A veszettség

A sötét NEGRI-zárványok a veszettséget bizonyítják














Ma a világ számos kutatóját foglalkoztatja, hogyan lehetne a veszettséget végleg felszámolni. Ennek ellenére a betegség szívósan tartja magát, mert nagyon sok faj fogékony a veszettség vírusa iránt, és a vadon élő állatok oltása komoly nehézségekbe ütközik.

Kóroktan és járványtan

A veszettség világszerte előforduló szórványos megbetegedés, melyet a veszettségvírus (Lyssavirus) okoz. A vírus ellenálló képessége kicsi, a szokásos fertőtlenítőszerekkel perceken belül elpusztítható. A csorgó nyállal a szabadba jutva csupán néhány napig marad fertőzőképes. Esősorban harapással terjed. A vírus iránt minden melegvérű élőlény fogékony, de nem egyformán.

Az erdei veszettséget a róka terjeszti














A nagyon fogékony vörös róka tartja fenn hazánkban az erdei (sylvaticus) fertőzés láncát. A kutya és a macska a települési (urbanus) betegség terjesztője. A növényevő állatok is megbetegednek, de a kór terjesztésében nincs jelentősebb szerepük, mert harapással nem adják tovább a vírust. A madarak csak nagy ritkán kapják el a betegséget. A kutya és a macska által közvetített, településen belül terjedő fertőzés az állategészségügyi intézkedések eredményeképp a fejlett világban már visszaszorult. Európában, és így nálunk is a róka, illetve más vadon élő ragadozók közvetítette erdei veszettség van jelen.

Az agyideg gyulladására utal a kancsalság

















Jó tudni, hogy a veszettség tüneteinek kialakulása előtt néhány nappal már a fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus, tehát a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget. Ezért kutya, macska, róka, vagy más állat okozta sérüléssel, főként, ha az állaton furcsa viselkedést észlelünk, azonnal keressünk fel orvost! A veszettség halálos kimenetelű zoonózis, azaz képes állatról az emberre is átterjedni, ezért nagyon komolyan kell venni.

A világoszöld szín fertőzött területeket jelöl (WHO)
















A világon évente mintegy 25.000 ember hal bele a kórba, és 22.000 embert kell a betegség kialakulása előtt védőoltásban részesíteni.

A betegség tünetei

Valamennyi veszett állat legfontosabb klinikai tünete az, hogy megváltozik a viselkedése. Gyakran megtörténik, hogy a békés háziállatok dühöngő, támadó fenevadakká alakulnak át, a vadállatok viszont barátságosak lesznek, és nem menekülnek el az ember elől. A tünetek alapján kétféle veszettséget különböztetünk meg:
Klasszikus veszettség, mely félénkséggel kezdődik, amit ingerült állapot és agresszivitás követ. Az állat támadóvá válik, tekintete zavaros, hangja rekedt, nyála csorog.

Dühöngő veszettség - ok nélküli agresszivitás
















A dühöngő veszettség tüneteit mutató állatok elkóborolnak, és közben ok nélkül támadnak, gyakran emészthetetlen tárgyakat esznek. Ezután a beteg teljesen lebénul és egy-két hét alatt elpusztul.

Csendes veszettség alkalmával kimarad a dühöngési szakasz, és az állatra tudatzavar, levertség, visszatérő görcsrángások, víziszony, kancsalság jellemző. Ez a betegségforma is halálos kimenetelű.

Ember esetében a legelső jel a harapás helyének fájdalmas, bizsergő zsibbadása, viszketése majd általános rosszullét.

A veszettség agyvelőgyulladást okoz

















Ezután nyugtalanság, görcsök, dührohamok, túlérzékenység, hallucinációk, és a nyelés fájdalmassága a jellemző tünet. A bénulási szakaszt eszméletvesztés, légzési és szívműködési zavarok, majd szinte mindig a halál követi.

Megelőzés, védekezés

Szerbiában, sok más európai országhoz hasonlóan, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező. A Szerb Földművelésügyi Minisztérium utasításban rögzíti a kutyák és macskák veszettség elleni oltásának és megjelölésének a módját. A határozat értelmében minden négy hónaposnál idősebb kutyát be kell oltatni, és mikrocsippel megjelölni.

Az adathordozó csip beültetése
















A csipet beültető állatorvos feladata az, hogy a gazda és az állat adatait a csipben tárolt számhoz az interneten hozzárendelje. A rendszer segítségével hatékonyabban megoldható az elkóborolt, elveszett, esetleg ellopott állatok pontos hovatartozásának megállapítása. A macskák esetében is ajánlott az oltás, de nem kötelező. Az állam anyagilag is jelentősen támogatja ezt az akciót.

Szerbiában a veszettség elleni oltóanyag ingyenes














A tulajdonosoknak csak az állatorvos munkájáért és a féreghajtóért kell fizetni. Az állatok oltását a meghatalmazott állatorvosi állomások végzik.
Figyelembe véve, hogy az erdei veszettség terjesztéséért elsősorban a róka tehető felelőssé, fontos lenne a vadon élő ragadozók veszettség elleni vakcinációja is. Szerbiában elsőként 2002-ben Szabadka községben próbálkoztak a rókák csalétkes immunizálásával, de a kezdeményezés nem terjedt el.

Kutya utaztatása külföldre

Külföldre csak a mikrocsippel megjelölt kutyák, macskák és vadászgörények vihetők ki. Ezek az állatok az állatorvosi felügyelő által hitelesített veszettségoltási bizonylattal, és a lakhely veszettség-mentességét bizonyító igazolással léphetik át a határt.

Veszettségoltási bizonylat




















Vannak országok, amelyek még szigorúbban szabályozzák a beutazást, és csak kötelező egészségvizsgálat, vérvizsgálat, vagy vesztegzár után engedélyezik az állat beutazását.

Európai Uniós állatútlevél

















Aki kedvencével távoli országba szándékozik utazni, információkat szerezhet a www.pettravel.com honlapon, de még jobb, ha a célország külképviseletén vagy nemzeti honlapján tájékozódik a beutazás feltételeiről.

A cikkben felhasznált képek az internetről származnak.