Addig, amíg nagyon sok diák idegenkedik a fizikától, a „nem szeretem” tantárgyak közé sorolja, addig mások nagyon is kedvelik, és szép sikereket érnek el a fizikai tanulmányi versenyeken. Tapody Éva tanárnő közvetítésével eljutott hozzánk az a beszámoló, mely az idei fizikai diákolimpia magyar sikereiről szól…
Kimagasló siker a 43. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián
(Tallinn - Tartu, Észtország, 2012. július 15-24.)
Idén – 2005. után ismét – magyar diák nyerte meg a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát: Szabó Attila, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 11. osztályos tanulója nagy fölénnyel lett abszolút első a Tallinnban és Tartuban (Észtország) július 15. és 24. között megrendezett versenyen. A magyar csapat – Attila aranyérmével együtt – egy arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett, és ezzel az országok közti nem hivatalos versenyben a tizenegyedik helyezést érte el. Attila az aranyérmen és az abszolút első helyért járó különdíjon kívül megkapta a legjobb elméleti dolgozatért járó és a legjobb európainak járó különdíjakat is, valamint megnyerte a tavaly ősz óta tartó internetes versenyt (Physics Cup) is.
A csapat és eredményeik (a maximális pontszám 50):
Szabó Attila (45,8 pont) aranyérem, legjobb elméleti dolgozat, legjobb európai, abszolút első
Pécs, Leőwey Klára Gimnázium, 11. oszt.
Felkészítő tanárai: Simon Péter, Kotek László
Laczkó Zoltán (30,2 pont) ezüstérem
Szeged, SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, 12. oszt.
Felkészítő tanárai: Győri István, Hilbert Margit, Sarlós Ferenc
Papp Roland (24,6 pont) ezüstérem
Budapest, Berzsenyi Dániel Gimnázium, 10. oszt.
Felkészítő tanára: Vigh Máté
Juhász Péter (23,9 pont) ezüstérem
Budapest, Piarista Gimnázium, 10. oszt.
Felkészítő tanárai: Urbán János, Szokolai Tibor, Horváth Gábor
Kovács Áron Dániel (17,7 pont) bronzérem
Iskola, osztály: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Ált. Isk. és Gimnázium, 11. oszt.
Felkészítő tanárai: Horváth Gábor, Csefkó Zoltán
Az országok közti nem-hivatalos verseny (ponttáblázat, az első 20 helyezett):
1. Kína 198,5
2. Tajvan 194,4
3. Oroszország 164,1
4. Dél-Korea 162,5
5. USA 158
6. Thaiföld 154,1
7. Szingapúr 153,4
8. Japán 151
9. India 148,9
10. Németország 143,4
11. Magyarország 142,2
12. Bulgária 139,6
13. Hongkong 137,6
14. Ukrajna 137,2
15. Vietnam 135,9
16. Észtország 135,8
17. Románia 132,8
18. Kazahsztán 132,4
19. Csehország 130,5
20. Franciaország 125,5
Az olimpiára való készülés szokás szerint a budapesti (Tasnádi Tamás, Vankó Péter, Vigh Máté), miskolci (Zámborszky Ferenc), pécsi (Kotek László) és szegedi (Hilbert Margit, Sarlós Ferenc) olimpiai szakkörökön és a BME Fizika Tanszékén szervezett mérési foglalkozásokon kezdődött. A csapatot a szakkörök résztvevői és az országos versenyeken kimagasló eredményeket elért tanulók közül az áprilisban megrendezett háromfordulós Kunfalvi Rezső versenyen válogattuk ki. A résztvevőknek a versenyen az olimpián szokásos stílusú elméleti és mérési feladatokat kellett megoldaniuk. Az egymást követő fordulók – az olimpiához hasonlóan – a versenyzők fizikai állóképességét is próbára tették. A csapat kiválasztásánál a válogatóversenyen elért eredmény mellett a korábbi versenyeredményeket és a KöMaL mérési versenyében elért eredményt is figyelembe vettük.
A felkészülés következő lépéseként a csapat részt vett az immár hagyományos Román-Magyar előolimpián, amit ebben az évben internetes formában Vankó Péter és Vigh Máté rendezett meg. Ezzel együtt az ELTE-n és a BME-n tartottuk az első háromnapos felkészítést, amelyet egy szintén háromnapos kísérleti felkészítés követett Szegeden.
A csapat július 15-én, vasárnap, Vankó Péter (BME Fizikai Intézet) és Vigh Máté (ELTE Fizikai Intézet) csapatvezetőkkel és Sarlós Ferenc (MTA, Biológiai Kutatóintézet, Szeged) indult Észtországba. A diákok Tartuban, a tanárok Tallinnban laktak. A megnyitó és a fordítás Tallinnban, a verseny Tartuban volt, a feladatok nyomtatása, a megoldások másolása és a teljes adminisztráció interneten keresztül zajlott.
A hétfői megnyitó után a versenyzők másnap reggel kapták meg a három elméleti feladatot, melyek megoldására 5 órájuk volt. A feladatok az elmúlt évek feladatainál rövidebbek, de nehezebbek voltak. Az első feladat rögtön három nehéz kis feladatból állt: ballisztika, áramlás egy repülőgép szárnya körül és szupravezető csövek mágneses tere – ez bizonyult a legnehezebbnek. A második feladatban Kelvin csepegtetős gépét kellett elemezni, a harmadik feladat pedig egy összeroskadó csillagkezdeményről szólt.
Egy pihenőnap után, csütörtökön következett a kísérleti forduló. Az egyik mérésben a víz mágneses permeabilitását kellett megmérni egy erős mágnes felett behorpadó vízfelület optikai letapogatásával, a másikban pedig egy nem-lineáris elemeket is tartalmazó elektromos feketedobozt kellett tanulmányozni.
A két forduló között és a verseny után a szervezők változatos programokat szerveztek. Július 20-án a csapatvezetők is Tartuba utaztak: ezen a napon Tartu volt a Fizika Fővárosa, ahol a kémiai Nobel-díjas Harold Kroto tartott előadást. Az utolsó napokra viszont a versenyzők is Tallinnba érkeztek, itt tartották a díjkiosztót és a záróünnepséget is.
Eközben a részletes javítási útmutató alapján a csapatvezetők és a rendezők is kijavították a dolgozatokat, majd következett a szokásos egyeztetés a végleges pontszámról. Azt tudtuk, hogy Attila nagyon jó eredményt fog elérni, de az minket is meglepett, hogy abszolút első lett, ráadásul több mint hárompontos előnnyel! A feladatok a versenyzők nagy részének nagyon nehéznek bizonyultak, így már 31 ponttal aranyérmet, 23,9 ponttal pedig ezüstérmet lehetett kapni. http://www.ipho2012.ee/home/
A július 23-i díjkiosztón és az azt követő záróünnepségen élveztük Attila sikerét, majd másnap, egy utolsó tallinni séta után utaztunk haza
Köszönettel tartozunk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, valamint azoknak az intézményeknek (ELTE Fizikai Intézet, BME Fizikai Intézet, SZTE Fizikus Tanszékcsoport), melyek a válogatóversenyek és a felkészítése során helyet és eszközöket biztosítottak a munkához.
Jövőre a Bohr-modell 100 éves születésnapja tiszteletére az olimpia Koppenhágában lesz.
.jpg)
