- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hány féle nyelvet beszélnek a földön? Minden egyes nép a maga nyelvét beszéli és ezen belül is számtalan nyelvváltozatot, nyelvjárást, tájnyelvet. Ezek száma valószínűleg több százezerre tehető, pontosan azonban nem tudjuk, mert még a nemzeti nyelv határvonalai sem állapíthatók meg egykönnyen. Ha a "jelentős mennyiségű ember" által beszélt nyelvek számát akarjuk meghatározni, akkor kb. 3500-at kapunk. A Biblia létező fordításaink a száma legalább 770.
40. szám - 2008. május 26.
4. részFogazatos ötletelés: a prototípusEgy valós gépészmérnöki újítás (innováció) fizimiskája, a „hasznos javaslat” csoportjából, és körülötte: ha számítógép nem volna, ez a prototípus sem lett volna?
|
Ada, 2008. május 25. 4.) A negyedik fejezet kidolgozásához, a prototípus K0 kereső program megalkotásához, megvannak a szükséges kulcsok (lásd 3.2. fejezetet a 2. és 3. részekben), és folytatásként nélkülözhetetlen feltétel még az áttekinthető folyamatábra = algoritmus megalkotása. Úgyszintén, választani kell egy képviselő szerszámgépet a sokaságból, melyet etalonként alapul veszünk a program kifejlesztéséhez és bejáratásához. Csak ezt követően, továbbfejlesztve a bejáródott programot terjesztjük ki a keresés lehetőségét az összes érintett szerszámgépre. 4.1.) A kiválasztott reprezentáns – etalon szerszámgép Fotó 4. : A PA-22/750 egyetemes esztergapad 3D fotója, ahol: PA – „Potisje” Ada 22 – csúcsmagasság 220mm 750 – csúcstávolság 750mm maximálisan A kiválasztott egyetemes gép összetettségét egyes (1) fokozatúnak nyilvánítjuk. Egyenrangúan és teljes mértékben kompatibilisen képviseli a PA és US-A (Univerzális esztergapad – Ada) esztergagépek további családtagjait: a PA-25 és 30, valamint US-A 200, 225 és 250. Hasonló módban mind, ahogyan a géppark karbantartás összetettségét meghatározni szokták, viszonyítási arányszámmal a kiválasztott reprezentáns egyes (1) összetettség értékűnek kinevezett géphez. A váltófogaskerekek hordozó tartóvillája az orsóház és a norton fő alszerkezeti egységek között foglal helyet (lásd 5. fotót) és végzi közöttük kikerülhetetlenül a teljesítmény (P), nyomaték (Mo) és fordulatszám (n) közlését állandó jelleggel. Maga a norton szerepe biztosítani az előtolás választhatóságát a vonóorsóhoz, vagy menetmetszésekhez a menetorsó meghajtásával a precízebb szinkron áttételt (lásd 1. résznél az 1. ábrát). Fotó 5. : A PA-22/750 egyetemes esztergapad oldalnézete, látható váltófogaskerekekkel A tartóvillára való váltófogaskerekek szerelhetőségét érzékelteti a következő ábra (lásd 14. ábrát), siklócsapágyas perselyezéssel, tengelyszárú orbánccsavar és alátét-anyacsavarrögzítéssel a villahornyokban. Maga a villatestet szorítókengyellel rögzítjük a norton bevezető tengelyével koncentrikus körkörös csapágyházára. Ábra 14.: A PA egyetemes eszterga gépcsalád tartóvillája a váltófogaskerekekkel 4.2.) Egy jogos kérdés: lehet e „mindezt” valóban automatizálni? Természetesen. A működő számítógép programomban ez így van megvalósítva, azonban kutakodás az összefüggések után, a problematika kulcsának elemzései, számítógépen kívül történtek, a fejekben. A gépek csak hathatós eszközök, így a számítógép is. A PA és US-A egyetemes eszterga család etalonnak vett váltófogaskerék készletét (n=29), a saját egyedi C294=142 506 kombinációjával, a hozzájuk csatolt műveletekkel együtt, pár perc leforgása alatt „ide – oda dobálva”, megoldja. Ekkora adattartománynál azonban, már a Pentium sem reálidős → pár perc (!). Addig „gondolkodik - thinking”, vagyis kívülről kezelőként nézve, semmi sem történik, és nem fagyott le! Műveletezik. a.) A számítógépek (ön)kreativitásáról inkább nem nyilatkoznám. Szerintem ehhez még jó ideig ember fog kelleni. És ez a legújabb megállapítás az igazán előrehaladott robotrepülő technikában is: végső jó döntésekhez ember kell. Úgyhogy, a most tervezés alatt álló jövő repülőinek többségében, továbbra is lesz pilóta! Ennek szükségességét mutatta ki a hatékonyság és balesetstatisztika, ahol főleg a rendkívüli és gyorsan váltakozó helyzeteknél mutatkoztak helyettesíthetetlenek a pilóta döntései (lásd 6. fotót). A National Geographic TV csatornán látható volt május folyamán két