Romológiai iskola Újvidéken

Különféle tanulmányaink alatt annyi előadást hallhatunk egy-egy nyelv helyesírásának és köznyelvének kialakulásáról. Szinte el sem hinnénk, hogy még ma is vannak olyanok, melyek nincsenek hivatalosan véglegesítve. De nagyban dolgoznak rajtuk. Mint pl. a roma nyelvén is, amellyel kapcsolatban a múlt héten tartott vitafórumot az újvidéki Bölcsészeti Karon a Roma Egyetemisták Egyesülete és az Újvidéki Egyetem Roma Hallgatóinak Uniója. A projektum hivatalos elnevezése Csúcsértelmiség létrehozása az Újvidéki Egyetemen volt. Ez a rendezvény egy olyan projektum része volt, melyet a budapesti Roma Education Found tett anyagilag lehetővé.

– A vitatribün célja az volt, hogy az Újvidéki Egyetem különböző tanszékein tanuló roma hallgatók bemutathassák eredményeiket és megismerkedhessenek egymással is. Központi témája a roma nyelv standardizációja volt, különös tekintetettel a szakkifejezésekre – mondta Svenka Savić, aki nemcsak az újvidéki Szerb Tanszéken tanít pszicholingvisztikát, hanem az itteni Női Stúdiumok koordinátora és elnöke is. – Bevezetőként Mato Pižurica professzor tartott egy előadást a szerb nyelv standardizációjáról, majd Đorđe Jovanović és Romeo Mihajlović is ismertették kutatásaik eredményeit. Mirjana Jocić, a szerb nyelv terminológiájának specialistája és Alija Krasnići roma író, tehát az illető nyelv kiváló ismerője pedig kommentárokat fűztek az empirikus adatokhoz. A rendezvény során, melyet Marija Aleksandrović vezetett, a bevezető előadásokat követően arra is volt mód, hogy a hallgatók kérdéseket tegyenek fel a szakembereknek. Tudatában vagyunk annak, hogy a standardizáció érdekében minden kis lépés fontos lehet. Hogy ezúttal miért éppen a szakterminológiára esett a választásunk? Mert, annak ellenére, hogy most már bizonyos sajtótermékek is megjelennek roma nyelven, (pl. a Them című lap), a standardizációja még nem ment végbe. Mi, a Szerb Tanszék tanárai közül néhányan segíteni akarunk tudásunkkal a roma hallgatóknak, hogy maguk végezzék ezt a munkát. Ugyanis, mint arra Ljiljana Subotić, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, a szerb nyelv standardizációja történetének kiváló ismertetője kifejtette, úgy tűnik: itt nagyon hasonló problémák vetődnek fel, mint amiket nálunk Vuk Karadžić oldott meg. Kétszáz évvel ezelőtt. Márpedig ezt a hatalmas munkát a romáknak is el kell végezniük, mert csak így jelenhetnek meg szakszótáraik, melyek nélkülözhetetlenek a kultúrájuk fejlődéséhez olyan fontos más kiadványok létrejöttéhez, mint pl. a roma nyelvű tankönyvek, hivatalos közlemények, a nemkormányzati szervezetek munkája stb. Így olyan tankönyvek is létrejöhetnének, amelyekből azok is tanulhatnának, akiknek ez nem anyanyelvük. A mi célunk egyrészt az volt, hogy megmutassuk a széles nyilvánosságnak, rendelkezünk olyan szakemberekkel, akik akadémiai szinten képesek foglalkozni ezzel a témával. Másrészt lehetővé kívántuk tenni a Szerb Tanszék tanárainak és a hallgatóknak, (a leendő romológusoknak) a párbeszédét. Ezért ha nem is volt korszakalkotó, de mégis eredményesnek mondható, mert ez volt az első ilyen találkozó.    

Nyelvük standardizációját maguknak a romáknak kell elvégezniük, mi csak segíteni akarunk nekik – Svenka Savić