Békésy kráter: átmérő: 96 km, szélesség: 52°Észak, hosszúság: 127°Kelet.
Békésy György (1899. Budapest - 1972. Honolulu), akusztikus, biofizikus. 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”.
Bolyai kráter: átmérő: 50 km, szélesség: 36°Dél, hosszúság: 134°Kelet
Bolyai János (1802. Kolozsvár – 1860. Marosvásárhely) minden idők egyik legnagyobb és legeredetibb gondolkodású matematikusa. “1823-ban felismerte, hogy az V. euklideszi posztulátum elmélet nem bizonyítható sem direkt, sem indirekt módon, és annak tagadásával egy ellentmondásmentes geometria építhetõ fel. Apjának írt levelében így harangozta be felfedezését: „semmiből egy új, más világot teremtettem”.
Eötvös kráter: átmérő: 105 km, szélesség: 34°Dél, hosszúság: 125°Kelet
Eötvös Loránd báró (1848. Buda – 1919. Budapest), Eötvös József báró fia, fizikus. Nevéhez fűződik a torziós inga (Eötvös-inga), melyet a gravitációs tér helyi változásának mérésére alkotott meg, valamint a kapillaritás-törvénye, (Eötvös-törvény) mely a folyadékok felületi feszültségének hőmérsékletfüggését írja le. 1894-ben vallás és közoktatásügyi miniszter, 1904-ben felismeri a Föld forgására újabb bizonyítékul szolgáló Eötvös-effektust.
Fényi kráter: átmérő: 40 km, szélesség: 45°Dél, hosszúság: 105°Nyugat
Fényi Gyula - eredeti nevén Finck István – (1845. Sopron – 1927. Kalocsa), csillagász, asztrofizikus. Ő írta le először, tudományos megfigyelései alapján a nap felszínén lévő kitöréseket. Kétszáznál több cikket publikált, számtalan megfigyelésének, vizsgálatainak eredményei a modern csillagászat nagyjai közé emelték őt.
Hell kráter: átmérő: 31 km, szélesség: 32°Dél, hosszúság: 8°Nyugat
Hell Miksa - eredeti családnevén Höll - (1720. Selmecbánya – 1792.) csillagász. A 18. században kortársai által is igen nagyra tartott, Európa-szerte ismert csillagász. Mária Terézia udvari csillagászaként működött. Ismertségét főleg a Vardöben (Dánia) megfigyelt Vénusz Nap előtti 1769. június 3-i átvonulásáról készült leírásának köszönheti. 1776-ban csillagászati naptárt adott ki.
Hédervári kráter: átmérő: 69 km, szélesség: 82°Dél, hosszúság: 84°Kelet
Hédervári Péter (1931. Budapest - 1984. Budapest): geológus, amatőrcsillagász, újságíró, író. Csillagászati ismeretterjesztő könyveket írt. Számos cikket publikált csillagászati, õslénytani, földrajzi, meteorológiai témában.
Izsák kráter: átmérő: 27 km, szélesség: 23°Dél, hosszúság: 117°Kelet
Izsák Imre (1929. Zalaegerszeg - 1965. Cambridge): csillagász, matematikus. 1961-ben, több mint 26500 műholdmérés után a műholdak fényképfelvételei alapján kiszámította, hogy a Föld nem gömb alakú (az Egyenlítő nem kör alakú), hanem 1400 lábnyira (426.72 méter) kiduzzad a D-Atlantictól induló vonal közepétől Brazíliáig, az Admirál-szigetektől Ausztráliáig, a Dél-Kalifornia és Irán közötti pontok mentén. Ennek köszönhetően jelentős előrelépés történt a Föld alakjának pontos meghatározásában.
Kármán kráter: átmérő: 210 km, szélesség: 45°Dél, 175°Kelet
Kármán Tódor (Budapest 1881-1963): gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Részt vesz a Zeppelin-terv kidolgozásában. Az Aacheni Egyetemen vitorlázó repülőgépek tervezésével foglalkozik, előadásait Messerchmitt is hallgatja. 1913-tól már az egyetem Aeoridnamikai Tanszékének vezetőjeként Hugo Junkers professzorral dolgozik. Kutatásaik alapján fejlesztik ki a Junkers-1 gépeket. 1917-ben a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumban kifejleszti a PKZ-t, mely a világ első helikoptere volt, melynek kifejlesztésében Kármán mellett Petróczy István, Zurovetz Vilmos és Asbóth Oszkár működött közre. 1933-tól az Egyesült Államokban él és részt vesz a rakéta- és űrkutatásban. Fontos szerepe volt az első rakéták kifejlesztésében. A DC-gépcsalád születése felett is bábáskodott. 1935-ben dolgozza ki a kompresszíbilis folyadékokról szóló elméletét, mely a szuperszonikus repülés új elméletét jelentette.
