II. FERDINÁND (1619-1637)
Habsburg Károly főherceg fia, I. Ferdinánd unokája. Mivel II. Mátyásnak nem volt gyermeke, rá várt a birodalom vezetése.
A valláspolitikája miatt bizalmatlan magyar rendek csak a koronázási hitellevélre tett eskü után fogadták el uralkodónak.
Országlása egybeesik a harmincéves háború küzdelmeivel.
A cseh nép számára tragikus 1620. évi fehérhegyi csata után Ferdinánd megszünteti Csehország függetlenségét és a rendi alkotmányt.
Kegyetlenül üldözi a protestánsokat. Magyarországon önkényuralmának útját állják a rendek és Bethlen erdélyi fejedelemsége.
1622-ben megegyezést ír alá Bethlen Gábor fejedelemmel.
II. Ferdinánd Erdélyt — hallgatólagosan — szuverén államnak ismerte el. Megerősítette a bécsi békét.
II. Ferdinánd uralkodása alatt alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a nagyszombati egyetemet.
Ferdinánd 1637-ben halt meg.
III. FERDINAND (1637-1657)
II. Ferdinánd fia. 1637-ben magyar királlyá koronázzák. A harmincéves háborúban harcol a franciák, a svédek és a protestánsok ellen egészen a westfáliai békéig (1648).
A Habsburg birodalom a negyvenes évek küzdelmeiben vereségeket szenved, az ellenséges hadak többször magát Bécset fenyegetik.
I. Rákóczi György seregeit is csak a szultán tiltása állítja meg. A linzi békében (1645) Rákóczinak sikerül biztosítania a vallásszabadságot és a fejedelemség önállóságát.
A háború lezárásakor hozott intézkedések egyértelműen hátrányosak III. Ferdinánd számára.
A császári hatalom szinte névlegessé válik, a nyugat-európai vezető szerep a franciáké lesz.
III. Ferdinánd határozatlan, kevés gyakorlati érzékkel bíró uralkodó.
A tudomány, a zene, a művészetek jobban érdekelték a politikánál.
Ő maga is szerzett templomi zeneműveket.
1657-ben halt meg.
IV. FERDINÁND (1647-1654)
III. Ferdinánd legidősebb fia. 1633-ban született, 1647-ben gyermekként koronázták meg. Nem házasodott meg, nem született gyermeke se. Mindössze 21 évet élt. Még apja életében, mielőtt ténylegesen átvette volna az ország irányítását, 1654-ben meghalt.
I. LIPÓT (1657-1705)
III. Ferdinánd fia. Uralkodása jórészt a törökök és a franciák elleni hadakozásban telt el. Az alkotmányellenes kormányzás, a nádor és a rendek háttérbe szorítása, az országgyűlés mellőzése, a magyarellenes tanácsosok intrikája kiváltja a Wesselényi-féle főúri összeesküvést.
A mozgalom leleplezése alkalmat nyújt Lipótnak a véres megtorlásra (a nádori tisztség eltörlése, protestáns lelkészperek, törvénytelen adók, birtok elkobzások). Mindez szinte előidézi Thököly felkelését. 1678-tól újra hadszíntér az ország. 1683-ban a török ismét támad. Bécset a Szent Liga fegyverei mentik fel. Ettől kezdve megfordul a háború menete, 1686-ban a Szent Liga seregei visszafoglalták Budát, 1697-ben a győztes zentai csata után felszabadul a 150 éves török iga alól az ország. 1699-ben megkötik a karlócai békét. Az 1687-es országgyűlésen a rendek lemondanak az ellenállásról és a szabad királyválasztás jogáról. Törvénybe iktatják a Habsburg-ház férfi ágon történő örökösödését is. Erdély is osztrák fennhatóság alá kerül. Ezen intézkedések természetes következménye lesz a Rákóczi szabadságharc kirobbanása.
Nyugaton a császári hadak a spanyol örökösödési háborúban harcolnak. A király 48 évi uralkodás után 1705-ben halt meg.
I. JÓZSEF (1705-1711)
Apja I. Lipót 1687-ben keresztülvitte idősebbik fia, a 9 éves József magyar királlyá koronázását. 1705-ben trónra kerül.
Uralkodását végigkísérte a Rákóczi szabadságharc. 1705-től lépéseket tesz a békekötésre, de sem a katonai helyzet, sem a bécsi politika nem indokolja a magyar fél engedékenységét.
A megegyezés helyett Rákóczit magyarországi és erdélyi fejedelemmé választják. Váltakozó sikerű harcok után a magyar országgyűlés 1707-ben kimondja József és egyben a Habsburg-ház trónfosztását. Hosszú évek harcai után a Rákóczi szabadságharc elbukik.
A szatmári béke értelmében I. József ígéretet tesz a közkegyelemre, a vallásszabadság biztosítására. Garantálja a rendi alkotmány helyreállítását és a magyar sérelmek orvoslását.
A megegyezés értelmében azonban sem a nemzeti függetlenség, sem Erdély problémája nem oldódik meg.
A szatmári békeegyezményt követő zászlóletételt I. József már nem érhette meg, mert váratlanul elhunyt himlőben.
III. KÁROLY (1711-1740)
I. Lipót másodszülött fia. Ezért születésekor a spanyol trónra szánták, apja 1703-ban Bécsben spanyol királlyá kiáltatta ki. A spanyol trón megszerzéséről nem a katonai sikertelenség, hanem bátyja. I. József 1711-ben bekövetkezett váratlan halála miatt volt kénytelen lemondani.
Így Károlyra szállt az egész közép-európai Habsburg Birodalom. Fő törekvése ezentúl hatalmának megszilárdítása, melyet nehezít egyetlen fiának halála. 1723-ban a magyar országgyűlés is elfogadja a Pragmatica Sanctiót. A törvény értelmében az örökösödést kiterjesztik a Habsburg-ház nőágára is. Kimondja a rendelkezés azt is, hogy a Habsburg országokat Magyarországgal együtt „föloszthatatlanul és elválaszthatatlanul" kell birtokolni.
Realizálódnak III. Károly közigazgatási és törvénykezési reformjai. A vezető kormányhatóság az újonnan felállított helytartótanács lesz, székhelye, Pozsony. Létrehozza az állandó reguláris hadsereget. Megindul Magyarország újjáépítése, a népesség növekedése (bevándorlás, betelepítés).
Külpolitikájában nagy szerepet játszik a török teljes kiszorítása, és leánya Mária Terézia trónutódlásának elismertetése. 1740-ben halt meg.
.jpg)
