Rubik Ernő

Apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az ...És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le.

Rubik Ernő a kockát eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére tervezte, egy probléma megoldására: vajon hogyan foroghatnak a kis kockák három tengely körül, úgy, hogy az egész szerkezet egyben maradjon? Próbálkozott gumiszalagokkal, mágnesekkel, végül úgy alakította ki az elemeket, hogy az alakjuknál fogva megtartsák magukat. Később színezte a kocka oldalait, hogy a mozgásokat, átrendeződéseket jobban lehessen követni. Észrevette, hogy az összekevert állapotból igen nehéz az eredeti rendet visszaállítani. Először egy hónap folyamatos tekerés kellett, hogy kirakja a megoldást: addig abban sem volt biztos, hogy egyáltalán ez lehetséges (azóta természetesen számtanilag bizonyított). Így támadt az az ötlete, hogy logikai fejtörőként értékesíti találmányát.



Magyarországon hamar népszerűvé vált a játék, 1980-tól pedig világsiker lett. 1980 és 1982 között több, mint 100 millió Kocka kelt el, és azóta is töretlen a népszerűsége. Két évben is elnyeri a brit játékkereskedők díját. Több változatot is létrehoz, a "Rubik's Revenge" (Rubik bosszúja) 4x4x4-es, a "Pocket Cube" (zsebikocka) 2x2x2-es, a "Professor's Cube" pedig 5x5x5-ös változat. Egyedileg élenként 32 kockából álló Bűvös Kocka is készült! Létezik piramis-, gömb-, csillag-, dodekaéder- és tetraéder-változat is, meg persze ajándéktárgyak és máshogy színezett (pl. hokicsapatok jelvényeit ábrázoló) változatok tömkelege.



Rubik Ernő későbbi alkotása a Kígyó (1977), amely a Bűvös Kockához hasonló mechanizmussal működik, 24 db sorba vagy egymással szembe rendezhető háromszög-hasábból áll, így a test akár gömbszerű formát is felvehet, de a variációk száma végtelen, szinte külön origami-irodalma van a Kígyónak.



Zseniális találmánya a Bűvös Négyzetek (1985), amely a szabadalom címe szerint “hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántolóelemek útján összekötött egyenes oldalélű, merev, lapszerű részekkel vagy testformákkal”. Ez nyolc lapból áll, mely egy összetett és alig látható damilrendszer révén az eredeti 4x2es formából összehajtható, keverhető, átlapozható lánccá és egyéb formákká alakítható. Létezik 12 lapos változata.



A Bűvös Dominó, a Rubik-Óra, a Rubik-Gubanc, a Rubik-Gyűrű (ismertebb változata az Olympic), a Rubik Ufo és többi találmánya nem ilyen népszerűek, a Kocka sikere pedig utánozhatatlan: de Rubik Ernő, saját bevallása szerint, nem is törekszik arra, hogy felülmúlja azt. "A kocka és annak nem könnyen, de végül is megszerezhető eredménye lehetővé tette számomra, hogy csakis azt csináljam, amit szeretek. Nincsenek más irányú elkötelezettségeim, olyan kényszereim, ami miatt, sajnos, az emberek közül sokan a munkát negatív fogalomként értelmezik. Nem olyan pozitívumként, mint ahogy én gondolkodom róla. Persze megértem őket, hiszen a "kényszermunka" nem jó dolog. Az önkéntesen végzett értelmes tevékenység viszont nagyon is. Az élet sok mindent produkál, s én csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy valamilyen módon eljusson idáig. Persze minden tevékenységben meg lehet találni azt a bizonyos értelmes mozzanatot. Néha nehéz." - vallotta a feltaláló. "Nem vagyok az a típus, aki mindig szeretne túltenni önmagán, szeretné meghaladni azt, amit egyszer már megcsinált. Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem."

A Bűvös kocka A Rubik-kocka mechanikus, egyéni logikai játék. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető. Összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle (kb. 4,3×1019) eltérő állás hozható létre. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek. Ha az ember minden másodpercben fordít egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor (feltéve, hogy nem jut olyan álláshoz, amit már egyszer kipróbált) 1 371 512 026 715 évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához

Egy 12 éves angol kisdiák, Patrick Bossert megoldás-könyve, a "You can do the cube" (Rakd ki Te is a kockát) másfél milliós példányszámban kelt el világszerte, 17 kiadásban. A New York Times és a The Times bestseller-listájának élén állt 1981-ben. A Hanna-Barbera rajzfilmcég 1983-ban kis rajzfilmsorozatot indított három kölyök és életre kelt Bűvös Kockájuk kalandjairól.