A mintegy 5,5 millió dán alattvaló felett 1972 óta II. Margit királynő uralkodik. A dán történetírás által nyilvántartott 54 dán király közül ő a második nő, aki a 938 óta töretlenül fennálló dán monarchia élén áll (Japán uralkodóit leszámítva Dánia rendelkezik a világon a leghosszabb mindmáig trónon lévő uralkodói listával).
Hírneve és történelmi szerepe azonban máris legalább akkora, mint híres elődjének, I. Margit királynőnek (1353–1412), akinek a Kalmari Unió létrehozásával – a történelem során először – egy jogar alatt sikerült egyesítenie az összes skandináv területet, Izlandtól Finnországig, Svédországtól Norvégiáig. Népszerűsége viszont minden bizonnyal még a hajdanvolt, vasmarokkal kormányzó királynőtől is jóval nagyobb lehet. A nép nyelvén beszélő, közvetlen, alattvalóihoz minden szempontból leereszkedő, sokoldalú és hihetetlen munkabírású II. Margit immár több mint négy évtizedes uralkodása mindennemű botrány vagy politikai válság nélkül telt el.
Dániáról, röviden
Dánia földrajzilag ugyan nem a Skandináv-félszigeten található, kulturális és történelmi hasonlósága miatt mégis a skandináv országok közé soroljuk. 43 098 km²-es területével közöttük a legkisebb, és egyben legdélebbi fekvésű. Dánia a Jylland (Jütland)-félszigetből és 474, köztük mintegy 100 lakott szigetből áll. A lakott szigetek többségét hidak kötik össze. A legnagyobb hidat, amely 13 401 m hosszú és a Nagy-Belt-szoros fölött húzódik, 1997-ben adták át rendeltetésének
Az apró ország hidat alkot Közép-Európa és a Skandináv-félsziget között. Gazdasági mutatóit tekintve az egy főre eső 57 ezer dolláros jövedelem alapján Dánia a világ hatodik leggazdagabb országa. A fejlettebb jóléti rendszer lényege, hogy a béreket és a gazdasági tevékenységet magas adók terhelik. 2000-ben az ország GDP-jének 48,2 százaléka, azaz több mint 70 milliárd euró származott adóbevételekből. A nagy adókért cserébe az állam viszont nagymértékű szociális biztonságot és ellátást nyújt polgárainak. A dán társadalom a demokrácia mellett elsősorban a szolidaritásra épül.
A dánok nagyon büszkék modern életszemléletükre. Ebből eredően a hagyományos fesztiválok ünneplése és a régi szokásokhoz való ragaszkodás Dániában kevésbé elterjedt, mint Európa más országaiban. Amellett, hogy a világon Dániában engedélyezték először az egyneműek házasságát, legalább ennyire egyedülálló a dán társadalomnak az oktatáshoz való viszonyulása is. Itt nem az iskolába járás, hanem az oktatás a kötelező, mégpedig 9 évig. A szülők dönthetnek arról, hogy állami vagy magániskolába járatják a gyermeküket, de ha úgy gondolják, ők maguk is alapíthatnak iskolát, ahol önállóan határozzák meg, hogy mit és hogyan tanítsanak. A dán fiatalok öntudatosak, önkritikusak és önállóak.
Államformáját tekintve az ország alkotmányos, örökletes monarchia, ahol 1953 óta a nőági öröklődés is lehetséges (azóta a másik két skandináv monarchia is hasonló alkotmánymódosítást eszközölt). A végrehajtó hatalom az uralkodó és a kormány között oszlik meg. Az uralkodó a törvényhozó hatalom gyakorlásában is részt vesz, törvényjavaslatot terjeszthet a parlament elé, feloszlathatja a parlamentet, valamint ő nevezi ki a kormányfőt és a kormány tagjait is.
A hősies nagyapa és a puritán édesapa
II. Margit nagyapja, X. Keresztély (ur. 1912–1947) igencsak mozgalmas időkben uralkodott. Csak ügyes politizálásán múlott, hogy sikerült távol tartania országát az első világégéstől. A király olyan népszerű volt az alattvalók körében, hogy a szocialisták 1926-ban – nehogy szembeforduljanak a népakarattal – sürgősen törölték statútumuk bevezető mondatát, amely a monarchia eltörlését követelte.
