Száz év süllyedései

A kevés mentőcsónak miatt a katasztrófát csak minden harmadik utas élte túl. A tragédia nyomban felkeltette az emberek érdeklődését. S az ezt kiszolgáló filmesek pedig kaptak az ötleten: a Titanicot meg kell filmesíteni! Alig egy hónappal az óceánjáró elsüllyedése után már mozikba is került a tragédia első filmes feldolgozása: a Megmentve a Titanicról (Saved from the Titanic, 1912) című tízperces alkotás A film főszereplője Dorothy Gibson volt, aki valóban túlélte a tragédiát. Sajnos Étienne Arnaud rendezése négy képkockát leszámítva elveszett. Csak a korabeli kritikákból tudható, hogy a nagyobb drámai hatás kedvéért az Éclair stúdió egy kicsit torzított a történelmen. Például Dorothy Gibson az utolsó pillanatban hagyja el a süllyedő hajót, pedig a valóságban az elsők közt került a mentőcsónakba. A Titanicról azonban valódi képkockák is megmaradtak, melyen megtekinthetjük, hogy hogyan készülődött neki az útnak az óceánjáró. http://youtu.be/zEQAJgGR2wA.

Még ugyanebben az évben egy másik mozifilm is megjelent Sötét a jégben címmel (In Nacht und Eis, 1912), melyet Mime Misu román származású rendező készített Németországban. http://youtu.be/ss2n2dnizlo Ebben a harminc perces alkotásban is találhatóak hibák. Misu például a nagyobb hatás kedvéért felrobbantatta a kazánokat is, a költségek megtakarítása címén pedig csak egyetlen mentőcsónak árválkodik a színen, mely mellett Smith kapitány kétségbeesve igyekszik vízbe fojtani magát. A román rendező a Titanic név feltüntetésétől is óvakodott, a Titanic tulajdonosai ugyanis perrel fenyegetőztek további hitelrontás címén.

Hasonló gondokkal küszködtek a Titanicról szóló első hangosfilmek készítői is. Az Atlantic (1929) című produkció Ernest Raymond A jéghegy (The Berg) megnevezésű darabjából készült, de a Titanic név itt sem jelent meg. http://youtu.be/NrY4BDB9MMo Persze, hogy mindenki tudta azonban, hogy miről van szó. Ráadásul ugyanazzal a díszlettel rögvest három filmet is forgattak, abban az időben olcsóbb volt franciául és németül is leforgatni ugyanazt a filmet, mint szinkronizálni.

Az első Titanic néven szereplő film a náci Németországban készült 1943-ban. A film alapötlete állítólag Joseph Goebbelstől származott, aki a propagandával az addig kímélt angoloknak akart az orra alá fricskázni. A filmet Herbert Selpin kezdte el rendezni, de a rendszert óvatlanul kritizáló filmes egy „beszélgetés” után öngyilkos lett a cellájában, s így munkáját Werner Klinglert fejezte be. A sokkoló jelenetek miatt az alkotást mégis betiltották. A filmet a közelmúltban felújították a mozikedvelők örömére. http://youtu.be/Pwh3LthX2Es

Kétes eredete ellenére a filmrendezők sokat merítettek az 1943-as Titanicból. Például a tolvaj-motívum, hogy a fedélközben utazók közül valaki betör a luxusosztályba, visszaköszön James Cameron világhíres Titanicjában is.
Hollywood csak 1953-ban forgatta le első Titanicját. A film a legrosszabbkor futott ki, hiszen a következő években már a színes alkotásoké volt a főszerep, s Walter Lord 1955-ben megjelent könyve, A Titanic pusztulása is alapvetően átformálta az emberek elképzelését a katasztrófáról. Az 1953-ban Titanic hiteltelen lett. http://youtu.be/Eg0y9ORL1Z0
S bár James Cameron filmjéig még egy tévéfilm is készült a Titanicról, musicalban is megjelent a süllyedés, egy időre elcsendesült az óceánjáró híre. Fordulat csak 1985-ben történt, amikor Jean-Louis Michel és Dr. Robert Ballard megtalálta a hajó roncsait. Erről a National Geographicban a Titanic titkai címmel (Secrets of Titanic) dokumentumfilm is készült. Állítólag James Cameron képzeletét e dokumentumfilm ragadta meg. S később ő is több alkalommal alászállt a mélyben nyugvó hajóhoz.

Bár a 11 Oscar-díjjal jutalmazott Cameron-alkotás (1997) hatalmas kasszasiker lett, a forgatás nem volt zökkenőmentes. A külső felvételeket a mexikói tengerparton, a belsőket pedig egy olyan stúdióban készítették el, ahol 19 millió liter vízzel árasztották el a díszletet. James Cameron újításai közé tartozik az is, hogy a hajót nem egyben süllyesztette el, hanem a valóságnak megfelelően kettétörte a Titanicot. A bemutató is aggályokat szült a rendezőben, hiszen a premier japán közönsége fanyalgott az alkotást látva. Amerikában viszont a tesztközönség sokkal jobban fogadta a Titanicot, amely végül az egész világot meghódította.

A 100. évfordulóra immár James Cameron műve 3D-ben is élvezhető. Kérdés azonban, hogy a technikai újítás ad-e valamit a film esztétikai értékéhez. http://youtu.be/ZQ6klONCq4s
A Titanic-filmek arzenálját a mozifilmek mellett rajzfilmek is bővítik. Ezeknek azonban nagy hibája, hogy a valós eseményeket mesés fordulatokkal cserélik le. S külön érdekessége a filmtörténetnek a magyar származású producer, André Libik alkotása, aki a Titanic: egy katasztrófa utójátéka (Titanic: Nachspiel einer katastrophe, 1984) címmel a hajó süllyedését követő szenátori vizsgálatot filmesítette meg.