Thorintól Balinig

Minden idők legnagyobb tündérmeséjének nevezte a magyar fordításból oroszlánrészt vállaló Göncz Árpád A Gyűrűk Urát a regény 1985-ös első hazai kiadásában. A tündék, féltündék, törpök, félszerzetek, trollok, koboldok, orkok világát azonban a trilógia háromszáz oldalas előzménykötete, az 1937. szeptember 21-én, hetvenöt éve megjelent A hobbit alapozta meg. Ez volt John Ronald Reuel Tolkiennek a maga teremtette tündemitológiához kapcsolódó első terjedelmes műve, amelyet az ifjúsági irodalom kategóriába soroltak.

Az 1937 februárjától közzétett kiadói előzetes nem pusztán az év gyerekkönyveként harangozta be A hobbitot, hanem új „Alice Csodaországban” megjelenésére készítette fel a közönséget. A Narnia krónikáit jegyző pályatárs, Clive Staples Lewis nyomban helyesbítette a hirdetőket a Times Literary Supplementben: „Csak abban az értelemben gyerekkönyv, hogy a sokszori olvasás közül az első megtörténhet már az óvodában is. Az Alice-t a gyerekek komolyan, a felnőttek nevetve olvassák. A hobbitot ellenben a legfiatalabb olvasók fogják a legmulatságosabbnak találni, és csak évekkel később, a tizedik vagy huszadik olvasás után kezdik kapiskálni, micsoda ügyes tudósmunka és mélységes elmélkedés érlelt mindent ilyen teljesre, ilyen barátságosra és a maga módján ilyen igazra.”

Az antik és ősi eredetű nyelveket tanulmányozó Tolkien, aki számára a quenya és a walesi volt a legkedvesebb, a játszótársaival kisdiákként kitalált gyereknyelvek után már egyetemi évei alatt megkezdte a hangzásában és nyelvtanában leginkább a walesire emlékeztető tündebeszéd kidolgozását. Világsikert hozó regényei részint fiatalon választott hivatásában gyökereznek, másrészt gyermekeinek köszönhetők. Első fia, John 1917-ben született, őt 1920-ban követte Michael, a szerző posztumusz műveinek gondozója és szerkesztője, Christopher Reuel pedig 1924-ben. Ekkor Tolkien már rendszeresen mesét talált ki nekik, amelyek később nyomtatásban is megjelentek, mint a Kóborló és a varázsló, a Mr. Bliss vagy A Mikulás levelei.

A hobbitot azonban eleve papírra vetette, és felolvasott belőle fiainak, a gyerekek visszaemlékezése szerint először az 1920-as évek legvégén. A szerző naplóján és levelezésén alapuló életrajzban Humphrey Carpenter azt írja, hogy a professzor dolgozatokat javított oxfordi otthonában, amikor eszébe jutott A hobbit első mondata, amelyet az egyik hallgatói értekezés végére azonnal odafirkantott: „Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit.”

Ez az a könyv, az Oda-vissza, amelyet az akkor 111 éves Zsákos Bilbó A Gyűrű Szövetségében megmutat a küldetésre induló Frodónak. Azokat a kalandokat sorakoztatja fel benne, amelyeket ötvenévesen élt meg, amikor némi juttatásért meg kalandvágyból tizenhárom törp (Thorin, Óin, Glóin, Ori, Dori, Nori, Fili, Kili, Bifur, Bofur és Bombur, Dwalin és Balin), valamint Gandalf, a mágus társaságában bejárta Középfölde északi területeit, hogy visszaszerezze a törpök ősi tulajdonát Erebort Smaugtól, az utolsó sárkánytól. E könyvből derül ki, miként került a későbbiekben oly sok bajt okozó gyűrű Bilbóhoz, és a „drágaság” föld alatti lelőhelyén bukkan fel először a hobbitot találóskérdés-párbajra kihívó Gollam. Tolkien 1922 körül írt versciklusában is szerepel egy sikamlós barlangi teremtmény, sötétben világító szemmel, de ott Glipnek hívják.

A hobbit nép talán megalkotója régi olvasmányélményeinek köszönheti létét. Tolkien nagyra becsülte Edward Augustine Wyke-Smith tündérmeséjét, amelyben két kisgyerek a sznergekhez kerül, akik széles vállúak, nagyon erősek, de alig magasabbak egy asztalnál, kicsit butácskák, és nagyon szeretik a hasukat. Zsákos Bilbó jellemében több kortárs a szerzőre ismert. Gandalf alakjának megformálása pedig egy képeslapra vezethető vissza, amelyet Tolkien az Alpokban tett utazása során vásárolt, s valószínűleg e túrának köszönhetően alkotta meg a Köd-hegységet.

A hobbitot olvassa valójában az is, aki A babó című, 1975-ös kiadású kötetet veszi kezébe. Amikor tíz évvel később A Gyűrűk Ura megjelent magyarul, zavart okozott, hogy Szobotka Tibor és a versbetéteket jegyző Tótfalusi István a trilógia előzményét adó kötet fordításakor magyarította azokat a neveket is, amelyek esetében Tolkien kikötötte, hogy a – mára több mint negyven nyelvre átültetett – mű tolmácsolói ragaszkodjanak az eredetihez. Szobotkánál Gollamból például Nyelem lett. A magyar szövegkritikai kiadás 2006-ban jelent meg; Gy. Horváth László és N. Kiss Zsuzsa tolmácsolása immár minden részletében harmonizál A Gyűrűk Ura szövegével. Az Európa Kiadó októberben a boltokba kerülő újabb kiadása pedig a címében is illeszkedik majd az eredetihez: A hobbit, avagy: oda-vissza.

A filmesek inkább A Gyűrűk Ura filmváltozatának tízéves évfordulójára, semmint A hobbit megjelenésének jubileumára vagy az idén százhúsz éve született szerzőt ünnepelve mutatják be – a hazai mozikban december 13-án – az újabb trilógia első darabját. Az eredetileg kétrészesre tervezett A hobbit Peter Jackson nemrég tett bejelentése szerint harmadik filmmel bővül; beledolgozzák A Gyűrűk Ura függelékét is. Az ifjú Zsákos Bilbót Martin Freeman, a megöregedett főhőst pedig Ian Holm alakítja, előzetesét máris kétmillióan nézték meg az interneten.

Bár Tolkien mindvégig tagadta, hogy szimbólumot rejtett volna el a hobbitok mitológián alapuló históriájában, netán a gyűrű a személyiség eltorzítására is képes hatalmat jelképezné, a gyerekkorában, majd tudósítóként megélt világháborúk borzalmai tudat alatt is beszüremkedhettek írásaiba. Rövidesen kiderül, hogy posztumusz műveiben is akad-e ilyen áthallás; költő unokája, Michael Tolkien két regényt ír a nagyapjától hallott történetek alapján.

A hobbit előzetese: http://youtu.be/S1rHEYj3-Mc