1939 szeptemberében, a második világháború kitörése után Dánia megismételte semlegességi nyilatkozatát abban a reményben, hogy ez ezúttal is elegendő lesz a háborúból való kimaradáshoz, de ez most kevésnek bizonyult, a németek ugyanis 1940. április 9-én megtámadták északi szomszédjukat. Miután a német bombázók megjelentek Koppenhága fölött, és X. Keresztély is belátta, hogy a többszörös túlerővel szembeni ellenállás értelmetlen lenne, ezért bejelentette az ország kapitulációját. Ebben a zűrzavaros időszakban, egy héttel a Wehrmacht Dániába való bevonulása után született meg a mai királynő.
Az idős uralkodó a megszállás alatt is reggelenként kíséret nélkül lovagolt végig a főváros utcáin a lakosság megnyugtatására, és a dán nemzeti öntudat és összetartozás eszméjének fenntartása érdekében, melynek ő volt az egyik megtestesítője. Az ilyen lovaglás két éven át folytatódott, mígnem a király a lováról leesve olyan súlyos sérüléseket nem szenvedett, hogy a későbbiekben tartósan mozgáskorlátozott maradt.
A megszállók iránti ellenszenvét a király más, szimbolikus, de bátorságot cseppet sem nélkülöző gesztusokkal is kifejezésre juttatta. 1942-ben Hitler a király születésnapjára egy 165 szavas dísztáviratot küldött, mire a király négyszavas távirattal válaszolt: „Nagyon köszönöm. Chr. Rex” A Führer állítólag tajtékzott dühében. A királyt és a trónörököst a nácik 1943. augusztusától végül házi őrizetbe helyezték a vidéki Sorgenfri-kastélyban.
A németek kivonulása után az idős király tolókocsiban végigvitette magát a főváros utcáin népe örömujjongása közepette.
Margit királynő édesapja, IX. Frigyes (1899–1972) uralkodásának idejére esik a gazdaság talpra állása, majd gyors fellendülése és modern szerkezeti átalakulása. IX. Frigyes egész életében imádta a tengert, jómaga is tengerészakadémiát végzett, és a későbbiekben is rengeteg hajóskapitány tartozott a baráti körébe. Kedvenc szórakozása volt a királyi palota ablakaiból éjjel fény¬jeleket küldeni a tengeren haladó hajóknak, amire azok rendre válaszoltak. Mint tengerész állítólag még tetováltatta is magát.
A király másik kedvenc időtöltése a zenélés volt: a zongorázás mellett karmester¬ként szimfonikus zenekarokat, többek között a Dán Rádió zenekarát is vezényelte. Uralkodása során lebontott minden korlátot a királyi család és a nép között, feleségével és családjával inkább polgári, mint királyi életet élt tartós házastársi boldogságban és családi egyszerűségben. Előbb ember volt, és csak azután király. Hetvenhárom évesen tüdőgyulladásban hunyt el az egyik városi közkórházban. A királyt – saját kérésére – nem a korábbi királyok temetkezési helyén, a Roskilde-katedrálisban, hanem azon kívül, földbe temették el. Huszonnyolc évvel később özvegyét, a svéd Ingrid hercegnőt (1910–2000) mellé, szintén a köztemetőben helyezték örök nyugalomra.
Egy modern uralkodónő
Sokak szerint II. Margit korunk egyik legmodernebb felfogású és legsokoldalúbb koronás fője. Divattervező, régész, műfordító, iparművész, költő, mesekönyvíró, anya, nagymama, feleség – és úgy mellékesen még királynő is. 193 centiméternyi testmagasságával, a maga tervezte extravagáns kalapjaiban, elbűvölő mosolyával valóban egyedülállóan királyi jelenség.
Az uralkodónő fontos szerepet tölt be országa polgárainak életében. Harmonikus, nyugodt lénye a dánok számára a békét, az összetartozást és a biztonságos jólétet jelképezi. II. Margitot népe és családja is legtöbbször becenevén emlegeti – Daisynek, azaz Százszorszépnek hívják. A királynő uralkodói jelmondata: „Isten segítsége, a nép szeretete – Dánia erőssége.” Uralkodása alatt a monarchia intézménye végérvényesen integrálódott a modern államba.
Margitot 1972. január 15-én kiáltották ki királynővé. Jens Otto Krag miniszterelnök a királyi pa¬lota erkélyén, oldalán a gyászruhás, lefátyolozott, könnyes szemű ifjú királynővel ekkor jelentette be a nemzetnek, hogy új uralkodója van. A királynő az előző napon veszítette el az édesapját. A nép kilencszeres éljenzéssel üdvözölte az ország új vezetőjét.
A hercegnő jogot és filozófiát tanult a Koppenhágai Egyetemen, majd Cambridge-ben folytatott tanulmányokat. Aarhusban alkotmányjogot és politológiát hallgatott, míg a Sorbonne-on tovább csiszolta francia nyelvtudását, végül Londonban közgazdaságtant tanult. Fiatal korában több ásatáson is részt vett, többek között a Közel-Keleten is. A hatvanas évek közepén beutazta a világot. 1960-ban például Elvis Presley külön koncerttel fejezte ki tiszteletét az USA-ba látogató ifjú trónörökösnőnek. A dán koronahercegnő „királyi felkészítéséből” természetesen a katonai kiképzés sem maradt ki, a majdani uralkodónő a királyi légierő kötelékében teljesített szolgálatot.
Akvarelljeit és olajfestményeit több világvárosban is kiállították. Könyvillusztrációkat is készített, karácsonyi postabélyegeket tervezett, sőt még miseruhákat és oltárterítőket is hímezett. 1977-ben ő készített metszeteket Tolkien A gyűrűk ura című regényének dán változatához. 1990 karácsonyára jelent meg egy falinaptár, mely a királynő 13 akvarelljét tartalmazta. A bevételt a szegény sorsú gyerekek segélyezésére utaltatta át. 2002-ben a királynő által készített illusztrációkkal adták ki Karel Blixen világhírű dán írónő Hét gótikus mese című könyvét, amely 1934-ben meghozta számára a világhírnevet. Három színpadi darabhoz díszletet és jelmezeket tervezett. 2001-ben vitték színre a „L’amour dans la poubelle” (Szerelem a szemetesedényben) című balettet, amely három Andersen-meséből készült. 2005-ben pedig a Borsószem hercegkisasszonyt, amely a dán meseíró születésének 200. évfordulója alkalmából került bemutatásra. A harmadik darabot, a Tűzszerszám c. balettet 2007-ben mutatták be a koppenhágai Tivoli vidámpark Pantomimszínházában.
Habár a királynő rendkívül elfoglalt, a csütörtök délutánokat mégis annak szenteli, hogy művészeti érdeklődésének hódoljon. Általános vélemény szerint, ha úgy adódna, művészként is meg tudna élni.
Természetesen királynőként is kimagasló tehetségű és vérmérsékletű. A hagyománynak megfelelően pártonkívüli, de ez nem jelenti azt, hogy nincs véleménye a minisztereivel való heti tanácskozásai alkalmával. Újévi televíziós üzeneteiben leginkább az aktuális etikai és morális kérdéseket boncolgatja. Beszédeit, melyekben gyakran a dán sajtót elemzi, mindig ő maga írja, és áthatja őket személyes stílusa, amely az idők során egyre magabiztosabbá vált.
A királynő az utóbbi évekig – amíg nem szorult térdműtétekre – telenként rendszeresen Norvégiába utazott, és Sonja királynéval sítúrázott. A nyári szüneteket pedig hagyományosan férje dél-franciaországi birtokán tölti, a bordeaux-i bortermelő vidéken levő Caïx-kastélyban, amelyhez hatalmas szőlőskert is tartozik. Az európai uralkodóházak közül a dán így saját borral is rendelkezik, mely a Château de Caïx – Vin du Prince de Denmark márkanevet viseli. Mivel a birtokon termő bor jócskán meghaladja a család és az udvar szükségleteit, a borok szabad eladásban is megtalálhatóak. Az említetteken kívül az is közismert, hogy a királynő az üdülé¬sein személyesen jár bevásárolni, és maga áll a tűzhely mellé is.
II. Margit az első dán uralkodó, aki nyilvános fogadásokat tart alattvalói számára. A királyi audienciákra a kormányzati székhely, a Christiansborg-palota könyvtárában kerül sor, és egy-egy ilyen alkalommal hét ember járulhat a színe elé a problémájával, mely a királynői intervenció hatására általában rekordidő alatt meg szokott oldódni, így nem csoda, hogy igen hosszú a várólista. A látogatók között azonban sokan nem kérni jönnek a királynőhöz, hanem egyszerűen csak hódolatukat és csodálatukat szeretnék személyesen tolmácsolni.
