GÉZA FEJEDELEM (970-997)
Taksony vezér fia. Apja halála után 972-ben lett fejedelem. Uralkodása kezdetétől elszánt, céltudatos lépéseket tett a pogány törzsi rend felszámolására, az európai típusú államiság megalapozására. A két nagyhatalom közül (Bizánc, Német Birodalom) az utóbbit választotta.
973 húsvétján tizenkét úrból álló küldöttséget menesztett Quedlinburgba, I. Ottóhoz. Megállapodás született a keresztény hittérítés engedélyezéséről, német papok behívásáról. Géza és családja elöl járt a jó példával, maga és családja is megkeresztelkedett. Mindezt taktikai megfontolásból tette, ő maga élete végéig megtartotta pogány hitét. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt válaszolta, elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy két istennek áldozzon.
Géza felesége, Sarolta erős egyéniségét tekintve méltó férjéhez. A források szerint „az egész országot kezében tartotta, férjét, s ami férjéé volt maga kormányozta." Géza az ellene lázadókat megtörte, hogy „az istentelen szokásokat eltörölje… kezei vértől voltak szennyezettek." Mindezzel elérte, hogy életében biztosítani tudta fia utódlását, s ezzel megteremtette az államszervezés folytatásának lehetőségét.
I. (SZENT) ISTVÁN (1001-1038)
Első államalapító királyunk. Apjával ellentétben már keresztény szellemben nevelkedett, így érthető, hogy a pogány Koppány legyőzése után koronát kért a pápától, amivel megkoronázták. Ezzel alakult át a fejedelemség keresztény királysággá. István királyra — Géza művének folytatójaként — nagy feladat várt: a keresztény hit terjesztése, az egyházszervezés, a pogány rend megtörése, az államszervezet kialakítása, és a törvénykezés révén az új jog bevezetése. Mindezt rendkívül bonyolult, kényes külpolitikai helyzetben kellett végeznie. Évtizedekig kellett harcolnia a pogány törzsi lázadásokkal (Gyula, Ajtony). Ezzel párhuzamosan kiépíti a királyi vármegyék hálózatát, formálódnak a királyi udvar intézményei. Évente törvénykezési napokat tart, s folyamatosan adja ki törvénykönyveit. Tíz püspökséget szervez, kolostorokat alapít, bevezeti a tizedet az egyház eltartására.
Utolsó évtizedét személyes tragédiák és politikai problémák jellemzik. 1031-ben, egy vadászaton váratlanul meghal egyetlen fia, Imre. Állandó trónharcok, merényletek követik egymást.
Unokaöccsét Orseolo Pétert teszi meg örökösévé. Unokatesvérét Vazult megvakíttatja, fiait száműzi. 1038-ban halt meg Székesfehérvárott.
ORSEOLO PÉTER (1038-1041,1044-1046)
István unokaöccse, Velencében született. Helyi belviszályok miatt István udvarába menekül. Itt a testőrség parancsnoka lesz, majd Imre halála után Vazul és fiai helyett a király őt jelöli ki utódjául.
Első alkalommal 1038-ban foglalja el a trónt. Buzgó keresztény, de belpolitikájában nem képes követni István megfontolt kormányzását. A főbb tisztségekbe németeket és itáliaiakat ültetett. Súlyos adókat rótt ki, két püspököt is megfosztott méltóságától. Gizellát, az özvegy királynét uradalmai és kincsei nagy részétől megfosztva Veszprémbe száműzi.
Németellenes hadjárata idején az elégedetlen urak Aba Sámuel (István sógora) vezetésével fellázadnak a király ellen. Péter ellenségétől, III. Henriktől kér segítséget. Ezalatt Aba Sámuelt királlyá koronázzák. Aba Sámuel halála után Péter másodszor is elfoglalja a trónt. Maga III. Henrik helyezi vissza a hatalomba Fehérvárott, s Péter vazallusi esküt tesz neki. Hatalma megszilárdítására azonban se ereje, se bázisa nincs. A Vata-féle pogány lázadást még elfojtja, de a pogány mozgalom által behívott Vazul-fiak (András, Levente és Béla) ellen nincs ellenszere. Péter Moson felé menekül, de Zámolynál elfogják és szemeit kiszúrják, néhány nap múlva meghal.
ABA SÁMUEL (1041-1044)
Rövid uralkodása ellenére Aba Sámuel egyike legvitatottabb királyainknak.
Egyes források szerint csupán egy főúri csoport vezetője, mások a lázadó vezérek utódjának tekintik, sőt „népi uralkodónak" is ábrázolták, aki az előkelők helyett parasztokkal vette körül magát, velük étkezet, lovagolt és társalkodott. A történeti kutatások bebizonyították, hogy nem volt németellenes „nemzeti király" hiszen szláv és német bizalmasai voltak. A keresztény hithez való ragaszkodását a sári (Abasár) monostor bizonyítja. Népi uralkodónak való feltüntetését arra a krónikás hagyományra építették, hogy az ellene fellázadt urak közül ötvenet kivégeztetett, ugyanakkor a közrendűeket nem bántotta. Püspökeivel egész uralkodása alatt szorosan együttműködött.
1044-ben III. Henrik betört az országba. A döntő ütközetet Ménfőnél vívták. Aba csatát vesztett. Üldözői elfogták és megölték. Monostorában, Sáron van eltemetve.
Későbbi krónikás leírások szerint, amikor ideiglenes nyughelyén sírját felbontották, szemfödelét és ruháit éppen találták, sebei begyógyultak.
I. ANDRÁS (1046-1060)
A megvakított Vazul gyermekei cseh majd lengyel földre menekültek. András Kijevben állapodott meg, ahol feleségül vette Bölcs Jaroszláv fejedelem leányát, Anasztáziát.
1046-ban Magyarországon Péter a király. A vele elégedetlen főurak hazahívják Andrást, aki legyőzi Pétert. Péter elűzése miatt a német császár 1051-ben és 1052-ben az országra támad. András számított erre, ezért 1048-ban hazahívta Lengyelországból a kitűnő katona öccsét, Bélát. Az ifjú herceg megkapta az ország harmadát, ahol önállóan kormányzott. A németekkel vívott harcban (1051, Vértes; 1052, Pozsony) Béla nagy győzelmet arat.
A két testvér együttműködése hamarosan megromlik, András a trónt öccsének ígérte, közben azonban fia született. Az ötéves Salamont eljegyezte a német császár lányával. 1057-ben királlyá koronáztatja fiát. 1059-ben András korona és kard közötti választással próbára teszi Béla herceget. Bár Béla a kardot választja, mégis kénytelen Lengyelországba menekülni, ahonnan sereggel tér vissza bátyja ellen. Az 1060-as év véres belharcaiban legyőzi a királyt. Az ekkor már súlyosan beteg, béna király öccsének fogságába esik. Sírja a tihanyi apátságban van.
I. BÉLA (1061-1063)
A megvakított Vazul fia. Az 1060-as év véres belharcaiban Béla legyőzte bátyját, András királyt. Ugyanez évben Székesfehérvárott királlyá koronázzák. Bátyja volt híveit nem üldözte. 1061-ben országgyűlést hívott össze Székesfehérvárra, hogy a nép kívánságait meghallgassa. Váratlanul azonban hatalmas tömeg gyűlt össze, amely a keresztény papok megölését és az ősi pogány szokások visszaállítását követelte. Vezetőjük Vata János volt. Béla csapataival szétkergette őket.
Számos olyan intézkedést tett, amely növelte a népszerűségét, jó pénzt veretett, csökkentette az adókat. Mindent megtett a német támadás megelőzésére, de hiába. A német sereg megindult Magyarország ellen.
Hadikészületei közben Béla királyra Dömösi kúriájában rászakadt a trónépítmény. (Baleset volt-e, vagy merénylet?...).
Sebesülten is hadba vonult, de útközben meghalt.
Három fia - Géza, László, Lambert - Salamon serege elől Lengyelországba menekült.
.jpg)
