SALAMON (1063-1074)
I. András kései gyermeke. Születése után rögtön viszály okozója lett. Apja a király megszegve Bélának tett ígéretét Salamont teszi meg örökösévé. 1057-ben megkoronáztatta és eljegyezte III. Henrik német császár leányával, Judittal. A gyermeknek Salamon apja halála után menekülnie kellett az országból. III. Henrik udvarában lelt menedéket.
Nagybátyja, Béla tragikus halála után német sereg viszi Fehérvárra, ahol a főpapság és az urak másodszor is megkoronázzák. Hamarosan azonban megkezdődnek a trónharcok I. Béla fiával Gézával. Gézát II. Boleszlo lengyel fejedelem támogatta. A betörő lengyel csapatok elől Salamon elmenekül, majd 1064-ben kibékül Gézával, aki a hercegséget kormányozza és vezető szerepet játszik hadjárataikban. A rövid békében a kereskedelem fellendül.
A bizalmatlanság nem oldódik, 1073-tól már nyílt belháború dúl. 1074-ben még Salamon diadalmaskodik, de rá egy évre Géza győz. Salamonnak menekülnie kell. Kénytelen elismerni Géza királyságát. Géza után László kerül a trónra, aki a visegrádi vár alsó tornyába záratja Salamont. I. István szentté avatási szertartásakor szabadul, de menedéket sehol nem talál. 1087-ben egy ostrom során hal meg.
I. GEZA (1074—1077)
I. Béla fia, Lengyelországban született. Részt vett apja és I. András király közötti harcokban.
Apja halála után elfogadta Salamon királyságát, 1074-ig a hercegség élén állt. 1071-től azonban már véres küzdelmet folytatott a trónért, s a mogyoródi csata után elérte célját.
A következő év tavaszán koronázták meg VII. Dukasz Mihály bizánci császár koronájával. Rövid uralkodása alatt sokat tesz az egyház megerősítéséért. ő fejezi be a váci székesegyház építését, Mogyoródon emléktemplomot emeltet, apátságot alapít Garamszentbenedeken. Az ő nevéhez fűződik a vasárnap áthelyezése szombatra, ezzel a keresztényeknek kedvezett a zsidósággal szemben, hisz a zsidók szombaton nem dolgoztak.
A zilált gazdasági helyzeten nem tud urrá lenni. Ezt bizonyítja, hogy a kincstár feltöltéséhez gyakran nyúl a pénzrontás eszközéhez. A belső rend megszilárdításáért megpróbálja Salamonnal békés úton rendezni az újabb trónviszályt (a lemondását is felajánlja).
Trónörökös nélkül hal meg 1077-ben.
I. (SZENT) LÁSZLÓ (1077—1095)
I. Géza öccse. Bátyja királysága idején ő volt a hercegség ura, majd 1077 tavaszán követte bátyját a trónon. Uralkodása alatt éli első virágkorát a kora középkori Magyar Királyság.
László igen sokat tesz az állam megerősítéséért. Dekrétumokat ad ki a magántulajdon védelmére, majd szabályozza az igazságszolgáltatási intézmények működését. Egy sor intézkedést hoz a hitélet fellendítésére és az egyház fejlesztésére. Ugyanakkor szembefordul VII. Gergely pápa irányzatával, többek között a papi nőtlenség kérdésében. Megakadályozza, hogy az apátságok Róma fennhatósága alá kerüljenek. Megszervezi a váradi és a zágrábi püspökséget.
Külpolitikája: 1087-ben megszűnik az ellenségeskedés László és a német király, IV. Henrik között. A magyar király semleges a pápaság és császárság küzdelmében. 1091-ben elfoglalja Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát. A pogány kunok betörése miatt Dalmácia hódoltatására már nem kerül sor. A 90-es években hadat visel az oroszok ellen, beavatkozik a lengyel trónharcokba, majd a cseh belviszályokba is. 1095 nyarán a cseh hadjárat idején megbetegszik és meghal. 1192-ben pápai jóváhagyással III. Béla szentté avatja.
(KÖNYVES) KÁLMÁN (1095—1116)
Szent Lászlónak nem volt gyermeke, Kálmán az unokaöccse. Az ellenséges krónikás hagyomány szerint Kálmán púpos és sánta volt. László ezért is szánta papi pályára és részesítette gondos nevelésben. Mivel az új király tudott olvasni és kódexeket gyűjtött, az utókortól a „Könyves" melléknevet kapta.
Kálmán uralma kedvező körülmények között kezdődött: 1100 körül összehívta a tarcali gyűlést, ahol nagyszabású törvényhozó munkát végzett. A helyzet lényeges javulását mutatja, hogy a lopásokra vonatkozó szigorú törvények helyett enyhébbeket hoztak. Zsinatot hívott össze Esztergomban. Itt mondatta ki: boszorkányok (strigák) nincsenek, ezért semmiféle peres üldözés nem folytatható.
Kálmán öccse, Álmos, aki szintén igényt tartott a trónra nem tudott beletörődni, hogy nem ő lett a király, ezért hol német, hol lengyel segítséggel igyekezett Kálmán uralmát megdönteni. Kálmán ezt végül megelégelte, s Álmost megvakítatta. Kálmán, László külpolitikáját folytatva 1105-ben a Dalmát tengerpart nagy részét megszerezte, a városok kiváltságait megerősítette. Házassági kapcsolat révén megkísérelte Halics megszerzését, de ez nem járt tartós sikerrel. 1116-ban halt meg.
II. ISTVÁN (1116—1131)
1101-ben született Kálmán első házasságából. Apja már 4 évesen megkoronáztatta, hogy biztosítsa a trónutódlást Álmossal szemben. II. István rendezett pénzügyeket és erős államot örökölt apjától.
A 15 éves király ugyanakkor bonyolult külpolitikai helyzetet örököl: háborúzik a csehekkel, Velencével Dalmácia birtoklásáért, beavatkozik az orosz fejedelemségek közötti harcokba. Egyik hadjárata sem hozott számára tartós sikert. A sorozatos külső kudarcok napvilágra hozzák az előkelők közötti ellentéteket. A bárók egy csoportja a bizánci udvarban élő Álmos herceg oldalára áll. István elhamarkodott támadást indít Bizánc ellen, csapatai azonban súlyos vereséget szenvednek. A nehézségeket fokozta, Borisz herceg — akit Kálman király kitagadott — szintén fellépett ellene, de kísérlete sikertelen volt. Minthogy Istvánnak nem volt fiúgyermeke, így az egyetlen lehetséges jelölt Álmos halála után a vak Béla herceg volt. István váratlanul megbocsájt Bélának, udvarába fogadja, hogy az áldatlan belviszályt lecsillapítsa. A béke helyreállt.
Halála közeledtét érezve II. István szerzetesi ruhát öltött. 1131-ben hal meg Váradon.
.jpg)
