Bevezetés és elméleti háttér
Már az egzisztencialista filozófusok is foglalkoztak a szorongás kérdésével. Kierkegaard szerint a szorongás az élet része, alapvetően jelen van mindennapjainkban. Ezt
A szorongás fogalma című munkájában fejti ki. A bibliai bűnbeesés történetét pszichológiai irányú értekezésként közelíti meg.
Heidegger azt mondja, attól kezdve, hogy tudatosodik bennünk halandó létünk, szorongunk. Tehát a szorongás tudatosan megy végbe, de mivel legtöbbször nem ismerjük okát, tudattalan...
1. ábra: Három felfogás a szorongásról (etológia és pszichoanalízis)
Térjünk át a pszichológia értelemben vett szorongásra. A szorongásos betegségeket tekintve a szorongás lehet fő tünet, ami generalizált szorongás vagy pedig pánikbetegség. Ha nem fő tünetként említjük a szorongást, akkor fóbiáról vagy kényszeres betegségekről lehet szó. Vagyis a szorongó személy ily módon próbálja legyőzni maladaptív viselkedését (R. L. Atkinson, 1955).
Freud megkülönbözteti az objektív szorongást és a neurotikus, vagy generalizált szorongást. Az objektív szorongás esetében a veszély valós, tehát a szorongó személy pontosan tudja szorongása okát. A neurotikus szorongás esetében az egyén nem tudja, miért érez nyugtalanságot (S. Freud, 2006). Ezt a nyugtalanságot, szorongást általánosítja, ezért is nevezhető generalizált szorongásnak. Ez a szabadon lebegő szorongás, amely „leselkedik minden alkalomra, amellyel igazolhatná magát”
A szorongásos betegségeknek a legfőbb meghatározói a tudattalan motívumok, vallják a pszichoanalitikusok. Freud úgy vélte, hogy a szabadon lebegő szorongás, vagyis neurotikus szorongás az
id, vagy ösztön-én elfogadhatatlan belső impulzusai, valamint az
ego és a
szuperego közötti konfliktusokban gyökerezik, és innen táplálkozik (R. L. Atkinson, 1955).
2. ábra: Freud személyiségelmélete
Kutatásom során bővebben a neurotikus szorongással foglalkoztam. Azért választottam ezt a témát, mert napjainkban egyre több a szorongó ember és kíváncsi lettem, vajon középiskolás mintán milyen eredményeket kapok.
Amint már említettem, a generalizált szorongás forrása tudattalan. A tudattalanunk tükre pedig az álom. Érdekesnek találtam ezt a kapcsolatot. Érdekelt, vajon a szorongás milyen formában mutatkozik meg álmainkban, vagy egyáltalán jelen van-e az álmokban.
Freud állítása szerint a szorongást az álomcenzúra alakítja át. Tehát a valós szorongás az álmokban burkoltan, rejtve jelenik meg, így nehezen vehető észre. Valójában, csak akkor jelenik meg az álmokban konkrétan a szorongás, ha az álomcenzúra nem dolgozott jól. Freud szerint ilyenkor felébredünk.
A kutatás
Kutatásomnak két fázisa van. Az első fázisban, vagyis az előkutatásban a generalizált szorongást kutattam a középiskolás diákok körében. Ez esetben két korosztályt vizsgáltam, a ’92-es és a ’94-es diákokat. Arra voltam kíváncsi milyen mértékben van jelen ezeknél a korosztályoknál a szorongás és, hogy pályaválasztás előtt jobban szorongnak-e a diákok vagy sem. Mintámként szolgált a topolyai Dositej Obradović Gimnázium másodikos és negyedikes osztálya. Az első fázisban összesen 33 diák állt rendelkezésemre.
3. ábra: Minta (első fázis)
A kutatás második fázisában összefüggést kerestem a szorongás és az álmok között. Érdekelt, vajon az álomcenzúra, ahogyan Freud is mondta, ténylegesen kiszűri-e a szorongást. Emellett kíváncsi voltam, mindez hogyan csapódik le az álmokban. Tehát, ha az egyén szorongó (rossz álomcenzúra esetén) hasonlóan nyilvánul meg a szorongása, mint éber állapotban, vagy az álmokban mindez mélyebb és drasztikusabb.
A második fázisban három személy álmait kutattam. Ők szintén kitöltötték a kérdőívet, és emellett megkértem őket, hogy részletesen írják le álmaikat.
A kérdőívek mindkét fázis esetében a Beck-skála szerint voltak megszerkesztve. A Beck-leltár 21 tételből áll, amely a szorongás tüneteit és azok mélységét, erősségét vizsgálja. A tételek 0-3 pontig értékelhetők, a maximum pontszám 63, azonban már 36 pont fölött erős szorongásról beszélünk.
Az I. fázis eredményei
Kutatásom első fázisában sikerült megállapítanom, hogy a korosztályok között nincs szignifikáns különbség ( t = - 0.101 p>0.05 ).
Tehát a pályaválasztás előtt álló diákok átlagban nem szoronganak jobban, mint a másodikos gimnáziumi tanulók. Kutatásom alapján a negyedikesek mindössze 1,02%-al mutattak több szorongást, mint a másodikos diákok.