rendkívülien hasonló eseménysorozat Boeing 767-el, mint a: lásd Sebesség és magasság 1-4 négyrészes élménybeszámoló cikkeimet; leszállás motor nélkül, siklással!). Fotó 6. : A „Gripen” svéd pilótájától is ezt kérdeztem meg 2005-ben, gyenge angolommal: „Can you fly with this airplane, when the board FCS (flight-control system) computer is in off position?” Pilóta válasza: “Yes and no” (a NO a repülő stabilitásra vonatkozhatott repülés közben, a YES az ő akarata-döntései szerinti irányíthatóságra) Fotó: LáVa 2005.08.07 A kérdés magyarra fordítva: „Képes vagy te repülni ezzel a repülőgéppel, mikor a kormányrendszer számítógépe ki van kapcsolva?”. A válasz: „Igen és nem” (lásd 7. fotót). Fotó 7. : A kérdés jogosságát szembeötlően igazolja a Gripen pilótafülkéjében a műszerfal megtekintése Fotó: Google / Gripen / képek b.) A professzor jött: Malbaški professzor az újvidéki Matematika és Fizika intézeten az első programozó órán ezt kérdezte tőlünk: „Melyik a legokosabb gép a világon?”. Egyhangúlag kapta a választ: „A számítógép!”. Kérdezett tovább: „Melyik a legbutább gép a világon?”. Csend az előadó teremben. Tudhatta ezt a hatást, mert egy rövidke hatásszünetet követően saját maga rávágta: „A számítógép!”. Az előadó terembe halk nem helyeslő morajlás keletkezett. Egy rövid ideig hagyta, majd folytatta tovább: „Mindent meg kell neki mondani az égvilágon, azt is teljesen hibátlanul, hogy egyáltalán dolgozhasson. Hol van itt akkor az okosság?!”. Mi tagadás, meg lettünk fogva. Kódsoraink - programjaink futtatása közben rá is jöttünk nemsokára: kinek vessző, pont, kinek karakter, művelet, stb. maradt néha ki. Csak egyetlen egy a több 100, vagy akár 1000 közül, és az egész program kódsor hibát jelzett - ERROR, megállt - RUN STOP. Így van ez ma is. Fotó 8. : Az újvidéki Műszaki egyetem (FTN = Fakultet Tehničkih Nauka, Novi Sad) főbejárata és számítógépes tantermeinek egyike. Fotó: http://www.ftn.ns.ac.yu/ Kihangsúlyoznám másodszor is: a kreativitásról lévén szó. Kitűnően megdolgoztathatók a számítógépek, gyorsak, precízek, látványosak, ... , stb. csupa szuperlatívuszban a munkaképességeikről, de: ezer (1000), akár millió (106) tényből, nem fognak +1-et kreálni önmaguktól. Csak a már megírt programkódok alapján. A +1 –re az ember képes. c.) A diák jött: És mivel a Fókusz, ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál is egyben, veszem a fáradtságot és a jelenlegi és jövendőbeli egyetemistákhoz is szólnák egy pár biztatásnak szánt szót: … a műszaki egyetemen „tanulással vívtam a csatámat” a negyedik év beírásához szükséges feltételek eléréséért. Kedvenc tantárgyam egyike, pont az említett professzornál a „Rendszerek programozása” volt, ahol először suhintott, és kapott is meg egyben, a függvénykiszámolás kódolt (programsorok) számláló hurokja (ma ennek megfelelője a Math Cad -ban default = alapértelmezettként létezik). Végre, nem kell kalkulátorozni és még ki is tudja rajzolni a képernyőre a kiszámoltakat. Igaz, ezt pár éjszaka alatt, diáklakásomon és odahaza tökéletesítettem. Azonban közel esett a kitűzött vizsga időpontja ahhoz a vizsgáéhoz, amely nélkül nem lett volna negyedik évfolyam, a „Rezgéstan mechanikája”. Elmentem a kabinétába és halasztást kértem.
„Mit gondolok én, hát nem úgy megy az errefelé?!”, csattant rám. Csönd. Már indultam volna kifelé. „Várjál csak, te vagy a Varga, ki önként helyettesített mikor halaszthatatlanul elhívtak az óráról? Persze. És javítgattad mások kódhibáit is. Most már emlékszem. Az órákon sok esetben kérdeztél, válaszolgattál. Mit akarsz, neked már rég meg van a vizsgád énnálam. Add ide a leckekönyvedet!”. És beírta, és alá is írta a vizsgaletételemet. Csak álltam szótlanul. Azért, illedelmesen megköszöntem. Ilyesmit nem is hallottam még idáig, most meg ezen a szigorú gépészeten meg is éltem. Lám, nem veszett el az igyekezet. Igaz, a fél vizsgám már megvolt, a két kollokvium (teszt) pozitív eredményével, csak a szóbelire vonatkozott az előbbi „kiegészítő” eset. A negyedik évfolyam, az mégis negyedik. Felsős. Kollegiálisabbá is válhat a professzor – egyetemista kapcsolat, haladóknál (advanced). …Folytatása következik: a folyamatábra… |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata