Vesekövesség

A vesekövek a vizeletbe kiválasztódó sókból képződnek. Nagyságuk a mikroszkopikus méretű kristályoktól (vesehomok), a néhány centiméteres nagy kövekig igen változó lehet. A vesekövesség tünete lehet fájdalom, vérzés, húgyúti elzáródás, vagy bizonyos esetekben visszatérő fertőzés.

Elsősorban a 30-40 év közötti férfiak veszélyeztetettek

A betegség gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket, a leggyakrabban 30-40 éves korban kezdődik. A kövek kristályokból álló aggregátumok, melyek kevés szerves anyagot is tartalmaznak. A kristályok kialakulásához elsősorban telített oldat szükséges, de természetesen más faktoroknak is szerepük van benne (vegyhatás, ionösszetétel stb.).
A kövek összetétele alapján több típusú vesekő különböztethető meg: kalcium-oxalát, kalcium-foszfát, húgysav, vagy cisztin.
A vesekövek 80 százaléka kalcium tartalmú kő. A kövek kialakulásában szerepet játszik, az étrend és a folyadékbevitel. Gyakrabban alakulnak ki kövek azoknál, akik sok fehérjét (húst, tejterméket, tojást) fogyasztanak, illetve akiknek magas a nátriumbevitelük (konyhasó).

A betegség oka

Bár a vesekő kialakulásának sokféle oka lehet, és az év bármely szakában bárkinek okozhat kellemetlenséget, a leggyakrabban nyáron jelentkeznek a panaszok. Ennek oka az, hogy a nagy melegben az erőteljes verejtékezés és az elégtelen folyadékfogyasztás enyhe kiszáradáshoz vezet. Ettől megnő egyes anyagok koncentrációja a vizeletben, amelyek kikristályosodva vesekövet képeznek. Ebből eredeztetve, mindenkinek érthető, hogy a bőséges folyadékbevitel kiemelt fontosságú a húgyúti kövesség megelőzésében.

Tünetek

A betegség gyakran tünetmentes és a kövek jelenlétére csak véletlenszerűen, egyéb okból végzett vizsgálatok során derül fény. Ha viszont a kövek a húgyutak elzáródását okozzák, akkor hirtelen nagyon erős, görcsös hasi fájdalom jelentkezik. A fájdalom jellegzetesen a vesetájékra lokalizálódik, gyakran álmából ébreszti fel a beteget, sokszor émelygéssel, hányingerrel és hányással is együtt jár. A fájdalom esetenként szakaszosan jelentkezik, és a hasban előrefelé és lefelé sugárzik. Ahogy a kő halad lefelé a veséket és a hólyagot összekötő húgyvezetékben (ureter), úgy a fájdalom a herékbe illetve a nagyajkakba sugárzik.
A vesekövesség második jellegzetes tünete a véres vizelet (haematuria). Ez olymértékű is lehet, hogy a beteg maga is észreveszi vizeletében a vért, míg máskor csak a laboratóriumi vizsgálatok mutatják ki annak jelenlétét. A vizelet üledékének mikroszkópos vizsgálata során az adott kristályok is láthatóak. Ha a vesekövesség következtében húgyúti fertőzés is kialakul, akkor a panaszok mellé hidegrázás, magas láz is társulhat, amit igen komolyan kell venni és célzott antibiotikum terápiával kezelni.



Diagnózis

A beteg panaszainak ismerete igen fontos. Típusos esetekben a lefelé sugárzó, görcsös deréktáji fájdalom és az azt követő vérvizelés csaknem egyértelműen vesekő mellett szól. Megerősíti a diagnózist, ha korábban már volt vesekőürítése a betegnek.
A vesetájék érzékeny lehet ütögetésre, és az orvosnak a has megtapintását is el kell végezni, hogy a hasonló tüneteket okozó betegségeket (például epekövesség, vakbélgyulladás stb.) kizárhassa.
Mivel a kövek 85 százaléka sugárfogó, a hasi röntgenfelvételen (ún. natív hasi röntgenfelvétel) és a hasi ultrahang vizsgálat során is látható. Az eltávolított kő ún. krisztallográfiás elemzése ad pontost választ arra, hogy milyen összetételű kővel állunk szemben. A precíz diagnózishoz a vizeletvizsgálat, esetenként vérvizsgálat (vérkép, süllyedés, vesefunkció) és a vizelet tenyésztéses vizsgálata (urinokultura) is hozzátartozik.

Kezelés

Ha a kialakult kő nem okoz elzáródást, és fertőzéssel sem társul, akkor speciális kezelése nem szükséges, ugyanis a vesekövek az esetek egy részében spontán is távozhatnak.
Ha egynél több kő jön létre, vagy az túlságosan nagyméretű (ún. korallkő), a képződményt el kell távolítani. Sok esetben megkísérelhető a kőoldás is (pl. Rowatinex kapszula, amely görcsoldó, enyhe vizelethajtó és kőlazító tulajdonságú), ám nagyobb köveknél legtöbbször csak az ultrahangos kőzúzás (ESWL-extracorporalis lökéshullám kezelés) vezet sikerhez. A kezelést követően az apró, sokszor homokszemnyi darabkák spontán távoznak. A kezelés mintegy 45 percig tart, melynek során a páciens egy kezelőágyon fekszik, és a vesekőre fókuszált lökéshullámok a gyakori, változtatható erősségű ütések formájában a test szövetein áthatolva "szétrobbantják" a követ. A kezelést követően a betegek általában - amennyiben panaszmentesek - utasításokkal ellátva még aznap haza is mehetnek.
Ha viszont a kő beékelődött, akkor azt csak műtéttel (nyílt műtét vagy endoszkópos módszer) lehet eltávolítani. A húgyvezeték alsó szakaszában, vagy a húgyhólyagban elhelyezkedő köveket a legtöbbször endoszkóp (ún. Dornea-kosár) segítségével, a húgycsövön keresztül el lehet távolítani.



