Mindenféle tojás

A tojás szó hallatán először a tyúktojás jut eszünkbe, pedig sokféle más tojás is van. A tojás tágabban értelmezett kategóriájába beletartoznak a különféle madarak és hüllők (teknősök, kígyók, krokodil stb.) tojásai és a halak ikrája is. De van: tenyésztojás, étkezési tojás, húsvéti tojás, nyuszi tojás, kinder tojás, okostojás, záptojás, Kolumbusz-tojása, vagy milliókat érő Fabergé-tojások és sorolhatnánk még…

Tojás a biológus szemével

A tojás a szaporodást szolgálja, és biológiailag nem más, mint egy védőtokba zárt nagy petesejt. Minden madár, a hüllők többsége, valamint az Ausztrál hangyászsün és a kacsacsőrű emlős is tojással szaporodik.
Ahhoz, hogy az embrió a tojás anyagait testének szöveteivé, szerveivé alakítsa át, megfelelő körülményekre van szükség. Az átalakulás folyamatát inkubációnak nevezzük. Ez idő alatt fejlődik ki és bújik elő az utód.


A megtermékenyített tojásból kedvező körülmények között 3 hét alatt csibe lesz

Az inkubáció ideje elsősorban a faj embrionális fejlődésének időzítésétől függ, de ezt a folyamatot a hőmérséklet, és a páratartalom irányítja. Ezért a tojásokat hosszabb-rövidebb ideig optimális körülmények között kell tartani, hogy kifejlődjön, majd a tojás burkát áttörve kikeljen az utód. A tojások kiköltéséhez létfontosságú meleget a madarak többnyire a tojásokon ülve biztosítják. Ezt kotlásnak nevezzük.

A pingvin a tojást a lábán hordja, így védi a hidegtől











A kotlás ideje alatt idegrendszeri és hormonális hatásra, megváltozik a madár viselkedése. A kotlóra jellemző az anyai ösztön, ami a fészekrakás, tojásköltés, utódnevelés célját szolgálja. Az anyai ösztönnel nem mindig az anya van felruházva. Egyes madárfajok esetében, a hím költi ki a tojásokat, és neveli a fiókákat. Vannak madarak, amelyeknél sem a tojó, sem a hím nem ül a tojásokon, és nem melegíti azokat. Ezek a tojások a fészekben felhalmozott növényi anyagok bomlása által felszabadított hőenergiától kelnek ki.

A királypiton a testével melegíti a tojásait














A legtöbb hüllő sem nevezhető odaadó, gondos szülőnek. Legtöbbjük csak lerakja tojásait, esetleg betakarja, majd továbbáll. Így az apróságoknak fejlődése és kikelése elsősorban az időjárástól függ.
A királypiton kígyó egyike a ritka kivételeknek: akár 65 napig is kotlik a tojások felett. A tojások kikeléséhez szükséges hőt testizminak remegtetésével állítja elő.

Tojás a konyhában

A tojás az emberiség ősi tápláléka, mely számos értékes tulajdonsága miatt minden korban a figyelem középpontjában állt. A császárkori Róma fényűző lakomáiról maradt fenn a szólás: „ab ovo usque ad mala” („a tojástól az almáig”), vagyis tojással kezdték, és desszertként almával fejezték be hajnalig tartó féktelen és mértéktelen tivornyáikat a gazdag patríciusok.
A tojás ma is közkedvelt és legtöbb konyha számára nélkülözhetetlen nyersanyag, amely nemcsak sülve-főve, hanem krémek, kalácsok tészták alapanyagaként is hasznosítható. A tojásban értékes fehérjék, vitaminok, és az anyagcseréhez nélkülözhetetlen ásványi sók biológiailag könnyen hasznosítható formában vannak jelen. Népszerűségéhez, az előnyös tápanyag összetétel mellett, hozzájárul semleges íze és elfogadható ára.

Bárki választhat: Vagy eszik, vagy nem eszik tojást.














