A szilvahimlő (Plum pox virus)

A himlő az embert megtámadó vírusos fertőző betegség. Több formája is van, mint pl. a bárányhimlő, a feketehimlő, a rózsahimlő. Sok emberéletet vitt el, mire sikerült megismerni és leküzdeni. Ezért találó a szilva és más csonthéjas gyümölcsök vírusos betegségének a szilvahimlő elnevezése. A különbség azonban az, hogy ez utóbbi még mindig sok életet, növényéletet ragad el.

A faültetés ideje

Késő ősszel, valamint kora tavasszal döntjük el, milyen gyümölcsfát ültessünk a kertünkbe, vagy milyen legyen gyümölcsösünkben a fajtaválaszték. Fontos elhatározások ezek, hiszen csak néhány év elteltével derül ki, jó volt-e a döntés, megérte-e a befektetés. Több száz gyümölcsfacsemete ára már komoly pénzkiadást jelent. A bőséges gyümölcstermés azonban többszörösen megtéríti a befektetést. Ám az is megtörténhet, hogy a házunk mellé ültetett, évekig dédelgetett gyümölcsfa termését még az unokák sem tudják kivárni, mert a fa meddő marad örökre.

Nagyon fontos, hogy csak ellenőrzött, bejelentett faiskolában vásároljunk, mert akkor valószínűleg egészséges facsemetét kapunk. Az utóbbi években rászoktunk arra, hogy mindent, a szappantól kezdve a fogaskerékig a piacon vásárolunk. Igaz, többnyire itt a legolcsóbb a termék, de azért nem minden esetben. Piacon vásárolni olyan, mintha zsákbamacskát venne az ember, és ez igencsak vonatkozik a facsemetékre is. Ismerőseim panaszkodtak, hogy alaposan pórul jártak: évek óta magnóliabokor után vágyakoztak, de mindig sokallták a csemete árát a faiskolában, míg rá nem futottak a piacon az olcsó portékára. Nagy volt a kiábrándulás azonban, mikor a magnóliabokor helyén orgonabokor bújt ki a talajból. Ez talán túl drasztikus példa, de nem ritka, hogy a gyümölcsfajta sem felel meg annak, aminek a piacon hirdették. Arról pedig nem is szólva, hogy sokszor a vásárlás pillanatáig a facsemete már megjárt néhány piacot, gyenge gyökérzete fokozatosan kiszáradt, így alig van életereje. De talán a legfontosabb, hogy egészséges facsemetét vigyünk be a kertünkbe. Sok növénybetegséget diagnosztizálhatunk már a szemmel látható tünetek alapján is. Azonban egyes igen veszélyes betegségek tünetei nem láthatók a nyugalmi időszak idején. Elsősorban a vírusos megbetegedésekre gondolok, melyek közül kártétele és elterjedtsége alapján kiemelkedik a csonthéjas gyümölcsöket támadó szilvahimlő, illetve annak vírusa.

Valamikor Szerbia nevezetes volt a szilvaterméséről, a múlt században még a bécsi udvarban is balkáni szilvát fogyasztottak. Igen magasra értékelik ma is a Požegača nevű szilvafajtát, melynek termesztését azonban a szilvahimlő vírusával szembeni magas fogékonysága manapság kérdésessé teszi. Egyes adatok szerint az egykori Jugoszlávia területén minden negyedik szilvafa fertőzött. Ez az adat annál inkább is lesújtó, ha tudjuk, hogy a vírussal fertőzött fák gyógyíthatatlanok. A fertőzött fa levelein gyűrűs, világoszöld foltok jelentkeznek, melyek szegélyei sárgás színűek. Nap felé tartva a beteg levelet, a rajzolatok különösen jól szembetűnnek. A beteg fák gyümölcsein jellegzetes gyűrűs, sávos, bemélyedő mintázat képződik. A gyümölcshús barnul, nagyon gyakori a mézgafolyás. Az ilyen gyümölcsök gyakran torz alakúak, elveszítik jellegzetes ízüket. A beteg gyümölcsök az érési időt 20-30 nappal megelőzve lehullanak. A fertőzött fák gyümölcsei sem étkezésre, sem ipari forgalmazásra nem alkalmasak. A beteg fákon több hajtás elszáradása, felrepedezése figyelhető meg. Gyakori a csokrosodás is, vagyis a szártagok megrövidülése, és ennek következtében a sűrű levélállás.

Amikor a termelő a növényvédő szakembertől tanácsot kér, hogy mit tegyen, gyümölcsösében elterjedt a szilvahimlő vírusa, vagy más néven a sharka, nem kap biztató választ. Mert szomorúan kell megállapítani, hogy ilyenkor csak az segít, ha kivágja a beteg fákat. Nem lehet eleget hangoztatni, a vírusos betegségek esetében csak a megelőzés vezet célra, a fertőzés után a gyógyítás lehetőségei nagyon korlátozottak. A kórokozó a növény vegetatív szaporításával és levéltetvek által terjed. Legfontosabb tehát a szaporítóanyag vírusmentes volta, vagyis származásának vizsgálata. Szerbiában néhány, a Mezőgazdasági Minisztérium által felhatalmazott intézmény végzi a hivatalosan bejelentett faiskolák ellenőrzését. A szaporítóanyagban egyetlen egy vírussal fertőzött facsemete jelenléte sem engedélyezett!

Nagy gondot jelentenek a levéltetvek, melyek a fertőzött fákról az egészségesekre terjesztik a kórokozót. Sajnos ez azt jelenti, hogy hiába vágjuk ki a fertőzött fákat, ezzel megakadályozva a vírus további terjedését a gyümölcsösünkben, ha ezt nem teszi meg a szomszéd is, hiszen akkor a "szomszéd vírusai" terjednek a tetvek által. A vegetációs időszak alatt a levéltetvek rendszeres pusztításával csökkentjük az átvitel lehetőségét. Léteznek toleráns szilvafajták is, mint amilyen a Stanley. Ez a fajta "tűri" a fertőzést. Igaz kevesebbet terem, mint az egészséges fa, de azért hoz termést. A toleráns fajták, ha fertőzöttek, otthont adnak a vírusnak, mely róluk átterjedhet az egészséges fákra.

Telepítéskor tehát, megbízható helyről vásároljunk facsemetét. Nem érdemes kockáztatni. Ezzel megelőzhetjük a bajt, a vírusos szilvahimlőt.

A szilvahimlő tünete ringlón, őszibarackon és szilván






A fertőzött szaporítóanyag mellett a levéltetvek felelősek a vírus terjesztéséért