Házasság és utódok
A királynő még trónörökösnő korában, 1965-ben Londonban, egy hivatalos vacsorán ismerte meg a francia követség kabinetfőnökét, Henri Labordé de Monpezat grófot (1934). „Olyan volt, mint a villámcsapás – lángba borult a horizont” – emlékezett vissza az eseményre a későbbiekben a királynő.
1967. június 10-i esküvőjük népünnepély volt Koppenhágában. A fiatal francia grófnak nemcsak a nevét kellett megváltoztatnia, hanem nemzetiségét, vallását, nyelvét és foglalkozását is. Mindez túl hirtelen szakadt a konzort herceg (bár ezt a titulust hivatalosan csak 2005-ben kapta meg!) nyakába, így Henrik herceg kezdetben kissé alkalmatlannak érezte magát a feladatra. A sajtó élcelődött az akcentusán, felrótta neki szókimondó kijelentéseit, gőgösnek ítélte meg viselkedését, és túlzott eleganciáját is igencsak kritizálták.
Az esküvő után egy évvel megszületett a trónörökös, Frigyes herceg, majd rá egy évre Joachim herceg. Az apjuk sok dán szívébe akkor lopta be magát, amikor maga vitte el a fiait a régi vidámparkba, a Dyrenhausbakkenba, és hullámvasútra meg körhintára ült velük. Azóta ő is dánnak számít.
Henrik nemcsak a királynő sármos kísérője, hanem egyéni kezdeményezései alapján nagy személyes tekintélyre is szert tett új hazájában. A konzort herceg nagy műveltségű, olvasott ember, és nagyszerű zongorista. Verseket ír, melyekért a Francia Tudományos Akadémia is díjazta, és egy gasztronómiai publikációt is megjelentetett. Tehetséges szobrász és műfordító is. Apósához hasonlóan nagyon szeret kertészkedni. 1981-ben jelent meg dánul Simone de Beauvoir Minden ember halandó című regénye H. M. Vejerbjer fordításában. A fordító valódi kiléte csak hetekkel később derült ki: Margit királynő és Henrik herceg fordították le e rendkívül nehéz művet franciáról dánra.
A királynő egész uralkodása alatt kínosan ügyel arra, hogy ne szolgáltasson okot egy esetleges sajtóbotrányhoz. Amikor egy nyilvános eseményen – jobb téma híján – egy külföldi újságíró a királynő dohányzási szenvedélyét feszegette, a királynő bravúrosan kivágta magát, mondván, hogy természetesen tudatában van annak, hogy ez káros az egészségre, de nyilvánosan sohasem cigarettázik. Egyébként is – tette hozzá – szerinte a dánok körében az ő magánélete nem olyan nagy horderejű téma, mint azt az újságíró gondolja. Az interjút követő sajtóvitára válaszként a királynő egy következő közszereplésén egyik kezében égő cigarettával, a másikban pedig egy konyakospohárral, vidáman mosolyogva engedte magát lefényképezni... A dánok reakciója erre az volt, hogy: „ugyanolyan, mint mi” – ezzel utalva arra, hogy királynőjük éppen olyan „normálisan” viselkedik, mint a dán átlagember, hiszen neki is megvannak a gyengéi, és nem tesz lakatot a szájára, ha nyilatkozik.
A mindig mosolygó királynő egy maga tervezte kalapban
Királyi audiencia
Egy franciaországi nyaralás boldog pillanatai
A II. Margitról elnevezett rózsafaj
Az ifjú uralkodónő
Sétakocsikázáson
Édesapjával, IX. Frigyessel és két húgával
Egy maga tervezte különleges gyémánttiarával
Őrségváltás a királyi palota előtt
Az ifjú házasok (Henriknek még a közös képen is egy lépéssel a felesége mögött kellett maradnia)
A téli királyi rezidencia, az Amalienborg palotaegyüttes tenger felőli látképe
Huncut mosoly a kalap alól, Százszorszép királynő idősen is fiatalos
Egy hivatalos udvari portré a királynőről
Három királyi generáció: IX. Frigyes. II. Margit és a jövendő X. Frigyes
A királynő szülei: IX. Frigyes király és Svédországi Ingrid királyné
Többszörös térdműtéteit követően a királynő gyakran ülve fogadja vendégeit
Idősebb fia esküvőjén egy maga tervezte ruhakölteményben
A dánok uralkodónője igazán királyi jelenség
II. Margit, Isten kegyelméből Dánia, Grönland és a Feröer-szigetek királynője
Férjével, Henrik herceggel és fiaival, Frigyes koronaherceggel és Joachim herceggel
.jpg)