Neumann kráter: átmérõ: 107 km, szélesség: 40°Észak, hosszúság: 153°Kelet
Neumann János (1903. Budapest – 1957. Washinton), matematikus. Főként alkalmazott matematikai problémákkal foglalkozott. Többek között az ő nevéhez fűződik a halmazelmélet, a folytonos geometria elmélete és Morgensternnel karöltve ő fejlesztette ki a játékelméletet is. Az Egyesült Államokban részt vesz az atombomba előállításának titkos programjában. Őt nevezhetjük a számítástechnika atyjának. A nevét viselő Neumann-elv az elektronikus számítógép logikai működésének alapvető gondolatait - kettes számrendszer, memória, programtárolás, utasítás rendszer - foglalja magában. Ő irányította a első olyan számítógép (EDVAC) megépítését, mely már képes volt a program memóriában való eltárolására.
Petzval kráter: átmérő: 150 km, szélesség: 63°Dél, hosszúság: 113°Nyugat
Petzval József (1807-1891): mérnök-matematikus, egyetemi tanár, feltaláló. Legjelentősebb eredményeket fénytani kutatásai hozták neki. A lencserendszerek elméletének továbbfejlesztésén dolgozott. 1843-ban kifejlesztette a bármely vastag lencsére alkalmazható, a képmező elhajlásra vonatkozó általános összefüggést. Széleskörű mechanikai, hangtani és ballisztikai kutatásokat is folytatott.
Szilárd kráter: átmérő: 147 km, szélesség: 34° Észak, hosszúság: 106° K
Szilárd Leó (Budapest 1898-1964. La Jolla, California), fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható. Irodalmi tevékenységet is folytatott a nukleáris fegyverkezési verseny megállításáért.
Weinek kráter: átmérõ: 30 km, Szélesség: 28° Dél, hosszúság: 37° Kelet
Weinek László (Buda, 1848-1918. Prága): csillagász, egyetemi tanár. 1874-ben a Venus bolygó nap előtti elvonulásáról készít rendkívül értékes fényképeket Kerguelen szigetén, a Német Birodalmi Venus-expedíció helyettes vezetőjeként. Elévülhetetlen érdemeket szertett a Hold feltérképezésében. A fényképezéssel nyert pontos képeket és a távcsövön átrajzolt holdképek részlet gazdag képeit egyeztette egy-egy Holdtájképpé. 1884 – 1914 között a Holdnak 200 nagy pontosságú rajzát tette közzé.
Zach kráter: átmérő: 52 km, szélesség: 61° Dél, hosszúság: 5° Kelet
Zach Ferenc Xavér (Pest 1754-1832 Párizs), csillagász. Remek szervezőképességének köszönhetően felismerte, hogy nagyszabású csillagászati munkát csak nemzetközi együttműködéssel lehet végezni, ezért 1798-ban nemzetközi csillagászati-geodéziai szakfolyóiratot indít és megszervezi Gothába az első nemzetközi csillagászkonferenciát. Kidolgozta a földrajzi hosszúságmérés lőporjelzéses módszerét. Földrajzi meghatározásai elismerést szereztek számára. Több kiigazított és tökéletesített csillagászati táblázatot közölt (Nap, Hold és bolygó pozíciókról), nagy érdemei vannak az első kisbolygó felfedezésének adatfeldolgozása és közlése terén, elsők között hívta fel a figyelmet a változócsillag észlelések jelentőségére.
Zsigmondy kráter: átmérõ: 70 km, szélesség: 49° Észak, hosszúság: 105° Nyugat
Zsigmondy Richárd (1865. Bécs - 1929. Göttingen), vegyész. A kolloidkémia területén végzett úttörő jelentőségű munkát, számos, a kolloid-állapotváltozások törvényszerûségeire vonatkozó eredménye megalapozta a kolloidkémia további fejlõdését. Nevéhez fűzõdik az ultramikroszkóp, a membrán és az ultraszűrõk felfedezése is. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”.
.jpg)
