Agyaghadsereg

Kínában, az ókori Xian városa mellett, a Lishan-hegységben az 1970-es években felfedezett világhírű agyaghadsereg, melyre véletlenül bukkantak rá helyi földművesek kútásás közben, a világ egyik legjelentősebb és legrejtélyesebb régészeti lelete, mely a kínai civilizáció egy meghatározó időszakáról nyújt felbecsülhetetlen értékű információkat.

Az agyaghadsereget a világ nyolcadik csodájának tartják, és a Világörökségnek is fontos részét képezi. A leleteket a lelőhely köré épített múzeumban vagy az agyaghadsereg egyes szobrainak valósághű másolatait bemutató vándorló kiállítások keretén belül bárki megcsodálhatja. Hogy kedvet érezz a felfedezéshez vagy épp az utazáshoz, érdemes megismerned a sereget övező legkülönösebb titkokat és tényeket.



Az életnagyságú agyagkatonák ezreit rejtő síremléket a 13 évesen trónra került, erőskezű Qin Shi Huangdi, Kína első császára építtette, aki országának egyesítése után jelentős építkezéseket szervezett, és nem sokkal trónra kerülése után, még életében parancsot adott saját, gigantikus síremlékének megépítésére, amin történetírók fennmaradt krónikái szerint több mint 700 ezer rabszolga dolgozott az i.e. harmadik században csaknem 40 esztendőn keresztül.

A legendák szerint a munkásokat élve temették el a sír falai közé, hogy annak titkairól senkinek ne tudjanak beszélni. A császár sírját, melyet a történetírók szerint száz higanyfolyó vett körül - a helyszínen talált higanykoncentráció is ezt igazolta - nem nyitották fel, bízva abban, hogy az érintetlen marad.

A higanyfolyók célja is az örök élet biztosítása lehetett, a császár ugyanis korábban is ennek segítségével próbált még életében halhatatlanságot nyerni.

A múlt évszázad egyik legmeghatározóbb régészeti felfedezésének tartott leletegyüttes különlegessége nem csupán gigantikus méreteiben rejlik. Közelebbről megvizsgálva a régészeti ásatások során feltárt árok- és gödörrendszerben megtalált több mint 7000 alakot, felfedezhető, hogy mindegyiküknek egyedi, a többiekétől különböző, a legfinomabb részletekig kidolgozott arckifejezése, testtartása és gondosan megmunkált, az ókori kínai hagyományokat tükröző, részletgazdag öltözete és fegyverzete van.

A 180-190 centiméter magas, 200 kilogrammot nyomó, életnagyságú és élethű terrakotta figurák fejeit és végtagjait a régészek feltételezései szerint helyi mesteremberek egyenként készítették el, nyolcféle fejminta segítségével, melyek arcvonásait és hajviseletét, egyenruhájuk és páncélzatuk díszítéseit utólag mintázták egyedire. Mindebből egyes kutatók arra következtetnek, hogy az agyaghadsereget egykor valóban élt hús-vér katonákról mintázták.

Azonban további találgatásra ad okot a negyedik, üresen maradt, befejezetlen árok, valamint a síremlék további méreteiről is csak becslések állnak rendelkezésre, melynek külső falai még több mint hat kilométer hosszan húzódhatnak a föld felszíne alatt. Egyes szakértők szerint a síremlék felfedezése óta eltelt több évtized alatt feltárt leletek csupán töredékét jelentik az egykor élt császár teljes örökségének, és a kiásott agyagkatonák valójában csak részletei egy még ennél is nagyobb föld alatti hadseregnek.