Tudta-e?
hogy a négyesikrek születésének valószínűsége 1:490.000!

11. szám - 2007. augusztus 13.

A marskutatás legújabb hírei

Elindult útjára az új Mars-szonda

Augusztus 4-én útjára bocsátották az amerikai Phoenix Mars-szondát, mely a vörös bolygón három hónapon keresztül az életfeltételek után kutat majd.
MUHI Béla

A Delta II. rakéta augusztus 4-én helyi idő szerint 5 óra 26 perckor indult útnak a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a rakétára szerelt Phoenix Mars-szondát a vörös bolygóra szeretné eljuttatni azzal a feladattal, hogy ott három hónapon keresztül vizsgálatokat végezzen. A 679 millió kilométer hosszú út megtétele után a tervek szerint 2008. május 25-én érkezik az űrszonda a megcélzott bolygóhoz. Ezután következik az igen kockázatos leszállási művelet, és ha minden rendben lesz, a Phoenix Mars Lander eléri a Mars felszínét. A kiszemelt leszállóhely a bolygó északi sarkvidéke közelében van. Itt legalább -30ºC vagy még ennél is alacsonyabb lesz a hőmérséklet. A szerkezet egyik fontos feladata, hogy a fagyos talajba lyukat fúrva jégmintát vegyen, majd ezt megolvasztva elemezze a vizet.

A közvetlen vizsgálatok a Mars felszínén egyértelműen igazolhatják a víz jelenlétét ezen a távoli bolygón. Továbbá választ adhatnak arra a régen feltett kérdésre is, hogy megvannak-e, illetve megvoltak-e régen az életfeltételek a Naprendszer negyedik bolygóján. A vizsgálatok egyértelmű választ adhatnak ezekre a kérdésekre. Ugyanis az már nyilvánvaló, hogy magasabb rendű élőlényeket itt nem lehet találni, ezeknek nagy kiterjedésű vízmennyiség felelne meg, ami legfeljebb milliárd évekkel ezelőtt lehetett a bolygón. A talaj felszíne alatt jégbe fagyva esetleg rá lehetne bukkanni valamiféle mikroorganizmusokra, pontosabban azok nyomaira.

Tudni kell azonban azt is, hogy a Marsnak igen ritka a légköre, egyúttal a mágneses tere is gyenge. Ez azt jelenti, hogy védtelenül ki van téve a kozmikus sugarak pusztító hatásának. Ezek roncsolják az élő szervezeteket, tehát vajmi kevés esély van arra, hogy az élet nyomaira bukkanjunk a bolygón. Legfeljebb az egykori kráterek mélyén, nagyobb hasadékokban, vagy olyan fiatalabb képződésű térségekben lehet az élet nyomaira bukkanni, ahol idáig kevésbé volt intenzív a roncsoló hatású sugárzás. Egyúttal azt a témakört is vizsgálni lehet, hogy miként hatott ki a víz a talaj, a kőzetek állapotára, az ásványi anyagok kialakulására.

A korábbi Mars-expedíciók eredményeként most két amerikai önjáró robot kószál a vörös bolygó felszínén. A Spirit és az Opportunity a Mars egyenlítőjének a környékén vizsgálódik. Főként az a feladatuk, hogy köveket gyűjtsenek, és azokat vegyék fizikai és kémiai vizsgálatok alá. A kapott adatokat, részletes felvételeket a földi laboratóriumokba küldik további vizsgálatok céljából.

A most útjára bocsátott űrszonda a bolygó sarkvidékét célozza meg. A korábbi űreszközökhöz képest mélyrehatóbb vizsgálatokra képes berendezéseket visz magával, ezért a tudományos közvélemény, de a bolygókutatás lelkes rajongói számára is várhatóan fontos és érdekes eredményeket tud produkálni.



A Delta II. rakéta felbocsátásának pillanatai.



Phoenix Mars Lander eléri majd a Mars felszínét.



Ennek a kráternek a mélyén valószínűleg vízjég látható.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor