falragasz figyelmezteti a lakosságot a fertőzésveszélyre

11. Tuberkulózis
A tuberkulózis kórokozója világszerte mindenhol megtalálható és elsősorban Afrikában okoz problémát. A fertőzött egyén immunrendszere általában megsemmisíti a baktériumot, vagy elszigeteli a fertőzés helyén, így a tbc-fertőzések nagy hányada teljesen észrevétlenül gyógyul. Bizonyos esetekben azonban a kórokozó nem pusztul el, hanem fehérvérsejtekben "alvó" állapotban éveken át fennmarad. A megbetegedések 80%-a az alvó baktériumok újraéledésének a következménye, amit a szervezet gyengülése is elősegít. A felmelegedés önmagában is megterheli az európaiak szervezetét. A kiszáradás, az alultápláltság és a higiéniás hiányosságok ugrásszerűen megnövelhetik a TBC gyakoriságát a kontinensen.

12. Vörös dagály
A vörös dagály vagy más néven vörös áradat névvel az algavirágzások során kialakuló jelenséget illetik, mivel a különféle algafajok túlzott elszaporodása miatt vörösre színeződik a tenger vagy az óceán színe. A vörös dagály néven elhíresült algavirágzás, mely Florida partmenti vizeit rozsdabarnává varázsolja, egyre gyakrabban csap le. A Karenia brevis algák brevetoxint termelnek, mely elpusztítja a halakat, tengeri teknőcöket, madarakat. A méreganyag miatt az emberek is kórházba kerülhetnek. Édesvizekben hasonló jelenség a cianobaktériumok által okozott vízvirágzás, amely halpusztulást okozhat. A hőmérséklet-változás előre nem látható következményekkel járhat az algavirágzások gyakoriságára.

A halpusztulást a vörös algák toxinja okozza

































Tovább is van…

Ezeken kívül természetesen még jó néhány kórokozót figyelnek a kutatók, de nem mindegyikről van elegendő bizonyíték arra nézve, hogy a klímaváltozás miképpen befolyásolja majd a jövőbeli elterjedésüket. Wildlife Conservation Society (WCS) szakértői a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) kijelenti, hogy a halálos 12 lista nem örökértékű, és az is előfordulhat, hogy az újabb tanulmányok eredményei alapján, egyik vagy másik mikroorganizmust törölni fogják a listáról, ha az éghajlati viszonyok változásai mégsem kedveznek majd a terjedésüknek.