A tojásfogyasztás 1970-es 80-as években jelentősen lecsökkent, mert amerikai kutatók ún. koleszterinben gazdag tápanyagnak minősítették, amit a modern konyhában kerülni kell. A koleszterinről abban az időben tudódott ki, hogy az érrendszeri megbetegedések gyakori előidézője, ezért a táplálkozási tanácsadók a kevesebb tojásfogyasztásra buzdították a lakosságot. A hisztéria 20 év után alábbhagyott, és az ezredfordulóra rehabilitálták a tojást, mert nem nyert bizonyítást, hogy az elfogyasztott tojás és a vér koleszterinszintje között bármiféle összefüggés fennállna. Természetesen az előítélet nem szűnt meg teljesen, de a tojás a tudományos konyhacsatát megnyerte.

Okostojásoknak okos tojás

Értelemszerűen az üzleti világ és a marketing kihasználta a tojásról kialakult koleszterinbomba híreszteléseket, és a tojást szerető „okostojások” számára piacra dobta a kétszer drágább, de garantáltan nem káros, inkább hasznos okos tojást.
Az életmód magazinok, egyes internet oldalak önjelölt nutricionistái, reklámok, írott és elektronikus sajtó híresztelte: „Okos tojás elnevezéssel új élelmiszer jelent meg az egészséges táplálkozást szem előtt tartó termékek piacán. Az újfajta tojás sajátossága, hogy speciális összetevői révén többek között koleszterinszint csökkentő és infarktusmegelőző hatással bír”.
A reklám kitűnő, tartalmának tudományos hitelessége azonban megkérdőjelezhető. Aki hisz benne, és nem sajnálja rá a pénzt, vásárolhat „okos tojást”.

Mitikus tojások

A tojás sok nép hiedelemvilágában kiemelkedően fontos helyet kapott. Már az ősi kultúrákban a tojás varázserővel felruházott kultikus tárgyként, a termékenység szimbólumaként szerepel. A kínai mitológiában a tojás sárgája a napot, fehérje az égboltot szimbolizálja.

Agyag Peti kanizsai iparművész tojásai













A görög és a római mondákban a szerelem szimbólumaként jelenik meg, és belőle származtatják a szerelem istenét. Egy görög mítosz szerint a Széltől megtermékenyült Ős-Éj ezüst tojásából támadt Erósz, a szerelem istene, s az egész világ. Horatius hőskölteményében az olvasható, hogy Léda és Zeusz nászának gyümölcséből kelt ki Szép Heléna, akiért a trójai háborút vívták. Őseink amulettként tisztelték a tojásokat, és hatásuk növelésének érdekében festették, díszítették is azokat.

Őseink a piros tojások varázserejében hittek
















A keresztény hitvilágban a Húsvét és a tojásdíszítés a 4. században kapcsolódik össze. A Római zsinat ekkor hozott döntést a Húsvét megünneplésének pontos idejéről, egyidejűleg megáldotta a festett tojást, és ezzel az ünnepi jelképek részévé nyilvánította.

Meglepetés tojások

A világ leghíresebb és legdrágább húsvéti tojásai a Fabergé-tojások. A műkincsnek számító tojásokat Peter Carl Faberge (1846-1920), az Orosz Szentpéterváron élő francia aranyműves alkotta III. Sándor orosz cár megrendelésére, aki ezzel az ajándékkal kedveskedett feleségének. Az aranyból és drágakőből készült egyedi tervezésű ékszertojásoknak külön érdekessége, a bennük rejlő meglepetés. Lám-lám, a Kinder-tojás sem új ötlet.


Három meglepetéstojás: Fabergé-ékszertojás, Kinder-csoki és magyarkanizsai majolika

A Fabergé- és a Kinder-tojás is meglepetés rejt, csak nem egy az áruk. Egy Fabergé-tojás a Christie's aukciós ház nemrég megtartott londoni árverésén mintegy kilencmillió fontért (900 millió dinárért) kelt el.

Kolumbusz tojása

Egy XVI. századi forrás szerint – ami vélhetően csak legenda - Kolumbusz első felfedező útját követően Mendóza bíboros vendége volt. A híres utazó tiszteletére a főpap vacsorát adott. Itt vetődött fel, hogyan lehetne márvány asztalon egy tojást függőlegesen felállítani. Meg is próbálták, de senkinek sem sikerült. Ekkor Kolumbusz beütötte a tojás alját, és az így megállt.


Kolumbusz trükkel, Muhi Béla fizikus a statika tudományának segítségével állítja fel a tojást

A tojásállításról bővebben itt olvasható.