Felpörgetett világunk velejárója, hogy egyre többet követel tőlünk: tanuljunk, vizsgázzunk, dolgozzunk reggeltől estig. A kávé-tea-kóla vertikum mellett ki így, ki úgy próbálja felvenni a versenyt. Kapható már élénkítő rágó, csokoládé, energiaital, de ízlés szerint hozzájuthatunk egyszerűen kapszulába rejtve is a napi adagunkhoz.
Az élénkítőszerek fő hatóanyaga a koffein, amely kémiailag az alkaloidokhoz, azon belül is a metilxantinek csoportjába tartozik. A központi idegrendszerre gyakorolt hatása mellett fokozza a szívműködést (növeli a pulzusszámot és a vérnyomást) valamint enyhe vízhajtó hatású. Lássuk hát milyen ismert és ismeretlen növényekből juthatunk ehhez a csodaszerhez?
A zöld tea
Jó ideig nem hitt benne a hivatalos orvostudomány, ám vizsgálatok egyre meggyőzőbben mutatják, hogy a rák több formája ellen is védhet a zöld tea. A zöld tea óriási előnye, hogy – szemben a citosztatikumokkal – nem toxikus. A legtöbb kutató a zöld tea kivonatát használja, amelyben sok polifenol található, mely igen erős antioxidáns hatással bír. A daganatos sejteket a leghatékonyabban az EGCG nevű polifenol pusztítja.
A zöld tea az emlő- és a prosztatarák megelőzésére a leghatásosabb, ám újabban a szájüregi rák terén is jó eredmények születtek.
A texasi egyetem kutatói 41 szájüregi rákos betegen végeztek szerteágazó vizsgálatokat. A résztvevőket négy csoportra osztották: három csoport különböző koncentrátumban (500 mg, 750 mg és 1000 mg) kapta a zöld tea kivonatát, míg a negyedik csoport placebót (vagyis külsőre ugyanolyan, ám valójában hatóanyag nélküli készítményt). A vizsgálat elején, majd 12 hét elteltével biopsziát (mintavétel a daganatos szövetből) végeztek a hatás tanulmányozására. A vizsgálat végén a legnagyobb dózist kapók 66 százalékánál jelentkezett klinikai hatás, míg a placebo-csoportban ez a szám csupán 18 százalék volt. Az eredmények mindenképpen arra bíztatnak, hogy tovább vizsgáljuk a zöld tea hatását szájüregi rákok esetében – jelentette ki a vizsgálat vezetője. Mi a 18%-kal kapcsolatban tennénk hozzá a kommentünket: lám, még egy ilyen objektív és komoly betegséget, mint a rák is befolyásolja a pszichés státus, az, hogy valaki hisz a gyógyulásában és belenyugvás, apátia helyett felveszi a harcot a betegséggel szemben!
A „nélkülözhetetlen” kávé
A káve (Coffea arabica, Coffea robusta) egy trópusi, 5-6 méter magas cserje vagy fa, melynek magja miatt termesztenek. A piros színű termést, mely két magból (kávébabból) áll, teljesen érett állapotban takarítják be, vagy megvárják hogy a cserjén megaszalódjon.
A halványzöld színű kávészemeket megtisztítják, füllesztik, majd pörkölik. A pörkölés adja a kávé barna színét.
A különböző kereskedelmi kávék zamatát egyrészt az alapanyag (C. arabica, C. robusta vagy ezek keveréke), illetve a feldolgozás módszere befolyásolja.
A pörkölt kávé 1–3% koffeint tartalmaz, vagyis a közhiedelemmel ellentétben a tea ilyen szempontból „erősebb”. A más tény, hogy az emberek zöme gyakran összekeveri a különböző (gyógy)növényekből készült vizes kivonatokat a valódi teával. Egy hibiszkuszteának, hársfateának vagy csipkebogyóteának nincs koffeintartalma.
A finom kakaó
A kakaófa (Theobroma cacao) trópusi, 10-15 méter magas növény. Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában termesztik, de az ültetvények növényei sohasem magasabbak 3 méternél. A hosszúkás, barázdált termésben közel 60 mag található, ezekből készül a kakaó. A magokat fermentálják, így a fehér mag barnásra színeződik. A szárított, őrölt magvakat hozzák ezután forgalomba.
A kakaómag 1–3% teobromint (a koffeinhez hasonlóan ugyancsak a metilxantinek csoportjába tartozó, de hatásában gyengébb szer), 0,3% koffeint 45–55% zsírosolajat (ebből lesz a finom kakaóvaj illetve a csokoládé) és némi cserzőanyagot tartalmaz.
Kóla és maté
Itt most nem a Coca-cola-ról van szó, bár az is becsületesen tartalmaz (mesterségesen előállított) koffeint, hanem a kóladióról (Cola vera), mely az Afrikában őshonos kólafa termése. A kávéhoz és a kakaóhoz hasonlóan itt is a termésből nyert magot használják fel. A szárított magvak szintén barna színűek. 0,5–2,5% koffeint, némi teobromint, 4-5% csersavat és 20% keményítőt tartalmaznak.
Nem csoda, hogy az afrikai bennszülöttek körében a kólamagrágás még napjainkban is rendkívül elterjedt, hiszen a kóladió felfrissíti a vérkeringést, segíti az izommunkát, csökkenti az éhségérzetet – miközben maga is szolgáltat némi tápanyagot.
A maté (Ilex paraguaiensis) Dél-Amerikában őshonos 5-6 méter magas, trópusi, örökzöld fa, melynek a leveleit a teához hasonlóan dolgozzák fel és használják fel. Filteres tea változatban már sok európai országban is tért hódít. Forrázata füstös szagú. 1,5% koffeint, 10% csersavat tartalmaz.
Az energiaitalok ásza, a guarana
Az eddig ismert serkentők (tea, kávé, kakaó) piaca jó évtizeddel ezelőtt egy újabb trópusi csodával, a guaranával (latinul: Pallinia sorbilis, Pallinia cupana) bővült, ami a jelenleg ismert legmagasabb koffeintartalmú növény. A guarana fokozza a szellemi aktivitást, az állóképességet, közérzetjavító hatású, de egyes kutatások szerint zsírégető hatású, stresszoldó, csökkenti a migrénes és a menstruációs panaszokat, valamint szabályozza a gyomor- és bélműködést is.
A guarana az Amazonas menti őserdő északi részén honos kúszócserje, amely élőhelyén akár 10 méter magasságba is felkúszik a különböző fák törzsén. Termése éretten fénylő piros, belsejében nagy maggal, amelyet a bennszülöttek szemgolyóhoz hasonlítanak. Gyümölcse folyamatosan érik, ezért a begyűjtése élőmunka-igényes, így igen drága.
Fő hatóanyaga a guaranin, (a koffein egy formája), amely lassan (5-6 órán keresztül) szabadul fel, vagyis a kávéval ellentétben folyamatos frissességet, éberséget biztosít egész nap, a szervezet terhelés alatti teljesítményének javítására.
A guaranában lévő koffein fokozatos felszabadulásával, azaz az elnyújtott hatással magyarázzák, hogy ennek az élvezeti cikknek a mellékhatásai enyhébbek, sőt, állítólag függőséget sem okoz.
.jpg)