4. ábra: Korosztályok közötti különbségek
Összevetettem a nemek közötti különbségeket is. Azt az eredményt kaptam, hogy a lányok 15,46%-al jobban szoronganak, mint a fiúk. Ez szignifikáns különbség ( t = - 2.165 p<0.05 ).
5. ábra: Nemek közötti eltérések
Megfigyeltem, melyik volt az a tétel, amit legtöbben három ponttal értékeltek. A legtöbben a
fulladásérzetet jelölték meg legzavaróbb tényezőként, összesen 24 diák, ami azt jelenti, hogy a tanulók 72,7%-át erősen zavarja. A második legfrekventáltabb a
halálfélelem tétele volt, 19 diák jelölte hármassal. Vagyis a tanulók 57,6%-a jelölte meg erősen zavaróként.
10 diák jelölte meg a
nem tud ellazulni tételt hármassal.
6. ábra: Legfrekventáltabb tételek
A II. fázis eredményei
Amint már említettem, három személy álmait tanulmányoztam. Az alanyok névtelenül töltötték ki a kérdőívet, majd részletesen beszámoltak nekem álmaikról. Ezt írásban is megtették ugyanúgy. Az alanyaim harmadikos gimnazisták voltak. Tehát 1993-as diákok. A továbbiakban számokkal fogom őket jelölni, 1-től 3-ig.
Az 1-es álmodó esetében a Beck szorongás leltár szerint közepes szorongást találtam, 33 ponttal. Az álmaiban szintén fellelhető néhány szorongásra utaló jel, természetesen ez nem mondható el minden álmára…
Az álmodó elmondja, kocsit vezetett, habár engedélye még nincs, rossz oldalon ült a volánnál. Nehezére esett bal kézzel váltani. Többször is előjön a bal kéz motívuma, valamint, hogy nem jó oldalon ül, nem tud valamit, próbálkozik de semmi sem sikerül, ez utalhat szorongásra. Emellett jelezhet szorongást, hogy megjelenik egy ismeretlen is az álomban, aki üldözi az álmodót, nem tud szabadulni az ismeretlen személytől. Az autóval megpróbálja elütni, de nem megy neki… A sikertelen próbálkozások nyomasztóan hatnak az álmodóra. Az álom legvégén parkolni próbál, de ez sem sikerül neki, többszörös próbálkozás után sem… Ekkor ébred fel. Ha Freud elmélete szerint vizsgálódunk, akkor az álom végén lévő mozzanat megpecsételi előző feltevésemet. Vagyis azt mondhatom, hogy az álomcenzúra ez esetben nem működött jól, tehát a szorongást és a nyomasztó érzéseket nem tudta átalakítani.
A 2-es álmodó esetében alacsony mértékű szorongást találtam. Az ő álmaiban nem fedeztem fel szorongásra utaló jeleket.
A 3-as álmodó esetében közepes szorongást találtam, álmait tekintve is fellelhetők szorongásra utaló jelek. Az álmodó, álmában egy sötét helyen állt, ahol nem látott semmit, nem tudta hol van, ekkor a szoba szűkülni kezdett, fulladás fogta el, nehezen jutott levegőhöz. Leírja, hogy próbált felébredni, de nem sikerült, amikor azonban felébredt, levegőhöz kapkodott a valóságban is. Ebben az álomban biztosra vehetjük, hogy az álommunka nem végezte jól a munkáját. A hirtelen felébredés ez esetben is jelen van, sőt ez esetben a valósággal összekapcsolódott az álom, vagyis, ha Freud elméletét vesszük alapul, akkor ez esetben is szorongásos álomról beszélhetünk. Az álmodó a valóságban is fulladozott, az álomnak köszönhetően. Már az álom elején is észre vehető a szorongás jelenléte, a sötét, idegen hely, ami szűkülni kezd, utalhat szorongásra ez is…
Felhasznált szakirodalom
R. L. Atkinson: Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Bp., 1955.
Rita L. Atkinson: Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Bp., 2005.
Dr. Nikola Rot és Dr. Slavoljub Radonjić: Pszichológia. A gimnáziumok 2. osztálya számára, Tankönyvkiadó Intézet, Beograd, 2004.
Soren Kierkegaard: Félelem és reszketés, Európa könyvkiadó, 1986.
Gáspár Mihály: A szorongásosság elméletei és faktorai, 2003
Csépe Valéria, Győri Miklós, Rágó Anett: Általános pszichológia I.- Észlelés és figyelem, Osiris könyvkiadó, Bp., 2007.
Sigmund Freud: Bevezetés a pszichoanalízisbe, Akkord könyvkiadó, 2006.
http://www.answers.com/topic/anxiety-dream#ixzz1KMQnz3Hk
http://epa.oszk.hu/00100/00186/00014/14bacso0312.html
http://www.vigilia.hu/2006/5/czako.htm
Az adatokat az SPSS for Windows és az Excel segítségével dolgoztam fel.
Melléklet
Kérdőív:
Az alábbi kérdőív anonim, ezért kérlek, őszintén töltsd ki.
Nemed: 1.) fiú 2.) lány
Születési év: ______________
Olvasd el gondosan a lista tételeit és írd be a megfelelő pontszámot.
0 pont - egyáltalán nem zavar
1 pont - enyhén kellemetlen, nem zavar túlságosan
2 pont - mérsékelten kellemetlen, de kibírom
3 pont - erősen zavar, alig tudom elviselni
.jpg)
