A belső vérzések veszélyei

 A megfelelő kivizsgálás és ellátás csakis kórházi körülmények között biztosítható!

Belső vérzésről akkor beszélünk, ha baleset következményeként vagy valamely megbetegedés folyamatában a testüregekben vérzés következik be. A vérzés felismerését nehézzé teszi, hogy a külvilág felé egyáltalán nem indul vérzés, vagy csak a belső vérzés megindulását követő néhány óra múlva. A belső vérzés felismerését ezért csak a vérveszteség tüneteinek észlelése teszi lehetővé.

Előbb-utóbb ájulásszerű rosszulléthez vezet

A belső vérzés következményeként a keringő vérmennyiség gyorsabban vagy lassabban, de fokozatosan csökken, ami előbb-utóbb ájulásszerű rosszulléthez vezet. Kezdetben a beteg csak bizonytalan gyengeséget érez, esetleg szédülésről panaszkodik. Hamarosan jelentkeznek az ájulásra (collapsus) jellemző tünetek: a beteg úgy érzi, hogy körülötte elsötétedik a világ, arca sápadt lesz, verejtékezik, majd álló helyzetben bekövetkezhet az ájulás. Belső vérzésnél azonban – szemben a „hétköznapi összeeséssel” – a rossz állapot fekvő helyzetben sem rendeződik, felültetési kísérletkor a sérült általában ismét elveszíti az eszméletét, emellett a pulzus szapora és alig tapintható marad.

A belső vérzések gyakoribb okai

A hasat érő tompa erőhatás belső vérzést okozhat. Különösen veszélyes, ha az ütés következtében a máj vagy a lép reped meg.



A lépet feszes tok veszi körül, ezért a sérülést követő vérzést a tok egy ideig gátolja. A vérzés ilyenkor a tokon belül zajlik. A folyamatosan növekvő vérzés azonban előbb-utóbb megrepeszti a tokot – ilyenkor a vér szabadon a hasüregbe tör! (Kétszakaszos lépvérzés). A tok által gátolt első szakaszban a tünetek nem jellemzők. A tok átrepedését követően, illetve májrepedésben viszont a heveny vérveszteség tünetei rendkívül rövid idő alatt alakulnak ki. A beteg életét csak az azonnal végrehajtott műtét mentheti meg. Ezért komolyabb tompa hasi sérülést szenvedet személyeket sebészeti osztályon kell megfigyelni.

A gyomor és a nyombél vérzésének oka a fekélybetegség, ritkábban a gyomor daganata. A fekély ráterjedhet a gyomorfal ereire is, ilyenkor az érfal megreped, és bekövetkezik a vérzés. A vérzés önmagában nem okoz fájdalmat, kisfokú vérzésre a néhány óra, esetleg nap múlva jelentkező szurokszéklet (melaena), valamint a vérveszteség tünetei figyelmeztetnek. A megemésztett vérből származó szurokszéklet koromfekete, és kenőcsös, illetve folyékony – ezáltal lehet felismerni. Nagyobb vérzés vérhányáshoz (haematemesis) vezet. A hányadék a kávéaljra (zaccra) emlékeztet: sötétbarna, darabos, morzsalékos. Ennek oka a gyomorsósavnak a vérre gyakorolt vegyi hatása.



A méhen kívüli terhesség veszélye

Belső vérzést okoz a méhen kívüli terhesség is. Ilyenkor a pete megtapadása nem a méh üregében, hanem a méhkürtben következik be, és a megtermékenyült petesejt ott indul növekedésnek. A méhkürt szűk ürege nem tudja befogadni a növekedő magzatkezdeményt, így az vagy kiszakad a méhkürtből (méhkürt-vetélés), vagy szétrepeszti a méhkürt falát (ruptura tubae). Mindkét forma vérzéssel jár, de a rövid idő, egy-két óra alatt kifejlődő, életveszélyes vérzést elsősorban a kürt repedése okozza.

A méhkürt-repedés pillanatában késszúrásszerű alhasi fájdalom jelentkezik, amelyhez a gyorsan kialakuló nagyfokú vérveszteség miatt a belső vérzés jellegzetes, általános tünetei társulnak. A méhen kívüli terhesség gyanúját alátámasztja, ha a rosszullét előtti utolsó vagy utolsó előtti havivérzés a szokottnál rövidebb ideig tartott, mennyiségében kevesebb volt. Fiatal nőbeteg hirtelen támadt alhasi fájdalma, amely vérveszteség tüneteivel társul, mindenképpen méhen kívüli terhesség gyanúját kelti! Mivel a beteg életét kizárólag műtéttel lehet megmenteni, már gyanú esetében is azonnal kórházba, nőgyógyászati osztályra kell juttatni a beteget!



Hogyan tudunk segíteni?

A belső vérzés gyanújában a beteget a legrövidebb időn belül gyógyintézetbe kell juttatni. A precíz diagnózis gyors felállítása és a megfelelő beavatkozás ugyanis csak kórházi körülmények között oldható meg. A segélynyújtó kiemelkedő kötelessége ezért, hogy helyesen értékelje a rosszullét tüneteit, és biztosítsa a beteg kórházba jutását.

Azért a kórházba jutásig is tehetünk valami hasznosat, ugyanis a fokozódó kivérzés szükségessé teheti az agy vérellátásának javítását. En¬nek érdekében a beteget vízszintesen kell fektetni, felpolcolt lábakkal, szükség esetén átmenetileg „autotranszfúziót” alkalmazva, amit úgy hozzuk létre, hogy a felpolcolt lábakat a lábujjaktól kezdve, egymást félig fedő pólyamene¬tekkel viszonylag szorosan körbepólyázzuk – egészen a combtőig. Ez a módszer a két alsó végtagot átmenetileg kiiktatja – legalábbis részben – a vérkeringésből, ezzel mintegy másfél liter vér szabadul fel az életfontos szervek jobb oxigénellátásának biztosítására.