A várat Aba Amadé, a Felvidék egyik kiskirálya építette a XIII. század végén. A kiskirályokat leverő Károly Róbert a királyi tulajdonba került Nevickét 1322-ben egykori nevelőjének, Drugeth Fülöpnek adományozta.
Az 1312 előtt épült erődítmény a szabálytalan elliptikus alaprajzú belső tornyos várak körébe tartozik. Több periódusban épült. A belső várat három oldalról védőárok, a negyediken - északnyugaton - közvetlenül a támfallal megerősített meredek hegyoldal védi. A védőárkon kívül húzódó védőfalat négy bástya - három ovális és egy háromszögletű - erősíti.
A vár bejárata a délnyugati hatszögű védőbástyán volt, amelyet fahídon lehetett megközelíteni. A hatszögű bástyát vastag falak között vezetett védőfolyosó kötötte össze a belső várral, illetve annak előudvarával. A várnak két külön bejárata van. A második a délkeleti oldalhoz vezetett, a háromszögű bástya közelében lévő külső kapun keresztül. A vár legrégebbi része a keleti oldali négyszintes, négyzetes toronytól északkeletre helyezkedik el. Ez a torony volt az ún. öregtorony, amely lakó és védelmi célokat is szolgált a várrendszer teljes kiépítéséig. Az íves várfalszakasz később épült a lakótoronyhoz.
Az Ung folyó völgyében jobboldalt tűntek fel a nevickei vár impozáns romjai. Egy, a középkor történetét ismerő és szerető ember számára a nevickei vár testesíti meg az ideális lovagvárat.