Az életkor előrehaladtával a visszeresség gyakoribbá válik, az 50 év felettieknek már több mint 60%-a szenved vénás keringési zavarokban. Megfelelő kezelés nélkül a beteg állapota romlik, a kezdetben jelentéktelen panaszok egyre fokozódnak, súlyos, esetleg életveszélyes szövődmények alakulnak ki.
A visszeresség a felületes vénák kóros tágulatát jelenti. A vénákban a vér egyirányú, tehát a szív felé történő áramlását a billentyűk biztosítják. Ha a billentyűk nem zárnak tökéletesen, a vér visszafelé áramlik a gyűjtőerekben, ami az érfal kóros kitágulásához, a vér pangásához vezet. Ezt az állapotot nevezzük visszérbetegségnek.
Vannak örökletes tényezők, amelyek hajlamosítanak a visszerességre. Fontos tényező a terhesség is: részben a hormonális elváltozások, részben a terhes méh nyomása miatt gyakori a terhességi visszér, ami azonban a szülés után visszafejlődhet. Az életmód döntő mértékben befolyásolja a betegség kialakulását. Ha tartósan ülünk vagy állunk, nincs lehetőség az alsó végtagi vénák kiürülésére, hiszen a vénák kiürülését a működő izmok „pumpa” funkciója biztosítja – így azok tovább tágulnak, a visszeresség fokozódik. Melegben a vénás pangás fokozódik és a tágult erek gyulladáskészsége is nagyobb lesz. Ezért fáj a visszeres láb nyáron, és ugyancsak ezzel magyarázható a meleg fürdők kedvezőtlen hatása.
Figyeljünk a kezdeti tünetekre!
A visszeres lábpanaszok – főleg kezdetben – nem járnak különösebb fájdalommal. A betegek általában megmagyarázhatatlan, kellemetlen érzésről, „nehéz” lábról és éjszakai lábikragörcsről tesznek említést. A bokatáji, illetve alszárödéma főleg tartós ülés, állás hatására jellemzően a délutáni, esti órákra alakul ki. Nagyon fontos, hogy amikor valaki ezeket a tüneteket észleli, illetve felületes vénatágulatot lát az alsó végtagján, azonnal forduljon háziorvosához. A kezdeti állapotot célszerű orvosi vizsgálattal rögzíteni, és így lehet eldönteni, hogy milyen módszerrel lehet a betegséget egyensúlyban tartani.
A visszérbetegség szövődményei
A visszérgyulladás jól látható, körülírt piros elszíneződéssel jár, és kemény, meleg, fájdalmas kötegként tapintható. Ezt észlelve feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A különböző bőrjelenségek, pl. a bokaízület felett, a lábszáron megjelenő barnás elszíneződés már az előrehaladottabb károsodás jele. Legsúlyosabb stádium a vénás fekély vagy lábszárfekély, amely rendkívül nehezen kezelhető. Általában véve elmondhatjuk, hogy magát a visszerességet kell úgy kezelni, hogy a szövődmények ne alakulhassanak ki.
Mit tegyünk?
Amit ma megtehet... A még ki nem alakult visszerességet rendszeres mozgással tudjuk legjobban megelőzni. Különösen fontos ez, ha valaki hajlamos visszér kialakulására, tehát a családjában halmozottan fordul elő. Vannak olyan tornagyakorlatok, melyekkel célzottan javíthatjuk a vénás visszaáramlást. A „vénás torna” a már kialakult visszereket is kedvezően befolyásolja. Tartós ülés – pl. hosszú utazás vagy értekezlet – során a lábfej, lábujjak mozgatásával elősegíthetjük az izompumpa működését, a vénák kiürülését. A megfelelően megválasztott, úgynevezett „kompressziós” eszközöknek (rugalmas pólya, fásli) mind a megelőzésben, mind a kezelésben nagy szerepük van. A lábfej, lábszár égő, feszülő érzését gyorsan enyhíthetjük a megfelelő visszérkenőcs alkalmazásával. Meleg vizes kádfürdő helyett célszerűbb a zuhanyozás. A láb esti hideg vizes zuhanyoztatása sokat segít az éjszakai lábpanaszok megelőzésében.