Megelőzés

Akik a kő spontán eltávozása vagy a sikeres kőműtét után nem részesülnek megelőző kezelésben azoknál 5 éven belül 50 százalékos valószínűséggel a kövek ismét kiújulnak.
A bőséges folyadékbevitel révén csökkenthetjük a vizelet töménységét, ez a legfontosabb és egyben a legkönnyebb mód a kőképződés megelőzésére. A sok folyadék segíti a vese munkáját is a káros anyagok kiválasztásában.
Akinek nem volt még veseköve, annak is javasolt a bő folyadékfelvétel, hogy ne is alakulhasson ki és jobban működjön a veséje. A folyadékbevitelre legalkalmasabb a nem kalciumdús víz, esetleg a cukormentes vagy kevéssé cukrozott, ízlés szerint citrommal ízesített tea. A napi folyadékmennyiség legalább másfél liter legyen (levessel, gyümölccsel együtt), nagy meleg, erős fizikai munka, sportolás esetén lehetőleg még ennél is több. Végső soron nem az abszolút mennyiség a lényeg, hanem az, hogy a beteg megkétszerezze korábbi folyadékfogyasztását. A beteg este is igyon 1-2 pohár vizet, mert ez hígítja a vizeletet és így csökken a kőképződés esélye.
Ajánlatos a rendszeres testmozgás is, hogy a keletkező kristályszemcsék mielőbb kiürüljenek a szervezetből.

A kövek összetétele

A megfelelő megelőzéshez szükséges tudni a távozott kövek összetételét, hiszen ettől függ a terápia. Ha a kövek kalciumkövek, akkor a kezelés lényege a kalcium bélből történő felszívódásának csökkentése. Erre vannak speciális ún. kelátképző gyógyszerek, amelyeket étkezés közben kell bevenni, és a bélben olyan vegyületet alkotnak a kalciummal, amely nem képes felszívódni.
Mivel a húgysavkövek kialakulásában a vizelet savas vegyhatása játszik központi szerepet, ezért a cél a vizelet alkalizálása, azaz vegyhatásának lúgos irányba történő elmozdítása, amellyel akár a kövek fel is oldhatók.



A diéta szerepe a megelőzésben

A diéta célja: a meglévő kő növekedésének megakadályozása, illetve az új kő képződésének megelőzése.
Mint az előzőekben is már szó volt róla, a kövek különböző összetételűek lehetnek, a diéta pedig ennek alapján alakítható ki.
Húgysavkő esetén a vizelet vegyhatását lúgos irányba kell eltolni, ezért a diéta főleg zöldségekből, gyümölcsökből, főzelékből és tojásból álljon. Tejtejtermék fogyasztása jó hatású. Előnyösek az ivókúrák. Kerülni kell a húsok, halak, belsőségek (máj, vese, velő, sajtok, rizs) fogyasztását. Óvakodni kell az erős fűszerektől (bors, erős paprika, mustár, torma, chili stb.) mert ezek izgatják a húgyutakat. Túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása is káros lehet.
Kalcium-oxalátkő esetén az étrend legyen kalciumszegény (napi 350-400 mg) ezért a magas kalciumtartalmú ételeket korlátozni kell: tejtejtermék, péksütemény (tejből 1 dl, túróból 5 dkg fogyasztható naponta).
Magas oxálsavtartalmuk miatt kerülni kell a paraj, a sóska, a retek, a cékla, a szárazbab, a lencse ill. a dió, a mák, a mazsola, és a kávé fogyasztását. A komolyabb cukorfogyasztás szintén elősegítheti a szervezetben az oxálsav termelést, tehát ez is kerülendő.
Az oxalátkő képződését gátolja a B6-vitamin (máj, hal, étolaj) és a magnézium (búzakorpa).
Húsok, margarin és rizs szabadon fogyasztható. Gyümölcsök közül a dinnye, a szőlő, az őszibarack, az alma magas folyadéktartalmuk miatt jó hatásúak. Javasoljuk még a világosra főzött teákat (hársfa, kamilla-, lestyán-, stb.).
Kalcium-foszfátkő esetén a vizelet vegyhatását savanyítani kell. Együnk bőven húsokat, felvágottféléket és csökkentsük a zöldségek, főzelékek, tej és tejtermékek fogyasztását. Régi, jól bevált módszer a vizelet savanyítására pl. a napi 500 mg C-vitamin (pezsgő)tabletta fogyasztása is.

A sok kávé is vesekövet okozhat

Azoknak, akik hajlamosak a vesekőre, csökkenteniük kell a koffeinbevitelt - derült ki legújabb kutatások (Washingtoni Állami Egyetem) eredményeiből. Amikor a kutatók a veszélyeztetett csoportnak két csésze kávénak megfelelő mennyiségű koffeint (vagy más koffeintartalmú italt) adtak, azonnal megnőtt a vizeletben kiválasztódott kalcium aránya, így a vesekő kialakulásának esélye is, ugyanis minél több a vizeletben a kalcium, annál valószínűbb, hogy vesekő alakul ki. Tudni érdemes, hogy a vesekőre nem hajlamos emberek vizeletében is több kalcium választódik ki a koffein hatására, ami viszont hosszú távon csontritkuláshoz vezethet, különösen, ha a koffeintartalmú italt fogyasztó személy változókorban lévő nő.