Mivel foglalkozik az arculatformáló?

Egy tévéhír a NASA arculatformálójáról tett említést, feltehetően olyan szakemberre gondolva, aki intézményéről, cégéről ad tájékoztatást a nyilvánosságnak, hogy megfelelő kép alakuljon ki róla. Az illető mintegy formálja, alakítja az intézmény vagy cég arculatát.

Az arculatformálók gyakran személyiségek megformálásával foglalatoskodnak. Ismeretes Helmut Kohl esete, aki évtizedekig nem vergődött ki a helyi politikus szerepköréből, mert komor öltönyei, vastag fekete keretes szemüvege, félszeg és gyakran ellenséges modora ijesztővé tette a szavazók és a média számára. Azután kézbe vették az arculatformálók, aranykeretes szemüveget adtak rá, megfelelő frizurát készítettek neki, divatos szürke öltönybe öltöztették, nagyokat kacagó, kétméteres medvévé formálták, és hamarosan kancellár lett belőle.

A kilencvenes években az ír származású Alec Taylor különböző pártállású személyiségek arculatát csiszolgatta. Az ő érdeme volt, hogy a szabadságpárti Jörg Haider az egyik alkalommal zöldes-barnás árnyalatú, mellénnyel kiegészített zakót viselt, máskor pedig egyszerű sötét öltönyt. Az SPÖ üdvöskéjének, az egyszerűségével rokonszenvet kivívó Brigitte Ederernek sportos rövid frizuráját és élénkpiros kockás kosztümjét is a népszerű arculatformáló szakember álmodta meg. Az ő ötlete volt az is, hogy a zöldek főnökasszonyának, Madeleine Petrovićnak mindenkor és mindenhol igen előkelő hölgy benyomását kellett keltenie.

Az arculatformáló szó olykor melléknévként szerepel. Például: A Zsolnay név legalább annyira kapcsolódik Pécshez, mint a Széchenyi téren lévő dzsámi, a székesegyház vagy az egykori uránbányászat. A Zsolnayt ismerők azonban nemcsak Pécs kincsének tartják, hanem Magyarország arculatformáló termékének is.

Olyan típusú összetett főnévből, mint amilyen az arculatformáló, több is akad a magyar szókészletben. Ezekben az előtag tárgya az utótagnak. Mivel az utótag eredetileg melléknévi igenév, sok ilyen főnévnek melléknévi jelentése is megmaradt. Ilyen többek között a favágó, nemcsak favágással foglalkozó erdőmunkásra vonatkozhat, hanem szerszám jelzője is lehet. Olykor maga az előtag is összetett szó, mint a jegyzőkönyvvezető (jegyzőkönyv készítésével megbízott személy, tisztviselő).

Több hagyományos foglalkozás neve követi az említett modellt: kéményseprő (kémények tisztításával foglalkozó szakmunkás, iparos), kötélgyártó vagy kötélverő (olyan iparos, aki kötelek készítésével foglalkozik), szobafestő (helyiségek falainak festésével foglalkozó iparos), betegápoló (betegeket hivatásszerűen ápoló személy), könyvkötő (könyvkötéssel foglalkozó szakmunkás, iparos), erdőkerülő (az erdőőr népies megnevezése) stb. Viszonylag újabb keletű foglalkozásnév a villanyszerelő (villamos készülékek szerelését, javítását végző szakképzett iparos, szakmunkás), a váltókezelő (a váltókat kezelő vasúti alkalmazott), a jegyszedő (aki a belépőjegyeket ellenőrzi és kezeli), a játékvezető (mérkőzések vezetésére képesített sportember) stb.

Az efféle összetett főnevek némelyike nemcsak személyt jelölhet, hanem helyet vagy eszközt is: felsőrészkészítő (lábbelik felsőrészének készítésével foglalkozó szakmunkás vagy műhely), pálinkafőző (pálinkát készítő kisüzem vagy ennek tulajdonosa), kávépörkölő (kávépörköléssel foglalkozó személy vagy üzem), autómentő (üzemképtelenné vált autók elvontatását végző személy, vállalat vagy gépkocsi), autómosó (gépkocsik külső tisztítását, lemosását végző személy, vállalat, eszköz, helyiség) stb.