A rovarcsípés-allergia viszonylag ritka - körülbelül 100 emberből kettőt érint -, mégis egyre nagyobb figyelmet követel magának, mivel ez a fajta allergia szinte csak súlyos, úgynevezett „anafilaxiás" lefolyásban fordul elő.
A gyakoribbá váló halálos kimenetelű rovarcsípések közvetlen oka, hogy idén az átlagosnál jóval több a darázs.Másfelől tény, hogy terjed az allergia: a „modern ember" életmódja egyre inkább hajlamosít az allergiára, s így már kevesebb allergiáért felelős gén jelenléte is elég ahhoz, hogy kialakuljon allergiás betegség. Ezért kerül ki sok új allergiás olyan családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elő ilyen betegség.
A túlérzékenységet kiváltó anyagok pedig „civilizáltan" terjednek: egyre több vegyszert és tisztítószert használunk, egyre több az adalékanyag, ételszínezék, gyógyszerszármazék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag a lakások levegőjében, egyre szennyezettebb lakóhelyünk levegője is. Mindeközben a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt élete elején nem találkozik elegendő allergénnel. A magyar lakosság harmadát kitevő allergiás betegek mellett további 10-20 százalék már érzékeny valamilyen allergénre, de egyelőre tünetmentes, vagyis még nem allergiás beteg.
Előrejelzések szerint egy-két évtizeden belül ezek a ma még egészséges (tünetmentes) felnőttek is allergiás tünetektől fognak szenvedni: ez a teljes lakosság felét jelenti. Egyre alaposabb allergológiai kutatásokra kényszerülve idővel még az is eldőlhet, a jövőben melyik támaszt az ember felé komolyabb kihívást: a túladagolt növényvédőszer és rovarirtó veszély vagy az irtó veszélyes rovarok. Jelenleg az allergiás reakciók töredékéért felelősek rovarok. A méhek és darazsak a leggyakoribb bűnösök, mert fullánkjukkal méreganyagot juttatnak közvetlenül a vérbe.
Azok a globulinok, amelyek az allergénekkel reagálnak, IgE-ként ismeretesek. Akikben sok IgE típusú ellenanyag termelődik, hajlamosabbak az allergiás reakciókra, mint azok, akikben kevés. A test felszínét alkotó rétegekben - a bőr, az orr, a szem, a fül, az ajkak, a száj, a tüdők és a belek hámja - milliónyi ún. hízósejt található, amelyek különböző anyagokat termelnek és tárolnak. Ezek egyike a hisztamin, amely az allergiás reakciókat okozza. Az IgE ellenanyag a hízósejt felszínéhez tapadva vár a testbe bejutó, megfelelő allergénre, hogy elvégezhesse a feladatát.
Ha az allergén a véráramba kerül, mint ahogy az méh- vagy darázscsípés esetén történik, gyorsan szétterjed az egész testben, és ez nagyon nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásához vezethet. Az allergológus szakemberek felhívják a figyelmet: ha valaki darázs-, vagy méhcsípés után egy-két percen belül kiütéseket tapasztal az egész testén, viszket, látászavarai vannak, vagy szapora a szívverése, azonnal forduljon orvoshoz, vagy menjen a legközelebbi gyógyszertárba. Ha valaki egyszer allergiás (azaz egész testre kiterjedő) reakcióval válaszolt rovarcsípésre, igen magas annak esélye (mintegy 60 százalék), hogy a következő alkalommal anafilaxiás sokkot kap.
Ez a súlyos tünetegyüttes (gégeödéma, nyelvduzzanat, hányás, hasmenés, fejfájás és szédülés) nem gyakori, de robbanásszerűen jelentkezik, és 10 percen belül szívleálláshoz, eszméletvesztéshez vezethet, így legsúlyosabb formában a csípés hatása akár halálos is lehet.
Ha a darázs megcsípett, először a csípés helyét mossuk le alkohollal, majd tegyünk rá ecetes borogatást. Az ecet a darázsmérget közömbösíti. Orvosi beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a betegen allergiás tünetek jelentkeznek, vagy ha az áldozatot több szúrás érte.
A darázscsípésre jó hatású a vöröshagyma: segít a méreg feloldásában, eltávolításában. Alkalmazhatjuk felvágva és hagymaléként. A felvágott hagymát néhány percre szorítsuk a sebre, a hagymalevet pedig a csípés helyén dörzsöljük a bőrbe.
.jpg)
