Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki elsőként lépett idegen égitest, a Hold felszínére 1969-ben. Az asztronauta 82 éves volt, öt nappal a születésnapja után szívműtéten esett át. Az Apollo-11 legénységének parancsnokaként ő volt az első ember, aki kilépett a Hold felszínére 1969. július 20-án. "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek" - jelentette ki akkor. Azóta is sokat vitatkoznak a mondat eredetén, egyes források szerint egy szót kifelejtett belőle, illetve pontosan máig nem is derült ki, hogy rögtönzött, vagy a NASA által előre kitalált szöveget mondott.
Neil Armstrong a koreai háborúban volt vadászpilóta, később berepülőpilóta. A hadseregben pilótaként is bizonyította rátermettségét, és gyors problémamegoldó képességét, amire éles helyzetben többek között egy B-29-es repülőgéppel végzett teszt repülésen szüksége is volt. Számos veszélyes baleseti helyzetet oldott meg berepülőpilótaként, amelyekről szakmai körökben sok történet kering.
Első alkalommal a Gemini-8 fedélzetén jutott az űrbe. A küldetés során az űrhajó és az Agena nevű utolsó rakétafokozat dokkolását próbálták, amikor a rendszer váratlanul felpörgött. Leválaszották a Geminit, de a helyzet továbbra is kritikus volt, végül Armstrong állította meg az akkor már másodpercenkénti egy fordulattal pörgő Gemini mozgását.
A NASA holdprogramjának néhány vezetője 1969-ben döntött egy találkozón arról, hogy Armstrong lesz az első ember, aki a Holdra lép - állítólag a döntésben nem csak a krízishelyzetekben korábban mutatott helytállása játszott szerepet, hanem az is, hogy viszonylag szerény ember volt. 38 éves volt, amikor megtörtént a holdraszállás.
A Sas nevű leszálló egységen vele együtt érkezett a Holdra Buzz (Edwin) Aldrin is, de ő "csak" másodikként tette lábát a felszínre. Harmadik társuk, Michael Collins eközben a Hold körül keringett a Columbia anyaegységben. Amikor Armstrongot megkérdezték, milyen volt a Holdon, a szokásos szűkszavúságával azt válaszolta: "érdekes hely, ajánlom".
A holdraszállás egyben Armstrong utolsó űrutazása is volt. 1970-ben az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA központjában kapott vezetői pozíciót, és baleseti elemzésekben, az Apollo-13 és a Challenger katasztrófájának kivizsgálásában működött közre. A Cincinnati Egyetemen a mérnöktudományok professzora lett, és több cégnél töltött be vezetői pozíciót, a politikai életben azonban nem vállalt szerepet. Miután 1994-ben megtudta, hogy aláírását pénzért árulták, nem adott több autogramot.
.jpg)
