1255, magas vérnyomásos ember alvását követte nyomon átlagosan 50 hónapon át Egucsi Kazuo, a Jichi Orvosi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja. Mérték a vizsgálatban résztvevők nappali és éjszakai vérnyomását, alvásuk időtartamát, valamint feljegyezték az olyan szív- és érrendszeri eseményeket, mint a szélütés, szívroham vagy a hirtelen szívhalál.
Éves átlagban a tesztalanyok 1,8 százalékánál fordult elő ilyen jellegű szív- és érrendszeri esemény, ha 7,5 óránál többet aludtak. Azoknál azonban, akik ennél kevesebb időt töltöttek alvással éjszakánként, egyharmaddal többször, vagyis 2,4 százalékban történt szív- és érrendszeri esemény.
A vizsgálatban az is kiderült, hogy nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok is, akiknek vérnyomása nem csökken, hanem növekszik az éjszaka folyamán. Azoknál, akik még kevesebbet is aludtak a kelleténél, különösen megemelkedett a kockázat, négyszer gyakoribbnak bizonyult a szívrohamok, szélütések, szívhalálok előfordulása ebben a körben.
A kutatók feltételezik, hogy az alváshiány az idegrendszer felfokozott aktivitásához vezet, ami stresszhatást jelent a szív- és érrendszerre. A japán kutatók tanulmánya hétfőn jelent meg az amerikai Archives of Internal Medicine című orvosi szaklapban.
.jpg)
